Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Starosolszky Ödön: A Hévízi tó belső áramlásai

Dr. Starosolszky Ö.: A Hévízi tó Hidrológiai Közlöny 7.984. 6. sz. 325 /. ábra. A Hévízi tó mélységvonalas helyszínrajza, a mélység- és hő/ok mérési szelvények helyével Abb. 1. Tie Jenlinienplan (les T her malwasser sees Hévíz, mit den Standorten der Tiefen- und Temperaturmeßprofile A mérések szerint mélységi rétegződés gyakorlatilag nincs, a kráter kivételével egy függélyben legfeljebb 0,1—0,2 °C különbség lehet, mely érték — talán mérési bizonytalanság miatt is — nem jellegzetes, néha a felszínen, néha a mélyben nagyobb a hőfok. A kráterben enyhe hőfok gradiens található, de a kráter mélyén is legfeljebb l°C-kal mérhető melegebb víz. Azaz a búvárok mérései szerint kereken 40°C-osvíz a forrásbarlangból kitörve rögtön a tó átlagos hőfokának megfelelő értékekre hűl le. Tifelület 20000 30000 r,M 2. libra. A tófelszín vízmélység szerinti eloszlása Abb. 2. Tiefenmäßige Verteilung der Seeoberfläehe A turbulens elkeveredés elméleti számításai szerint a Fr,— 35 sűrűségi Froude-számnál, t

0 — = 40 °C beömlő és t = 25 °C felszíni hőfokot felvéve, <2 = 0,5 m

3/s forrásvízhozamnál. G = 2,46-10'

1 Grashof szám mellett a beömlés és a felszín különbségre 36 in adódott, ami a valóságnak teljesen megfelel. A feltörő csóva w szélességét közelítőleg a io = 0,37 x összefüggés írja le, ahol x a fenéktől, a forrásbarlang kivezetésétől mért függőleges távolság. A képlet a felszínen 12—15 m-es csóva szélességet ad. (A ping-pong labdás kísérlet ezt igazolta!) A fürdőépület alatt az 1. oldalon belépő víz hőfokeloszlását három alkalommal, a déli oldalon kilépő víz hőfokát két alkalommal mértük meg. Minden alkalommal meg lehetett állapítani, hogy a belépő víz hőfoka 0,2—0,3 °C-al melegebb, mint a kilépőé. Függélyenként esetenként 0,1—0,2 °C különbség volt mérhető. Kivétel a januári mérés, amikor a fenéken a kifolyás szelvényében 0,5—0,6 °C-al volt a hőfok kisebb, míg a belépés szelvényében 0,8—1,0 °C-al volt több. Ez arra utal, hogy a kráterből kilépő melegvíz a fenék felett az iszapot jobban felmelegíti. Téli időszakban tehát a kilépésnél az iszap hőfoka hidegebb. A felszíni hőfok mindkét szelvényben elég egyenletesnek volt tekinthető, 0,1—0,2 °C különbséget mértünk.