Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

5. szám - Péchy Imre–Mendik Istvánné: Úszómedencék korszerűsítése

Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. 301 Úszómedencék korszerűsítése PÉCHY IHR E*—M KKDI X ISTVÍNIÉ' A téma időszerűsége Napjainkban az új uszodák, fűrdőlétesítmények építése mellett egyre gyakrabban jelentkező igény a korábban épült medencék javítása, korszerűsítése. Ennek szükségessége több okból merülhet fel, éspedig vagy a szerkezet fokozott korróziója, tönkremenetele, nem megfelelő vízzárósága teheti szükségessé a felújítást, vagy víztakarékossági, vízhigéniai szempontok indokolhatják a korszerűsítést. Ilyen feladatok nemcsak nálunk, Magyarországon kerülnek mind gyakrabban napirendre, hanem európaszerte ismert problémák. Ennek aktualitását bizonyítja, hogy 1980-ban, a Stuttgartban megrendezett Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus központi témája volt a régi fürdők felújításának, modernizálásának kérdése és az ezzel kapcsolatos műszaki megoldások bemutatása. Közismert, hogy a 30-as években nemcsak Magyarországon, de európaszerte egy fürdőépítési hullám jelentkezett, divatba jöttek a közfürdők, gyógyfürdők, s ezek a létesítmények az elmúlt években, évtizedben már olyan műszaki állapotba kerültek, hogy felújításuk, korszerűsítésük feltétlenül szükségessé vált. E munkálatokkal kapcsolatos gondokat ugyanakkor az a tény is növeli, hogy e létesítmények üzemeltetése, fenntartása mindenhol jelentős állami támogatást igényel, így a felújítással kapcsolatosan felmerülő műszaki megoldások, azok élettartama és költsége fokozott figyelmet érdemel. E cikk korlátozott terjedelmére való tekintettel az alábbiakban csupán a medencék felújítási, korszerűtési lehetőségeivel, a hozzátartozó gépészeti megoldásokkal foglalkozunk, s az egyéb — uszodáknál — előforduló korróziós és felújítási kérdéseket nem érintjük. Szerkezet Mint a bevezetőben már említettük, a korszerűsítési munkákat a meglévő medence szerkezetének korrodált állapota, nem megfelelő vízzárása, vagy az üzemeltetésnél víztakarékossági szempontok indokolhatják. Szerkezeti meghibásodásnál, betonkorróziónál az első feladat a betonszerkezet minőségének, szilárdsági értékének és a szerkezet állékonyságának gondos vizsgálata, mivel csak az így rendelkezésre álló adatok alapján dönthető el, hogy érdemes-e a medencét javítani, tartós élettartam érhető-e el a felújítással, nem olcsóbb-e egy új medence építésére. Ilyen problémával találkoztunk az elmúlt években a budapesti Nemzeti Sportuszoda rekonstrukciójának tervezésénél. A fedett 33x18,0 m-es versenymedence a 30-as években épült bauxitbetonból. Már a 60-as években több helyen jelentkezett vízszivárgás, s a vizsgálatok a betonszerkezet fokozott mértékű korrózióját állapították meg. A javítás lehetőségére különböző változatok készültek, végül gazdaságossági számítások igazolták, hogy a „legolcsóbb" megoldás a meglévő medence elbontása és új medence építése. Ilyen esetekben célszerű annak vizsgálata is, hogy ha * Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. nem is gazdaságos egy régen épült medence felújítása, nem használható-e fel az új medence építésénél a régi szerkezet pld. oldalfal zsaluzataként, esetleg csőfolyosó falaként, avagy a fenéklemez aljzatbetonként. Szerencsére tapasztalataink szerint ez az eset ritkábban fordul elő. Sokkal gyagyakoribb, amikor egy meglévő, szerkezetileg még jó állapotban levő, vagy legalább is javítható medencét kell korszerűsíteni, új perem kialakítással, legtöbbször új burkolat és felszerelések beépítésével, s az ún. tölts-üríts rendszer helyett vízforgató berendezések kialakításával. Ha a medencénél csupán vízzárósági hibák jelentkeznek, s a szerkezet állékonysága, statikai szempontból megfelelő, úgy a szivárgás helyén, hajszálrepedésekben, injektálással, bevonat felhordásával (pld. Vandex) vagy estleg a teljes felületre vízzáró bevonat (vízzáró vakolat, RESOLIT) felhordásával szüntethető meg a hiba (l.kép). Ezen javítási módok esetén rendkívül fontos, hogy a javítandó felület a korábban felhordott rétegektől — burkolat, ágyazóhabarcs, vakolat — gondosan meg legyen tisztítva s csak pormentes, tiszta felületre kerüljön a javító réteg. Medencék korszerűsítésekor, amikor vízforgató berendezés is kialakításra kerül, legtöbbször a hagyományos, falba sűlyesztett hullámfogóval kialakított perem helyett ún. feszített víztükrű peremkialakítás készül. Az elmúlt években épült hazai és külföldi úszómedencéknél nyert tapasztalatok egyértelműen bizonyítják e peremkialakítás előnyeit a hagyományos kialakítással szemben. Nem véletlen, hogy pld. az NDK-ban előírások kötelezik a tervezőket „feszített" víztükrű peremkialakítás tervezésére. Meglévő medencék ilyen átalakításánál általában az oldalfal felső részén a betonszerkezet elbontásra kerül, s egy új, túlfolyóvályúval ellátott peremet alakítanak ki. 1. kép. Repedések injektálása szabadtéri medence oldalfalán I'ict. 1. Injection of f issures on the side-wall of an openair basin