Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Starosolszky Ödön: A Hévízi tó belső áramlásai

330 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz . Dr. Starosolszky ö.: A iHévízi tó mentén (közelítően egyenesnek vehetően). Esze­rint a sebesség bármely pontban 0,225 értékű. A sebességeloszlási ábra alapján a felvezetett Q melegvíz várható mozgása becsülhető, figyelembe véve a bevezetés mikéntjét, valamint azt, hogy a forrásból elvont melegvíz a kráterből kiáramló Q hozamot és így a fürdőépület alatti háttér átáram­lást Q/-fel feltehetően arányosan csökkenti. E sze­rint bármely pontban a sebesség értékét a vízelvo­nás után Vi­Q Q f Q Vi 17­11­tsj •c 8 ^ í U 3 2 1 0 képlettel javasoljuk beesülni, ahol Q a forrás hoza­ma (350 l/s). 0/(50 l/s) pedig a felvezetett meleg­víz hozama. A felvezetett melegvíz bebocsátását követő sebességeloszlási kísérletek nélkül még be­csülni sem lehet. 4.4 Vizhozammérés tó térfogatmérés révén Az eddigekben a tóból a két zsilipen át lebocsá­tott vízhozam mérése révén igyekeztek a tavat táp­láló forrás hozamát meghatározni. Ennek pontosságát két tényező korlátozza: — a tóban tárolt víztérfogat változása következ­tében a kifolyó vízhozam csak hosszú átlagban azonos a forrás hozamával; — a forráshozam esetleges lüktetése a kifolyás méréséből meghatározhatatlan. Ezért találtuk hasznosnak, ha a forráshozamot a lefolyás teljes megszüntetése melletti feltöltés térfogatváltozásából állapítjuk meg. Annak érdekében, hogy a fürdőzés által megkí­vánt vízszint ne változzék túlságosan, a feltöltés előtt egy tó vízszíncsökkentést állítottunk elő a zsilipek nagyobb mértékű nyitásával, majd megha­tározott időre a zsilipeket lezárva a tavat feltől töttük. A tó vízszínét 1:1 méretben regisztráló rajzoló vízmércékkel figyeltük meg. A szeptemberi mérés alatt megfigyelt tó vízállás idősort a S. ábra mu­tatja be. Mindkét esetben a feltöltés idősora eléggé egyen­letes. Különösen a. januári feltöltés mutat teljes egyenes vonalat, mivel a szeptemberi mérés során a tóra hirtelen záporként csapadék hullott, amely zavart okozhatott a tó természetes vízháztartásá­ban. A vízállás idősor arra mutat, hogy a mérés alatt a forrás hozama aligha változott. Ezt tá­masztja alá a forrásbarlangból kivezető nyílásban február elején végzett sebességmérés is. A mérések során a tó vízszín változása Zl 7? = 12,4 cm nagyságrendű volt. A tó felszínét biztonságból F — Al 500 m 2-re vettük fel (maga a tó jelenlegi felszíne a felmérés szerint 46 350 m 2). Ebből álla­pítottuk meg a térfogatváltozás mértékét, majd a /It feltöltési idő ismeretében a Q átlagos vízhozamot 77-JL FAh Q At" At 11 12 13 « 15 16 11 18 19 20 21 22 23 24 1 2 3 4 5 t [ti] 1X73 ' • , , W » I« urites - Tóltes —H S. ábra. A tó leürítés, tó feltöltés idősora Abb. H. Oanglinien des Seeablasses und der Seeauffüllung Az elcsurgás és a környező területi beszivárgás bizonytalansága folytán a mérés szélső hibaértékét ± 20 1/s-ban adtuk meg. (A hiba 95% valószínű­séggel ennél jóval kisebb volt!) A szeptemberi és januári mérés időszakokban tehát a forrás, hozama 0,360, illetve 0,320 m 3/s volt; A tó téli alacsony hőfoka (kisebb 24°C-nál) is erre a kis hozamra utal. 5. Javaslatok további vizsgálatokra Bármennyire is furcsának tűnhet, hogy egy olyan hosszú ideje vizsgált tavon még további vizsgálni valók akadnak, szükségesnek láttunk néhány to­vábbi vizsgálatot a teljes tisztánlátás érdekében. 1. A tavat tápláló források hozamának változá­sára nincs teljesen és tökéletesen bizonyított tény­adatsor. Ehhez ugyanis a tápláló források és nem az elvezetett víz hozamának folyamatos mérése lenne szükséges. Javasoljuk a kráterbarlang kivezetés olyan ki­képzését, hogy abban a hozamot folyamatosan mérő berendezés, mégpedig ultrahangos víz­hozammérő legyen felszerelhető. A vízhozam­mérőt hasonló műszer néhány napi kedvező eredményű próbaüzeme után lenne érdemes beszerezni és felszerelni. 2. A tófelület hőfokeloszlását időszakos légi (infra vagy termovíziós ) felvételekkel kellene fel­térképezni, amely képet adna a felszíni hőáram­1 ásókra is. Jelenleg a VÍZDOK az ÁBKSZ repülőgépe se­gítségével képes ilyenek készítésére, amelyek egyúttal a távérzékelés egy alkalmazási terü­letére is adnának felvilágosítást. 3. A fürdőépület alatti mesterséges beavatko­zások változatait kismintán vagy helyszíni proto­típus vizsgálaton lehetne tanulmányozni. Mind a felvezetés hozamának, mind a részleges víz elterelés közös hatásának tanulmányozása kí­sérleti úton adhat megbízható eredményt a célsze­rű változat kiválasztásához, valamint a műszaki paraméterek pontosításához.

Next

/
Thumbnails
Contents