Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Prajczer Antal–dr. Winter János: A csapadék hatása a talajvízre Budapesten

28 Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. Prajczer A.—dr. Winter J.: A csapadék hatása [évek] 1930 mO 1950 1960 1970 1980 3. ábra. A P. XVI. jelű kút (VIII. Kerepesi út 21.). vízállásai invariáns léptékben Puc. 3. Popu30Hnibi CKEAYKUIIBI P. XYI (YII-ü paüoH, )>A. Kepeneiuu N° 21

) e UHeapmiwmwM Macuimaße Abb. 3. Wasserstände im Brunnen P. XVI. (VIII. Bezirk, Kerepesi út 21

) im Invarmaßstab métereknek a számításba vett időszak hossza szerinti változását a 4. ábrán tüntettük fel. (Ábránk Rétháti L. ábrájának [4] némi egyszerűsítése, ugyanakkor időbeli kibővítése.) E szerint az évi csapadékösszegek középértéke az utóbbi 70 évben folyamatosan csökkent. Az utolsó 10 évben átlagosan évente 574 mm eső esett, míg az utolsó 70—140 év átlaga (520 mm körül ingadozik. Hasonlóan alakul a szórás is, itt erőseid) csökkenés az utóbbi 50 évben tapasztalható. Az utolsó 50— 140 év szórásai 110—120 mm között ingadoznak, a legutóbbi 10 év évi csapadékösszegeinek szórása csak 85 mm. A relatív szórás csökkenése csak az utóbbi 30 évben következett be, 0,19-ről 0,15-re. Mindez azt jelenti, hogy a csökkenő csapadékösszegek egyre kisebb bizonytalansággal következnek be. Mitől emelkedik a talajvíz, ha egyre kevesebb a csapadék?,Rétháti L. [2] szerint a talajvíz alakulására elsősorban a téli hónapok (november -február 6 C

v [mm] 120• 100--0,70 80 ^ 0,10 [mm] r 650 •600 1982 550 1<t0 120 100 80 60 W 20 10 0 Az idősor hossza 1982-től [év] I. ábra. Az évi csapadékösszeg statisztikai paraméterei az átlagolási idő f üggvényében (Rétháti L. nyomán) Puc. 4. CmamucmmecKue napaMempu eoöoeoü cyMMbt ocaÖKoe a (fiyHKipm om apeMemi ocpeduenu.i (no Jl. Pemxamu ) Abb. 4. Statistische Parameter der jährlichen 'Niederschlagsumme in Abhängigkeit von der Dauer des Zeitraumes der Mittelwertbildung (nach Rétháti, L.) csapadéka hat. Vizsgáljuk meg ezen időszak csapacsapádékösszegeinek hasonló paramétereit. Az 5. ábra szerint a középértékek vonalában határozott maximumot találunk az utolsó 40—50 évben. Ez minden bizonnyal közrejátszott az 1940-es évek magas talajvízállásának kialakulásában. A szórás és a variációs tényező maximumát az 1963—82 közötti 20 éves adatsornál kapjuk. A téli csapadékösszeg csak a legutóbbi évtizdben csökkent a 140 éves időszak középértéke alá. Mindezt összehasonlítva a talaj víz járással, két következtetés vonható le: —- Az utóbbi évtized magas talajvízállásának kialakulásában nem csak a csapadék vett részt. A, csapadékosság csökkenő tendenciája miatt hamarosan be kell következni a talajvíz csökkenésének is. 3. A csapadékidősorok mozgóátlagai A csapadékosság időbeli alakulásának jellemzésére határozzuk meg a szokásos mozgóátlagokat. Ez a módszer — az előbbi pontban ismertetettel szemben — minden időszakot azonos súllyal szerepeltet. Az ábrázolásnál minden évhez a megelőző 5 év átlagát rendeltük, pl. 1980-hoz az 1976— 80-as időszak átlagát. 3.1 Az OMSz állomás mozgóátlagai Az évi csapadékösszegek 5 éves mozgóátlagai (6. ábra) alapján megállapíthatjuk, hogy a sokéves középértéket (610 mm-t) magasan meghaladó értékek alakultak ki 1882-ben, 1916-ban, 1940-ben, 1955-ben és 1966-ban, ill. az ezen éveket megelőző időszakban. A vonalban szabályos periódusságot nem tapasztaltunk, a csúcsok közötti időtartamok egyre rövidebbek (rendre: 34, 24, 15, 11 év). A csúcsok közül legnagyobb az 1882-es: 480 mm. 1940-től a csúcsok egyre alacsonyabbak. Az utóbbi három csúcs hatása a talajvízállásban megtalálható (1—3. ábra), de az utóbbi évtized magas talajvízállás indokát a csapadékidősorokban nem találtuk. Az 5 éves mozgóátlagok alapján hosszan tartó száraz időszakot találunk 1855—75 között. A vo nal mélypontja 1865-ben alakult ki (453 mm). A [mm] r 200 190 60 J-FTÄ? 180 198? M 120 100 80 60 F>0 ^ 20 10 0 Az idősor hossza 1982-től [év] 5. libra. A téli csapadék statisztikai paraméterei az átlagolási idő függvényében Puc. 5. CnuunucmwtecKue napaMempu 3UMHUX ocat)Koe e ißynKijuu om epeMenu ocpeÖHemin Ablh 5. Statistische Parameter der Winternieder Schläge in Abhängigkeit von der Dauer des Zeitraumes der Mittelwertbildung