Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

4. szám - Dr. Fekete József–dr. Szalai György: Talajvizsgálati eredmények értékelése a Tisza-II. vízlépcső térségében

220 Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. Dr. Fekete J.—dr. Szalai Gy.: Talajvizsgálati eredmények Alapvizsgálati adatok, Abádszalók Tabelle 5. Grunduntersuchungsdaten, Abádszalók 5. táblázat Szelvényszám, [Év] Mélység [cm] pH (H

sO) Hidrolitor aciditás (2/i) CaC0

3 /o Na

2C0

3 o/ /o Só o/ /o Kötöttség (KA) H umusz 1. 2. 3. 4. 6. 7. 113 Asz 1968 A! A„ B" C 0—28 28—54 54—87 87—120 120—150 6,0 6,6 7,3 7.7 7.8 7,3 0 0 0 0,4 1,7 0 0 0 0 0 0,07 0,09 0,11 0,16 0,16 54 66 67 60 50 2,9 101 A 0—47 6,6 8,2 1982 B 47—66 6,8 BC 66—94 7,1 C 94—150 7,2 0 0 0,15 60 2,45 0 0 0,30 73 1,40 0 0 0,27 68 1,10 1,0 0 0,27 58 1,10 0 0 0,02 28 0,0 0 0 0,02 36 0,0 2,3 0,02 0,02 32 1,7 0,02 0,02 30 306 Asz 0—25 7,0 2,5 1968 A, 25—61 7,2 Ü! 92—129 8,5 C, 129—160 8,7 501 A 0—45 6,7 5,0 0 0 0,16 30 1,45 1982 B 45—84 7,4 0 0 0,17 38 0,95 C 84—160 8,

5 10,7 0,06 0,14 38 0,30 219 Asz 0—20 7,0 2,5 1968 A

1 20—49 7,5 B 49—72 7,7 C, 72—117 8,4 C

2 117—150 8,

6 102 Asz 0—24 6,6 6,7 1982 A

x 24—72 7,2 B 72—117 7,6 C 117—150 7,7 0 0 0,02 33 1,6 0 0 0,02 30 1,6 0 0 0,02 32 13,25 0,03 0,02 34 6,5 0,03 0,02 29 0 0 0,08 30 2,10 0 0 0,04 34 1,15 10,0 0 0,06 33 7,6 0 0,17 33 272 Asz 0—22 6,8 9,0 0 0 0,06 74 2,6 1968 A

l 22—51 7,2 0 0 0,06 79 A, 51—73 7,4 0 0 0,07 78 B 73—91 7,2 0 0 0,10 58 C 91—150 7,2 0 0 0,13 51 110 A 0—27 7,2 3,0 1982 B 27—76 7,5 C 76—160 7,5 nő a kicserélhető nátrium aránya és lúgossá válik a kémhatás. III. A kedvezőtlen hatások elleni védekezés és a megelőzés lehetőségei A Tisza II. Vízlépcső hatásterületén 1968 és 1982 közötti időszakban a talaj vizsgálati adatok alapján a másodlagos rétiesedés és szikesedés helyenként káros mértékben jelentkezik. A kedvezőtlen talajtani folyamatok mérséklésének, illetve megelőzésének lehetőségeit, az ezzel kapcsolatos feladatokat a következő csoportosításban foglaljuk össze: vízrendezés, öntözés és a kritikus talajvízszint, talajjavítás, valamint egyéb, a meliorációhoz kapcsolódó feladatok. A talajok jelentős része kedvezőtlen fizikai- és vízgazdálkodási tulajdonságú. A rossz víznyelő- és vízáteresztő képesség elősegíti a felületi vizek képződését, a lefolyást és - a vizek összegyülekezését akadályozó domborzati, s az időközben a nagyobb táblák kialakítása miatt kedvezőtlenebbé vált természetes lefolyási viszonyok nehezítik a kárqs vízfölösleg eltávozását. A téli csapadék a talaj nedvességtartalmát megnöveli. A kora tavaszi időszakban a talaj telítődöttsége következtében az olvadék vizek és a lehullott csapadék befogadására képtelen, így vízfölösleggel kell számolni. A vízkár szempontjából a március—április időszak a kritikus. A domborzati viszonyok, valamint a táblásítások következtében a mélyfekvésű területeken rendszeresen 0 0 0,16 80 ' 1,85 ny 0 0,15 80 1,80 ny 0 0,16 67 keletkezik belvízkár. Üzemi vízrendezést csak kis területen végeztek, és ahol van, ott sem kielégítő a mértéke és az üzemi hálózat karbantartása. A helyzetet tovább rontja az, hogy a rendkívül nyugtalan domborzatú területen a táblán belüli vízrendezés sem megoldott. A talaj vízállás változása, a másodlagos rétiesedés és sófelhalmozódás arra utalnak, hogy egyik legfontosabb feladat a vízrendezés. A térség üzemeiben — ahol eddig még nem történt meg — a komplex melioráció részeként mielőbb el kell készíteni a vízrendezési terveket. A vízrendezés általános feladatai: — a természetes csapadék minél nagyobb mennyiségének helybentartása és hasznosítása; — a talaj kedvező nedvességtartalmának biztosítása hosszabb időszakon keresztül; — a talajvíz szintjének megfelelő mélységbe tartása; — a káros vízfölösleg elvezetése keletkezésének ütemében, illetve az adott időben fölösleges vizek időszakos tározása. A vízrendezés műszaki és agrotechnikai megoldásait együttesen kell alkalmazni. A korszerű elveknek megfelelően megvalósítandó felszíni és fel-