Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Domokos Miklós: Elvi vízforgalmi modell a Kis-Balaton védőrendszer felső tározójára
Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. 342 Elvi vízforgalmi modell a Kis-Balaton védőrendszer felső tározójára DOMOKOS MIKLÓS* A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Prog ram (OVH, 1979) szerint „a Kis-Balaton helyre : állítása az a leggyorsabb beavatkozási lehetőség, amellyel a Balaton, de legfőképpen a Keszthelyiöböl vízminőségromlása fékezhető. A nagyfelületű tó esetében várható, hogy a Balaton nyugati részét érő szennyező hatások a megengedhető mértékűre csökkenjenek". 1. A Kis-Balaton védőrendszer tározói A feltöltött állapotban kb. 75 kin 2 vízfelületű, 104-10° m 3 térfogatú, helyreállított Kis-Balaton — az ún. Kis-Balaton védőrendszer — a Zala folyónak a balatoni betorkollás és a Báránd-patak közötti szakasza mentén, tehát kb. a 0,0 és a 17,0 fkm között létesül (l.ábra). A domborzati adottságokhoz igazodva két különálló tározóból áll (VIZITERV, 1979; Joó-Lotz, 1980), amelyeket a 10,2 fkm szelvényben lévő balatonhídvégi (zalavári) vízmérce környezetében rövid „csatornaszoros" köt egymással össze (2. ábra). A 10,480 és a 10,978 fkm közötti Zala-szakasztól teljes egészében jobbra eső terepmélyedésben kialakítandó felnő tározón belül — a Zala-töltéshez simulva — egy töltósezett kazettát alakítanak ki, amelynek vízforgalmát — a Zala felső szakaszáról érkező szennyvizes részben árvíz-hullámok célszerű kezelése érdekében — külön szabályozzák. A kazettát határoló töltés és a hozzá csatlakozó terelőtöltés a felső tározó kazettán kívüli, nádassal betelepítendő részén keresztülhaladó víz útját az eredeti Zala-mederben megtett 0,4 km-ről a tározó sodorvonalában mért mintegy 15,5 km-re hosszabbítja meg. A tározó víztáplálásának zömét a Zalából, annak 14,010—16,978 fkm közötti szakasza mentén kapja, amihez az érintett Zala-szakasz számos kisebb-nagyobb mellékvízfolyásának — köztük a legjelentősebbnek, a 255 km 2 vízgyűjtőterületű Iviskomáromi csatornának — a vízszállítása járul. A tározó vizének az alatta lévő „csatornaszorosba" ill. az alsó tározóba való leengedésére tervezett ún. IV. sz. műtárgynak két nyílása lesz: egy 3 m széles, fel-le mozgatható zsiliptáblával zárható és egy 5,0 m széles, szegmensgáttal zárható nyílás. A Kis-Balaton védőrendszer alsó tározóját a 0,000— 10,188 fkm közötti Zala-szakasz mindkét partján található terepmélyedésben alakítják majd ki, s benne a vízmozgást ugyancsak töltésekkel terelik kényszerpályára. A két tározóból álló védőrendszert 1990-ig, két ütemben építik ki. Az I. ütemként megvalósuló felső tározó építése 1980 óta folyik. 2. A felső tározó vízforgalom-szimulációjának célja E tanulmányban felvázolom a Kis-Balaton védőrendszer felső tározójának vízforgalmát szimuláló modell szerkezetét. A modell elkészítésének célja: lehetőséget te remteni a tározó vízforgalmának minél hosszabb múltbeli észlelési — és azt kiegészítő generált — * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest. adatsorokkal, valamint különböző feltételezett üzemelési módokkal (vagyis a leeresztő zsilip különböző feltételezett működtetési utasításaival) való szimulálására, á Kis-Balaton védőrendszer vízminőségvédelmi célját és a Balaton részére történő vízpótlási egyidejűleg optimálisan kielégítő zsilipkezelési szabályzat meghatározása céljából. A vízforgalmi modell elkészítése és működőképessé tétele (hitelesítése) több lépésben történik: a) Először (e tanulmány keretében) elkészül a vízforgalmi modell első, elvi vázlata, amelynek fő célja: a modell hitelesítéséhez szükséges bemenő információk: adatok és adatsorok, (hidraulikai) függvénykapcsolatok, hipotetikus üzernrend-variánsok, lehetséges célfüggvény-kombinációk stb. számbavétele. b) Ezt követi majd a fentiek szerint igényelt információk beszerzése, ill. szükség szerinti előállítása (az említett hidraulikai függvénykapcsolatok pl. valószínűleg csak fizikai kismintavizsgálat alapján lesznek becsülhetők). c) A beszerzett információk felhasználásával az a) alatti modell-vázlat alapján megtörténik a modell megszerkesztése, hitelesítése, ill. véglegesítése, ami a modellparaméterek számszerűsítése mellett szükség esetén a modell szerkezeti módosítására is kiterjedhet. /. ábra. A Zala-víz gyűjtő hidrometerológiai észlelőhálózata Abb. 1. Hydrometeorologische Beobachtungsnetz des ZalaEinzugsgebiets JEL MAGYARÁZAT; — <1 vi?gyűjtő határa •••'•• Aészvhgyüjtő határa A Kis Balaton-tározó tervezett határa V« Vízmérce • J* Rajzoló vízmérce • ma Klimoóllomós (hóvízegyenérték, talajnedvesség, srn mérés j o Csnpridékmcrés n NagymM (legalább 1951 ota végzett) csapadékmérés • h/ rlnjr l.:rr hm f/gyelembevntt csapotíckmcrés