Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: Dúsítás alkalmazása partiszűrésű víznyerőhelyeken

Aujeszky G.—

dr. Karácsonyi S.: Dúsítás alkalmazása Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. 23 íiW 7,0 8,0 9,0 1—25,0 q

g=15,0 [m

Jd1m1] 7,0 8,0 9,0 i/o H í A

2 = 0 £

s

2 ** 0 £^2 E

B2 2- ábra. A kitermelhető vízhozam (qg) változása az előoldali (i'A-2.), a hátoldali (eB'z) és a kétoldali (tA2 =£112) dúsítás intenzitásának függvényében Számítási alapadatok (az la rs Jb ábrákon feltüntetett, illetve a szöveges részben értelmezett jelölésekkel): m

A\ = m

A2 = m

A$ mA5 = mBl = mB2 = ™Zí3 = ».Óm; m

A

i = 0,0 m; *'

Ai = k

A

2 = k

A

3 = k

A4 = k

A$ = k

m = k

B

2 = = k

m = 1,0 • 10

_

l 111/s; H = 11,Om; vaí = 0,25d

_

1;>>

A5 = J)ß3 = 2,0«-10" <r>; Í

ai = 120IU; Í

A2 = 'ZÍ2 = 3

0 '•>; UaZ + 'A3) = 18

0 '»; ÍA4 = ;i00

m' l

B

l = 140 111 Puc. 2. H3Meneitue doöbieaeMoeo pacxoda (q

n) e 3aeucuMocmu om uumeHcuenocmu nepedneeo (EA2), 3adneeo (SA-Í) u deyxcmoponmeo oóoeau^enun (eA2 = e£2j PacMeTHbie oCHOBHbie /muHLie (no o6o3HaMeHHfiM, noKa3aHHbiM Ha pHC. la H lb H TOJTKOBaHHbIMH MaCTHMHO B TeKCTOBOÍl MaCTH): m.Jl=m,|2 = = m i3m

v45 = mai=mjj2 = injj3 = 9,0M; m.14 = 6,OM; k

aI=K

A2" =

KA3~

KA4~ PA4 = 0,25 d -1. <A5~

KB1 —

kB2

=

kB3" ~ ® M ce

K H = 11,0 ^5 = P£3 = 2,06-104d-l;/

/4

1 = 120 M; l

A

2= Í

£

2 = 30M; (IA2 + 1AX)= 180 m; / ,4 = 300 M; I

m = \40 M Abb. 2 — Veränderlichkeit der möglichen Brunnenschüttnng (qg) in Abhängigkeit von der Intensität der stirnseitigen (t A2), der rückseitigen (eB2

) und der beiderseitigen (£A2=eR2) Anreicherung Grunddaten zur Berechnung

: (mit den in Abb. la und lb angeführte

11 bzw. im Textteil definierten Symbolen) m

A\ = m

A

o = m

A^ = m t

5 = m

B\ = m

B2 = m

ll

3 = 9,0m; m

A

4 = «,0; k

A

i =k

A

2 = k

A% = k

M = ,5 = J"

ii

l = = = B'A = 1,0• 10"

