Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
5. szám - Jeneyné dr. Jambrik Rozália: A pleisztocén víztartók vizének minősége a DK-Tiszántúlon
314 Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. Jeneyné dr. Jambrik R.: A pleisztocén víztartók centráció kialakulásához szükséges gázmennyiség nem kerülhetett. A vízművek zárt rendszerű üzemének bevezetésével — különösen a közműves vízellátás egyre magasabb színvonalán —, a közkifolyók számának — így a kilevegőzési lehetőségeknek — csökkentésével a vízzel együtt felszínre kerülő gáz egyre több gondot jelent. A vízműkutak jelentős része közvetlenül a hálózatra termel, vagyis a nyomáscsökkenésnek, a gáztartalom kiválásának helye a fogyasztási hely. Néhány tragikus kimenetelű gázrobbanás [4] központi intézkedéseket, a rendszeres és koordinált vizsgálatok elrendelését, szabványban rögzített határérték fölötti gáztartalmú vizet szolgáltató vízműveknél a gázmentesítés kötelezővé tételét tették szükségessé. Napjainkig a területen több, mint 6000 gázanalízist végeztek, s több, mint egy évtizede számos kutató foglalkozik a gázos vizet szolgáltató rétegek földtani viszonyainak, térbeli helyzetének, a gáztartalom időbeli változásának elemzésével [2, 3, 17]. HUTTER E. és KARÁCSONYI S. [3] a gázos vizet szolgáltató rétegek területi elhelyezkedését mélységközönként részletező vizsgálatai azt mutatják, hogy csaknem az egész DK-Tiszántúlon és az elemzett -0—500 m közötimélység csaknem minden mélységszakaszából gázos víz termelhető. A gáztartalom értéke területileg és mélység szerint is változó, általában legnagyobb gáztartalmúak a 70—130 m-es mélységközből nyert vizek. Az ugyanazon helyen különböző időben végzett gázanalízisek eredménye rendszerint nem azonos, így ez befolyásolja a várható gázosság becslésére javasolt összefüggések használhatóságát. Az ivóvizek gáztartalmának összetétele: ('H 4, C 2H 6, H 2. C0 2, N, és0 2. Keletkezését Schmidt E. R. átszelő törésrendszerrel hozza kapcsolatba, STEGEN A L. szerint a CH 4 /C 2H B = 10 1—10 5 arány felszín közeli biogén eredetre utal, de bejuthatnak a víztárolóba földgáztelepek migrációja útján is [1]. NAGYISTÓK F. [7] a rétegvizek gázosságával látja igazoltnak a rétegeredetű szerves anyagból származó ammónia-nitrit-nitrát képződést, s a gáztartalmat rétegeredetűnek tartja. PÉK P-né [10] kapcsolatot mutatott ki az ivóvizek metánés ammónia-tartalma között. Az a megfigyelés, hogy az egyes térségekben a kisebb mélységű vízadókból származó víz nagyobb gáztartalmú, mint a nagyobb mélységből eredő, felveti annak lehetőségét is, hogy az ivóvizek gáztartalma döntően nem nagyobb mélységből történő migrációból származik, hanem a víztartó rétegösszlet szerves anyagának helyi bomlásterméke. A közelmúltban végzett vízminőségi vizsgálatok a pleisztocén víztárolókból nyert ivóvíznek — eddig még nem ismert — minőségi problémájára derítettek fényt [5]: olyan mikroelem-tartalmat mutattak ki, mely közegészségügyileg kifogásolható. A probléma új keletű, számos szakambert és tudományos intézményt foglalkoztat, s nyomatékkal hívja fel a figyelmet a Maros hordalékkúp kutatási programjának fontosságára.[18] IRODALOM [1] Bélteky L.—Korim K. (1974): A hazai artézi kutak gáztartalmú vizeinek felhasználásával kapcsolatos problémák. Vízügyi Közi. 1. pp. 77—89. [2] II utter E.