Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Öllős Géza: Az ivóvíztisztítás időszerű kérdései

362 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. Dr. öllős G.: Ivóvíztisztítás Tisztítás módja Prekurzor eltávolítás THM-eltávolítás Melléktermékek Fertőtlenítés Megjegyzés Lágyítás kicHU- A jó eltávolítás patással. lehetséges. Rapid koaguláció» szűrés A jó eltávolítás Nincs hatás lehetséges. A THM koncentráció kisebb, ha a klóro/.ás a koagulációs szűrés után következik. Nem képződnek. A szabad klór Lágyítózagy elheA TOC jó eltávo- hatékonysága lyezési probléma, lítása miatt ke- nagyobb pH-nál _vesebb mellék- csökken termék képződik fertőtlenítéskor. A fertőtlenítőszer Némelyikük halo- igény kisebb, ha gént tartalmaz, a fertőtlenítés a ha szabad klórt szűrés után küvagy klórdiuxi- vetkezik, dot alkalmazunk. A klór-probléma megoldása elsősorban a megfelelő természetbeni, illetve víztisztítótelepi vízminőségszabályozástól, azaz a megfelelő előtisztítástól várható. Ennek az elvnek az előtérbe helyezésével messzemenően egyet kell értsünk. A klórozással kapcsolatos fertőtlenítéshez, mint végső művelethez fűzött nézeteinket, a környezetvédelem terén való nem kielégítő vízminőségszabályozási tevékenységünkkel — saját magunk tettük vagy tesszük tarthatatlanokká. Ha a klór fertőtlenítés hatékony és zavarmentes útjára óhajtunk újra térni, akkor a fertőtlenítés mechanizmusát valóban minél nagyobb mértékben patogén baktériumok elpusztítására és a vírusok inaktiválására szükséges felhasználni. Az előtisztítás sorában a klórozást az ózonos oxidáció egyre inkább segíti, ha kell kiváltja. Ez a helyzet a tisztító rendszer legelején, vagy a szűrést megelőző oxidáció esetében egyaránt fennáll. Az ózonos oxidáció, mint végső fertőtlenítés gondolatát azonban nem szabad melengetni, hiszen ennek a hálózatbeli vízminőség látná kárát. A THM-vegyiiletek keletkezésének megakadályozása, illetve eltávolítási lehetősegei A THM-képző prekurzorok és a THM-vegyületek ellenőrzésére, illetve ahol szükséges, eltávolítására a jövőben fokozottabban kell ügyelni. Ezt az igényt az ivóvízmiiyisítési szabvány kiegészítésében is tükröztetni kell. A kutatások az első lépéseket megtették a TH Mprobléma egészségügyi és tisztítástechnológiai vonatkozásainak tisztítása terén. Jelenleg, amint a 2. táblázat szemlélteti (Symons J. M. et-al, 1981) több tisztítási eljárás jöhet szóba. A fő következtetések : — a szabad klór és a THM-keltő prekurzorok közötti reakció időtartama 1—2 órától néhány napig terjedhet. Az időtartamot a vízhőmérséklet, a pH, a prekurzor fajtája és koncentrációja, a bróm koncentrációja, a maradék fertőtlenítőszer típusa, illetve koncentrációja egyaránt befolyásolja. — Az oxidációs eljárások közül a prekurzor eltávolító hatása csak az UV+O

a kombinált eljárás bizonyul hatékonynak, de ez esetben is gondolni kell arra, hogy kedvezőtlen melléktermékek képződhetnek. — A levegőztetés a prekurzor eltávolításához hatékony lehet. A megfelelő levegő/víz arány létrehozásakor (bizonyos) THM-koncentráció a határérték alá csökkenthető, ezért szívesen alkalmazott eljárás. E folyamat során előny, hogy nem képződnek kedvezőtlen melléktermékek. A bróintartalmú trihalometán vegyületeket tartalmazó vizeket azonban levegőztetéssel nehéz tisztítani, mert ezeknek a vegyületeknek a kloroformhoz képest kedvezőtlenebb a Henry-törvény szerinti állandója, miáltal a tisztítás kevésbé hatékony. — Az adszorpciós eljárás (GAC) a prekurzor- és a THM-eltávolításra egyaránt nagyon alkalmas. A brómtartalmú THM a kloroformnál azonban könnyebben adszorbeálható. Ivóvíztisztító rendszerek Az ivóvíztisztító rendszerek, nyersvízminőség romlás miatti szükségszerű fejlesztési módjait nagy vonásokban a következőkben tekintjük át. Megállapítások : a) A rendszer legelején alkalmazott törésponti klórozás számos esetben már elhagyandó. Előklórozás elsősorban akkor célszerű, ha a nyersvíz ammónia- vagy/és THM-keltő prekurzor koncentrációja bizonyos határérték alatti (például 24. a—c. ábra). b) A haloform-vegyületek elkerülése céljából alkalmazzák a klórdioxidot, néha már a rendszer legelején (például b. ábra). De ennek révén meg klorit kerül a vízbe. Az ózonos oxidáció miatt ebből klorát képződik; amit a GAC-szűrő és a lassúszűrő sem távolít el. így a vízben maradó klorát adott KLormmw NYERSVÍZ SZENTETRMLORIO KLOROFORM rRIKLORETILEN mRMLÓRÍTILÉN BRÓMOIKLÓRMETÁN DIBRÓMKLÓRMETM JÓBDIKLÓRMETÁN 0! KLÓRBENZOL TR /KLÓRBENZOL KLÓM/OXIDDAL OXIDÁLT NYERSVÍZ 1000 0 M/l 500 23. ábra. A klórgáz és a klórdioxid összehasonlítása a halogénezett vegyületek szempontjából Abb. 23. Vergleich von Chlorgas und Chlordioxyd hinsichtlich der anfallenden halogenierten Verbindungen