3 m/s; H = 11,0m; p

A

i-0,Z& d

_

I; PM'PbS" — 2,00 • 10

—

4 d

_

1; l

A\ = 120m; l

A2 = lB2 = 3

0">; lA2 + '.13 = I8O111; l, 14 = = 300 m; I

b

\ = 140 m kőzik a csökkentő hatása a talajvíz háttérből származó összetevőre, de ez ebből a szempontból távolról sem annyira hatékony, mint a hátoldali dúsítás (5. ábra). Az előoldali dúsításnak viszont a folyó felől érkező összetevő csökkentésében lehet döntő szerepe. Erőteljes dúsítással a folyó felől érkező hozam az egyébként onnan származónak 12%-ára is lecsökkenthető szükség esetén (6. ábra). Hátoldali dúsítás a folyófelőli komponenst eredeti nagyságának csak 42%-ára csökkenti (7. ábra). Adott vízhozam kitermelése esetén is a hátoldalról érkező hozam nagysága (a dúsításból származó vizet is beszámítva) például megnyolcszorozódhat (8. ábra). Viszont az erőteljes előoldali dúsítás sem növeli a folyófelőli irányból a víznyerőhelyhez érkező (és a dúsításból származó vizet is magába foglaló) hozamot ilyen látványosan (9. ábra). "De a dúsítás miatt ez a víz minőségileg kedvezőbb, mivel benne a dúsításból eredő víz részaránya lényegesen megnő. 0 10 20 30 t>0 50 60 10 80 90 100 /« M 3. ábra. A talajvíz háttérből származó hozam (q bí ) változása a hátoldali dúsítás mértékének függvényében (a dúsítás mértékének növelése — változatlan dúsítási intenzitás (CB2) mellett — a dúsítómedence szélességének (llt-z) növelésében jut kifejezésre) Számítási alapadatok: azonosak, mint a 2. ábra esetén, kivéve az Z

As és keket, melyek most változók, továbbá e ,j2 = £

B2 = 0,250md — 1 és Qg — 15,0 m

s d1 m1 ' Puc. 3. H3Menenue pacxoda epynmoebix eod U3 3aöneü lacmu (qB

3) e 3cieucuMocmu om pa3Mepa oőoeaufeuun 3adneü nacmu (yeenmienue pa3Mepa oóoeau)enusi — npu neu3 MCHHOÜ uumeucueHocmu o6oeaiyenua E B2-EUpaytcaemcne yeeMiienuu uiuputibi oőoeamume/ibHoeb őacceüna IB2) PacneTHbie OCHOBHbie :iannbie Te >Ke caMbie KUK B cjiyMae puc. a, KpoMe / .i

2h /#2 3HaqenMíi,K0T0pbie3flecb MeHHioTCfl, najiee 3HaMeHMíi ' j•_> — EB2 — 0,250 ind — 1 h 3HaieHne = 15,0 m d — 'm — 1 Abb. 3 — Veränderlichkeit der rückseitigen Grund wasserschüttung (qBs) in Abhängigkeit von Ausmaß der rückseitigen Anreicherung (die Zuwachsrate der Anreicherung — bei unveränderter Anreicherungsintensität (f/iaj kommt in der wachsenden Breite (Ib

2) des Anreicherungsbeckens zum Ausdruck

) Orunddaten zur Berechnung sind jenen der Abb. 2. identisch, mit Ausnahme der Größen l

A2

U

I*d die nun Veränderliche sind, ferner von e 12 = e/;2 = 0,250 m d

_

1 und q

g = 15,0 m' d1 111 1 4. összefoglalás Hazai viszonyaink között — megfelelő adottságok és körülmények esetén — az ivóvízellátás jó minőségű felszínalatti vizekből táplálkozó bőséges forrása a partiszűrésű víznyerés. Azonban ez a vízszerzési mód éppen a folyóval való szoros kapcsolata miatt (az ebből származó jelentős előnyök ellenére) vízmennyiség tekintetében kritikus helyzetbe juthat, minőségileg pedig veszélybe kerülhet. Ez utóbbi — még gyakrabban -— az igénybevett képződmény felszínközeli helyzete miatt következik be. Dúsítás partiszűrésű víznyerőhelyeken való alkalmazásával a kitermelhető vízhozam fokozható alacsony folyóvízállások esetén, illetve a víztermelés mennyiségileg kiegyenlítettebbé tehető. Hátoldali dúsítómedence (vagy árok) révén a háttér rendszerint szennyezett talajvize részben vagy egészben távoltartható a víznyerő létesítménytől. A folyó széle és a kútsor közötti sávban alkalmazott ,,előoldali" dúsítás pedig a folyó felől fenyegető szennyező és vízminőségrontó hatások csökkentése, , illetve kiküszöbölése szempontjából előnyös. A fentiekből következően a leghatékonyabb, legszélesebb körű