—Pék P-né (1979): A felszín alatti vizek gáztartalom vizsgálatának és minősítésének országos koordinálása. VGI munkaközi jelentése az 1979. évről VGI Irattár, Budape.it. \'.i\ H utter E.—Karácsonyi S. (1982): A rétegvizek gázossága. Hidr. Közi. 3. pp. 104—Ilii. [4| Jeneyné Jambrik R. (1976): A mélységi vizek gáztartalmának időszerű kérdései Békés megyében. Körösvidéki Vízügyi Szemle. 6. pp. 4—14. [5J Jeneyné Jambrik R. et al. (1982): A Békés megyei közüzemi vízművek arzénmentesítése. Kézirat, MTESZ, Békéscsaba. [6] Jeneyné Jambrik R. (1983): DK-Tiszántúl regionális hidrológiája. Kandidátusi értekezés, Kézirat. Budapest. [7] Nagyistók F. (1979): A felszín alatti vízforgalom néhány kérdése a Dél-Alföldön. Országos Vándorgyűlés Kiadványa, Budapest. [8 \Ozoray Gy. (1965): Rétegvízelemetek az Alföldön. Magyar ÄU. Földt. Int. Evi Jel. 1963. pp. 27—34. [9 \ Pálfai I. (1962): Déltiszántúli felszín alatti vizek utánpótlódásának vizsgálata vízminőségi adatok alapján. Kézirat, ATIVIZIG Irattár, Szeged. [10J Pék P.-né (1981): A felszín alatti vizek metán és ainmóniatartalmának együttes vizsgálata Békés és Szolnok megyék területén. Kézirat, VGI Irattár. Budapest. [11] Rónai A. (1965): A felszín alatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. Hidr. Közi. 9. pp. 419—425. [12] Rónai A. (1973): Vízföldtani szelvény az Alföld észak-déli tengelyében. Hidr. Közi. 9—10. pp. 396—400. [13] Rónai A. (1979,. 1980, 1981): Az Alföld földtani atlasza Magyar Áll. Földt. Int., Budapest. Karcag, 1979. XIV.'p. +19 t. Püspökladány, 1980. X II. p. +19 t. Gyoma, 1980. XIII. p. +19 t. Békéscsaba, 1981. XVI. p. +19 t. [14] Ronov A. B. (1945): Hydrogeology of the carboniferous deposits of the Volga area. Dokl. Acad. Sei. USSR. No. 5. [15] Tóth J. (1970): Relation between electric analogue patterns of groundwater flow and accumulation of hydrocarbons. Canadian Journal of Earth Sciences z. pp. 988—1007. [16] Mélyépterv (1980): Maros hordalékkúp vízkutatás II. részjelentés. Tsz: 13.029—2. [17] Rétegvizek gázossága és gázmentesítése. Műszaki Gazdasági Tájékoztató, 125. VGI, Budapest, 1981. [ 18] Kutatási jelentés a kőzet pórustartalinában meghatározott mikroelemekről. NME, Miskolc, 1983. Wertanalyse in der Wasserversorgung Wasserqualität der pleistozänen Wasserlräger im südöstlichen Theißgebiet Frau Jeneyné Dr. Jambrik, 11. Im südöstlichen Theißgebiet wird das Trinkwasser aus unterirdischen Wasservorkommen gewonnen. Der Wassertyp in den pleistozänen Wasserträgern ist bis zur Tiefe der Neubildung aus Niederschlägen Kalziumbzw. mageesium-hydrokarboiiathaltig, darunter natriumhydrokarbonathaltig. Die Tiefe des intensiven Wasserumsatzes läßt sich aufgrund des Kation-Verhältnissees ermessen. Der Gesamtgehalt an löslicher Substanz ist an den Rändern mit intensivem Wasserumsatz am geringsten, i Beckeninnnern — charakterisiert durch dem kleinsten Anteil an Sedimenten grober Fraktionen — am größten. Der Konzentrationsgradient zeigt die Richtungen der Strömung. Hohe Werte der Chloridkonzentration — in Straifen — weisen auf Neubildung entlang von tektonischen linien von unten her hin. Die Gesamthärte der pleistozänen Wassertäger ist in Funktion von der Tiefe veränderlieh.
