Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

5. szám - Csobay Zoltánné–Szebényi Lajos: Pécs–Mohács regionális vízmű tervezési kérdései

Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 272 Pécs-Mohács regionális vízmű tervezési kérdései CSOBAY ZOLTÁNNÉ* és SZJiliÍKYI LAJOS** Bevezetés A jelenlegi regionális vízmű megvalósítására a helyi vízbázisok a pellérdi és tortyogói vízművek teljes kapacitásra történő kiépítése és a pécsi hőerőmű dunai távvezetékkel szállított ipari vízfeleslegének ivóvízellátás céljára történő felhasználása útján került sor. Ezek a vízbázisok a Pécs és vonzáskörzete ezredfordulóra jelentkező 180 000 m

3/d távlati ivóvízigényéből tiO 000 m

3/d kapacitással továbbra is figyelembe vehetők. A távlatban igényként jelentkező vízigényből 120 000 m

3/d ivóvíz biztosítása a regionális vízellátó rendszer feladata. A korszerű távlati tervezésnél a helyes célkitűzés nem csupán az igények hosszú távon történő reális felmérése, hanem olyan ütemezés szolgáltatása is, amely lehetővé teszi az igények kielégítésének egy egységes koncepció részként történő fokozatos megvalósítását. A vízgazdálkodás beruházásainak elhatározó döntéssorozatait nem lehet minden esetben gazdaságossági szái nításo k kai alátái riasztani. Általában a végcél elérésére mindig több lehetőség kínálkozik. Különösen áll ez olyan feladatokra, amelyek jelentősek, összetettek és amelyek megoldásánál sokszor több, egymással ellentétes követelményt kell szem előtt tartani. Pécs távlati vízellátás-fejlesztési koncepciójánál az igények megállapítása után előkészítő munkák során először a vízbázis helyét, a vízszállítás fő irányát kellett megállapítani. Dél, vagy Kelet, a Dráva vagy a Duna között kellett választani. A két, nagyjából azonos távolságra lévő vízbázis közül a Duna kiválasztását indokolta, hogy: — a regionális víztávvezeték mintegy felének kiépítésével már beszállítható Pécsre a Szederkény térségében kitermelhető karsztvíz-mennyiség is, — a regionális távvezeték közvetlenül a mohácsi ipari víztávvezeték mellett épül, így a megépült, mintegy 4 km hosszú szakaszonkénti átkötésekkel felhasználhatók vízszállításra, egyidejűleg biztosítják az ipari vízvezeték belső cementálással történő felújításának a lehetőségét is. A Mohács-szigeten végzett vízkutatások egyértelműen bizonyították, hogy a távlati vízigény gazdaságosabban kielégíthető a parti szűrésű kutakból, mint a Dunából történő felszíni vízkivétellel. A beruházás I. ütemeként 1981-ig megvalósult az 1000 NA SENT AB távvezeték 28 km-es szakasza a szederkényi karsztvíz Pécsre történő beszállítására 475 millió Ft ráfordítással. A jelenleg épülő II. ütem a teljes távvezeték kiépítését tartalmazza a Duna alatti átvezetéssel és a Mohács-szigeti 60 000 m

3/d kapacitású vízbázis kiépítésével 1,5 milliárd Ft költségelőirányzattal. A beruházás III. ütemeként valósul meg Mohácson a vízkezelés 60 000 m

3/d mennyiségre 1 milliárd Ft értékben. A beruházás IV. ütemeként bővítjük a víztermelő és szállító kapacitást 120 000 m

3/d-re. *Országos Vízügyi Beruházó Vállalat, Budapest. **Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. Vízbeszerzés Regionális rendszerek kialakításában két fontos tényezőnek döntő a szerepe: a) igények mennyiségének és jelentkezési helyének, és a b) vízbeszerzési lehetőségeknek A Pécs város és környéke fejlődési adatait az 1968-as általános rendezési tervben rögzítették. A várható létszámadatok a I—II. 15 éves lakásfejlesztési tervekben találhatók részletesebben. Komló és vonzáskörzete vízigényeit a városfejlesztési tervek tartalmazzák (30 ezer m

3/d). Komló vízszegény térsége miatt a vízellátás jövőjét csak a regionális vízrendszer jelenthette. Pécs és vonzáskörzete a fejlesztési elképzeléseket összegezve mintegy 180 ezer m

3/d távlati ivóvíz igényt eredményezett. Röviden felsoroljuk, hogy milyen nagymértékű vízbeszerzési lehetőségeket vettünk figyelembe a tárgyi regionáiis rendszer kialakításakor: a) meglévő vízművek (Tortyogó-Pellérd-Tettye Duna-i ipari vízmű) bővítése, b) Dráva-csatorna komplex vízhasznosítással (ivó, ipari, mezőgazdasági), c) Dráva felszíni vízkivétel Drávaszabolcs térségében, d) Dráva hordalékkúp rétegvíz beszerzése Drávaszabolcs térségéből, c) Mecsek É-i karsztvizeinek (Orfű-Abaliget) tárón Pécsre való vezetése (nem sorolható a nagy vízbeszerzések közé), /) Karasica völgyi Borjádi tározó komplex hasznosítással, g) Szederkényi karsztvíz hasznosítása (közbeeső megoldás), h) felszíni víz Mohács térségéből, i) partiszűrésű vízbeszerzés a Duna jobb partján Mohács térségénél (Bár-i sziget, Mohács alatt Kölked), j) partiszűrésű vizbeszerzés a Duna bal partján a Mohács szigeten. A helyi vízmű fejlesztés a Pellérdi és Tortyogói kúttelep bővítésekkel lehatárolódott. (25 + 15 ezer m3/d kapacitás). Az Üszögi tisztítómű 20 ezer m

3/d derített dunavíz továbbtisztítással ugyancsak lehatároltnak látszott. Az Üszögi szűrőmű a mohácsi felszíni vízkivétel és derítőmű által távvezetéken át táplált tisztítómű. A kiépítése a Pécsi Hőerőmű iparivíz igényének elsődleges kielégítése céljából történt. Ezeket összegezve az üzemben lévő helyi vízművek 60 ezer m

3/d vízbázist nyújthatnak a távlatban. Távlati vízellátó rendszer kié-pítés lehetőségei A helyi 60 ezer m

3/d vízigényen felüli 120 ezer m

3/d vízigény kielégítésére regionális vízmű rendszerek tanulmányterv szintű változatait készítettük el.