Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Fáy Cs.: Értékelemzés a vízellátásban Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. 235 Ha 1 kW erőművi beruházás 60 000 Ft/kW és 1 in

3 medence beruházás 4000 Ft/m

3 akkor a beruházási arány: 0,009, 0,01486, 0,0235 Ft/Ft. Az energiát k — 2 Ft/kWh egységárral számítva az éves megtakarítás AK=AP • 8760 k Ft/év: 87 600, 188 515, 366 168. A medence ára a bekötővezeték építését elhanyagolva: millió Ft-ban: 33,41, 43,43, 53,45. Ezzel a térülési idő a megtakarított energiából: 381, 230, 146 év. Ebből megállapítható, hogy nagy vízellátó rendszerekben energiamegtakarítási céllal nem szabad tárolót építeni. IRODALOM [1] Fodor Árpád, Varsányi Judit: Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Vállalatvezetés, Vállalatszervezés. Budapest. 1983/1. 40/580. és 1983/2. 103/112 o. [2] Fáy Csaba: Biztonság a vízellátásban. Hidrológiai Közlöny. 1980. 12. 519/523 o. [3] Setényi Pál: Budapest vízellátási rendszere. Hidrológiai Közlöny. 1968. 4. 172/180 o. és 3. ábra. [4] Acél és vegyesszerkezetű víztornyok. OVH Műszaki Feji. Kiadványok 11 sz. Bp. 1965. [51 Frommer Miklós: Automatizálás a Fővárosi Vízműveknél. Vezetőképzési szakdolgozat, 1980. Nem publikált. Budapest. [6] Mészéiros Gábor: Vízellátó hálózatok üzemeltetésének optimalizálása. Kutatási Jelentés 1982. Bp. BME Vízgazd. és vízépítési Intézett Vizeli, és Csat. O. Kézirat. Budapest. [7] Fáy Csaba: Vízműszivattyúk fordulatszám vezérlésének és szabályozásának gazdaságossága a budapesti vízművek tapasztalatai alapján. Hidrológiai Közlöny. 1982. 6. 275/278 o. Wertanalyse in der Wasserversorgung Dr. Fáy, Cs. Kandidat der Technischen Wissenschaften Ein Dienstleistungszweig der Volkswirtschaft, wie die Wasserversorgung, ist anscheinend nicht der geeignete Platz für Methoden der Wertanalyse, die vorwiegend für Produkte erzeugende Unternehmen entwickelt worden sind. [1] Dennoch kann das Wasser, als Endprodukt, Gegenstand solcher Wertanalysen sein, besonders wenn es sich um die Modernisierung der Herstellungsprozesse handelt, oder wenn die Kosten des Verteilungsbetriebs minimalisiert werden sollen. Neben der Betriebssphäre sind es Investitionsentscheidungen, bei denen die Minimalisierung der Aufwendungen angestrebt werden kann. Hierfür sollen einige Beispiele aus der Praxis der Hauptstädtischen Wasserwerko Budapest gezeigt werden. Hévízhasznositás a Szovjetunióban (ZDl'OROV kandidátus nyomán, MHT előadás 1982. IX. 22.) Az energiaválság a figyelmet az egész világon a szénhidrogénen kívüli egyéb energiahordozókra terelte. Ez történt a Szovjetunióban is, és ennek keretében a hévízhasznosítás jelentősen fellendült. 1981 -ben központi intézkedést hoztak a termálvíz fürdési, gyógyászati, fűtési és mezőgazdasági hasznosításának fokozására, továbbá a vízben lévő elemek kinyerésére. Mintegy tíz éve fejeződött be az a nagyarányú kutatómunka, amelynek keretében, a Szovjetunió területén a 3000 m-es mélységig felmérték a 40—200 C° közötti hőmérsékletű hévizeket. A főbb lelőhelyek: Kaukázus, Ukrajna, Távol-Kelet, Kamcsatka. A hévizeket főleg állattenyésztő telepek és kertészeti létesítmények fűtésére használják, a fő cél azonban a komplex hasznosítás. Az észak kaukázusi Krasznodéir környékén 1700 m mélységből 75 C°-os, 1,5 g/l ásványi só tartalmú hévizet tártak fel. A vízzel először egy 20 ha-os kertészeti telepet fűtenek, az innen távozó 40—45 C°-os víz állattenyésztő telepekre jut, majd különböző kezelés után ipari célra vagy öntözésre használják fel. A Kaszpi-tenger melletti Mahacskala közelében egy kimerült kőolaj- és földgázmező 13 kútját hévíz termelésre képezték ki. Ezek a kutak felszállva történő termeléssel naponta 2000—2500 m

