Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Domokos Miklós: Elvi vízforgalmi modell a Kis-Balaton védőrendszer felső tározójára
344 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. s ä. Domokos M.: Elvi vizjorijalmi modell mány és a — leeresztő zsilip hidraulikai adottságaival korlátozott, egyébként szabadon választható — vízeresztési rend érvényesítésítését célozzák. A modell egy-egy futtatásának eredményességét mutatók jelzik (pl. az előírt vízszinttartomány megsértésének gyakorisága vagy a tározóból nyári időszakban a Balatonnak juttatott vízpótlás menynyisége). A modell különböző vízeresztési üzemrendekkel való ismételt futtatásának célja: annak az üzemrend-változatnak a kiválasztása, amelyhez az eredménymutatók együttesen optimális értékei tartoznak. 4. A vízforgalmi modell matematikai megfogalmazása 4.1 A modellben szereplő mennyiségek jelölése és értelmezése A fentiekben verbálisan meghatározott modell matematikai alakban való felírásához az alábbi jelöléseket vezetem be (3. ábra): a) Indexek: i — az alapidőegységet (napot) azonosító futó index (i= 1, 2, . . ., n) n — a modell egy-egy futtatása során figyelembevett napok száma j —a hónapot azonosító index (7 = 1, 2, ..., 12). b) Vízállások (mértékegységük: m, valamely közös alapsík fölött) gA,i — vízállás a Zala zalaapáti vízmércéjén gi — vízállás a felső tározóban, ill. a Zalában a Báránd-patak torkolatánál, amely a tározó) visszaduzzasztó hatását is érvényesítő mércekapcsolati összefüggésbe hozható a zalaapáti vízállással: gi=f (gA,i' g%_ x) (í) hi — vízállás a (felső) tározóban a leeresztőzsilip (IV. műtárgy) fölött HB,Í — a Balaton vízállása ha,i — vízállás a Zalában, ill. az alsó tározóban (annak megépülte után) a leeresztőzsilip alatt, kb. a balatonhídvégi vízmérce szelvényben, amely mércekapcsolati összefüggésbe hozható a Balaton vízállásával. h a,i=J (hß,i, X,- ^ (2) ahol az (esetleg figyelembe veendő) X/~j változó a zsilipen előző nap lebocsátott vízmennyiség (1. az alábbi e) pontban). HÍ — átlagos vízállás a (felső) tározóban: 1 Hi=— (gi + hi) (3) 2 Ha, HF — a tározó HÍ átlagos vízállásának vízminőségvédelmi érdekből előírt alsó, ill. felső határértéke. (Ezek lehetnek az év folyamán állandó, vagy havonként, ill. évszakonként változó értékek.) c) Vízfelület (mértékegysége: m 2) Ai —a tározó vízfelülete, amelynek a HÍ átlagos vízállástól való függése a tározó területének geometriai (domborzati) adottságaiból meghatározható : Ai=f (HÍ) (4) d) Víztömeg (mértékegysége: m 3) Vi — a tározóban lévő víztömeg a kazetta víztömege nélkül 2, amelynek a HÍ átlagos vízállástól való vízforgalmát szimuláló modell vázlata Abb. 3. Schematisches Simulationsmodell des oberen Speichers im Gewässerschutzsi/stem Kis-Ralaton függése a tározó geometriai adottságaiból meghatározható : Vi=f (HÍ) (5) 2Az elsősorban vízminőségvédelmi és nem vízkészletgazdálkodási megfontolások szerint (szennyvízhullámok időleges tárolása céljából) működtetendő, viszonylag nem jelentős (5.60 6 m 3) térfogatú kazettát tehát víz kormányzási szempontból nemlétezőnek tekintjük e) Vízszállítás-értékek (mértékegységük: m 3/nap) QA,Í — napi szállított víztömeg a Zala zalaapáti szelvényében (az 1951—-1980. időszak észlelt OA,i adatsora a vízrajzi adattárból vehető). QF,Í — napi szállított víztömeg a Zala fenékpusztai szelvényében. (Az 1951—1980. időszak részben észlelt, részben generált adatsora rendelkezésre áll (Domokos, Kovács, 1982.)). Xi — a tározóba a Zalán érkező napi víztömeg, amelyről feltesszük, hogy XÍ^Qa.Í (6) vagyis a tározó felső részéhez érkező (és közbülső vízgyűjtőterület elhanyagolhatóan kicsi volta miatt gyakorlatilag változatlannak tekinthető) zalaapáti vízhozam visszaduzzasztás és leszívás nélkül, teljes egészében bejut a tározóba Yi — a tározóból a leereszthető zsilipen keresztül távozó, a feltételezett zsilipkezelési utasításnak megfelelő napi víztömeg. (A szimulációs vizsgálatot a zsilipkezelési utasítás valamennyi lehetséges, ill. ésszerű változatával meg kell ismételni.)