Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

5. szám - Farkas Sándor–Mészáros Pál–dr. Oelberg Gusztáv: Vízi-közművek és a környezetvédelem tervezési gondjai falusi településeken

Farkas S.—Mészáros P.—dr. Oelberg G.: Vízi-közművek Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. 297 szám, de nagyobb beépítési távolság a kétvezetékes rendszer létesítését helyezi előtérbe. Nagyobi) forgalmú közutaknál esetenként célszerű mérlegelni a kétvezetékes rendszer jogosultságát kisebb beépítési távolságok esetében is. 4. Csapadékvíz elvezetés A csapók vizek elvezetésének rendszere szinte egyidős a településsel. Ezért szembetűnőbb az elmaradottság, mely ezen a téren megmutatkozik. A rendezetlen útmenti árkok, a szakszerűtlenül épített kocsibehajtók — 1. kép — a fentieket igazolják. A burkolattal ellátott árkok a szakszerű tervezés, kivitelezés és karbantartás hiánya miatt a legtöbb helyen a 2. kép szerinti állapotokat mutatják. A lakótelepekről történő vízkivezetések — a gyalogjárdák lokális tönkretétele mellett nem egy esetben sajátos produktumot eredményeznek (3. kép). A falusi telej iü lések csapadékvíz elvezetésének gondjait tovább növelik a kis víz folyások belterületi szakaszainak rendezetlensége és a külterületről érkező vizek elvezetése. Az utóbbi főleg dombvidéki településeknél jelentős és a vízmosások kialakult rendszerei mellett igen átfogó vízrendezési munkálatokat igényel. Az összevont rendezési tervek megbízói a fenti problémák olyan megoldását várják a tervtől, — a szakági munkarészektől — mely alapján a Rajáterős kivitelezés további tervezés nélkül biztosítható. Ennek alapvető akadályai vannak, melyek közül egyet az alábbiakban részletezünk. A falusi nyílt-árkos, csapadékvíz elvezetés bosszú távon is jól megoldás ha az árok keresztmetszetét burkolattal stabilizálni lehet. A jelenlegi földárkok karbantartását ugyanis a telkek szélességében tulajdonosi feladatként kezelik. A jószándékú, de tervszerűtlen munka a már előzőekben részletezett állapotokat eredményezi. A jelenlegi helyzethez képest előrelépést csak egy árok burkoló elemrendszer megteremtése eredményezhet. Erre mutat be egy lehetőséget — külföldi példa kapcsán — a 2. ábra. A kialakíthat lakó-és gyűjtőút keresztmetszeteket, illetve azok továbbfejlesztehőségét a 3. ábra tünteti fel [2, 3]. 5. Szennyvízelhelyezés Az ivóvízellátás fejlesztésénél megnövekedett komfort igények és így a mennyiségileg egyre növekvő szennyvizek ellenére falusi településeinken szennyvízcsatornák építésére alig került sor. Közismert, hogy a zárt szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító telep létesítési költségeit — minden egyéb közműnél döntőbben — befolyásolja: — a település beépítettsége, — a laksűrűség, — a befogadó távolsága és — a befogadó jellege. A laksűrűség csökkenésével a beruházási költségek nem arányosan csökkennek, a szakirodalom [4] adatai szerint 80—100 lakos ha érték alatt a csatornázás gazdaságtalan. A kisebb beruházási költséggel megvalósítható kényszerárainlású rend3. kép. Tetővíz kivezetés Pict. 3. Roof- (inter outlel l. kép. Kocsibehajtó kialakítás a valóságban Pict. 1. A constructed driveway Rosszul kialakított gondozatlan árok Badly constructed untended trench