3 80 °C körüli hőmérsékletű vizet biztosítanak. Ezzel a vízzel egy 30 000-es lakótelep fűtését és melegvíz ellátását oldották meg. Hasonló megoldást terveznek: Grúziában, Kamcsatkában, Észak-Kaukázusban és Közép-Ázsiában. A hőenergia hasznosításán kívül jelentős kísérletek folynak a vízben található ritka fémek kinyerésére is. Az eddig kinyert fémek: jodid, bromid, fluorid, cézium, rubidium, stroncium. A hévizet elektromos energia nyerésére is használják Kamcsatkán és a Kurili-szigeteken. Itt 11 mW-os erőművek üzemelnek. Jelenleg olyan erőmű épül Kamcsatkán, amely 50 mW teljesítményű. Ezt 1984—85. között helyezik üzembe. Később ennek teljesítményét 400 mW-ra kívánják bővíteni. Itt a 200—250 fokos száraz gőz közvetlenül kerül a turbinák hajtására. Ezen kívül Dagesztánban is épül erőmű. Itt 4400 méterből kapnak 200—250 fokos száraz gőzt. A hévízhasznosítás során a következő problémák jelentkeznek: — a felhasznált víz visszaforgatásának kérdése gyakorlatilag nincs kidolgozva, — gyakori a vízkőkiválás. Erre a problémára sincs megoldás, — nem tisztázott a hévízzel felszínre kerülő gáz leválasztása és felhasználása. A kitermelt vízkészletek hőenergiájának és vízmenynviségének hasznosítására az ipari és mezőgazdasági üzemek nyújthatnak be pályázatot. A felhasználást pontosan ellenőrzik, a tervtől való indokolatlan eltérést szigorúan megbüntetik. A takarékosságra való ösztönzés céljából olyan rendeletet terjesztettek elő, melynek alapján 1 in

3 hévízért 4 kopejkát kell fizetni. A jelenlegi árak mellett a Szovjetunióban 1 kW villamos energia szintén 4 kopejka. Az előadó elmondta, hogy a fenti térítést tulajdonképpen azért kívánják bevezetni a termálvíznél, hogy még nagyobb takarékosságra és sokoldalúbb felhasználásra ösztönözzék a felhasználókat. Ugyanis az emberek hajlamosak arra, hogy amiért nem kell fizetni, annak nem veszik eléggé tudomásul az értékét. Összességében megállapíthatjuk,

1 hogy a hévízliasznosítás terén a Szovjetunió hazánkkal körülbelül azonos szinten van. A jövőre vonatkozó fejlesztési terveik igen átfogóak és alaposak. A Szovjetunóban a hévízhasznosítás szélesebb körű elterjesztésétől csak a helyi igények esetenkénti jobb kielégítését, a lakosság sokoldalúbb ellátását (primőr termesztés, fürdő kultúra fejlesztése, az emberi ..egészség megóvása stb.) várják. A hévizek felhasználásával bizonyos fokig az energiaellátás gondjait is sikerül csökkenteni, ez szintén jelentős eredmény, hiszen a Szovjetunióban található kőolaj, földgáz és szén kitermelési költsége is egyre emelkedik. így tiszta nyereség az, amit lényegesen olcsóbb energiával tudnak helyettesíteni. Az ország déli területén a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Servezete és a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete is behatóan foglalkozik a hévizekkel. A munka keretében 1982-ben munkabizottsági szakvéleményt készítettünk a hévízhasznosításról. Örvendetes, hogy a szakvélemény és az előadás lényegében azonos álláspontot képvisel az okszerű hévízfelhasználás alapelemeiben. Dr. Zentay Tibor