Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

4. szám - Dr. Kézi Árpád†

Varga M.: A vízzel való takarékos gazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. 213 — együttesen megállapítják, hogy a határozat jelentős előrelépést jelent a magyar vízgazdálkodás területén, feltételeket teremtve az intenzív vízgazdálkodás megvalósításához; — támogatják mindazokat a törekvéseket, melyeket az idézett határozat végrehajtása érdekében az Országos Vízügyi Hivatal és területi szervei végrehajtásra maguk elé tűztek. Ennek érdekében egy-egy fontosabb feladatrészt az albizottságok éves munkaprogramjukba felvesznek, megtárgyalnak, ezzel is segítve azok előkészítését és végrehajtclS&t; j — úgy látják, hogy a vízzel való takarékosság lehetőségei a települések és az ipar területén egyaránt megvannak. A jelenlegi vízhasználatok észszerű mértékre csökkenthetők. Ennek módja az ipari üzemek rekonstrukciója során a víztakarékos termelési technológiák kialakításában, s az ezzel elérhető ivóvízminőségű víz más célra való felhasználásában van. Éppen ezért üdvözlik az OVH és az érintett minisztériumoknak e cél pályázati úton való megközelítési módját és sajátos eszközeikkel segítik azt; — véleménye szerint a feladatok végrehajtásának kulcskérdése a takarékosságra ösztönző díjrendszer kialakítása és az erélyes és határozott jogi szabályozás megteremtése. A díjrendszert és a jogi szabályozókat azonban úgy célszerű kialakítani, hogy azok igazodjanak az ország sajátos körülményeihez; — álláspontja az, hogy a vízzel való takarékos gazdálkodásnak és a víztisztaság fokozott védelmének alapvető feltétele a végrehajtásra tervezett műszaki feladatok magasszintű elméleti megalapozása. Elméletileg is igazolni és alátámasztani szükséges a közüzemi vízművek szolgáltatási veszteségei alakulásának lehetséges mértékét, valamint a termelő és szolgáltató létesítmények ésszerű és takarékos működtetésének lehetőségeit; — külön is kiemeli a felszínközeli és felszín alatti vízkészlet védelmével kapcsolatos helyzetet. Álláspontja az, hogy a készletvédelem elméleti kérdéseinek szabatos megfogalmazásával és az eredmények gyakorlati területre történő gyors és megbízható átültetésével a védelem feltételei megteremthetők. A gazdasági és jogi feltételek ezzel egyidejű követelmények, ide értve a készlet védelem okozta terméskiesés gazdasági következményeit is; — megállapítása szerint a korszerű vízminőségvédelem csak korszerű technikai feltételek mellett valósítható meg, ezért támogat minden olyan kez

: deményezést, mely ennek elősegítésére irányul; — fontos feladatnak tartják, hogy a végrehajtással foglalkozó szakemberek felkészültsége — a végrehajtás egyes szintjein — növekedjék, s ehhez a részükről lehetséges segítséget és támogatást a végrehajtó szervek részére biztosítani fogják. Dr. Kezdi Árpád 1919—1983 A magyar műszaki tudománynak a Magyar Hidrológiai Társaság tagsága által is jól ismert és elismert tudósa, építőmérnök nemzedékek kiváló oktatója és nevelője, dr. Kézdi Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, ny. műegyetemi tanán 1983. október 20-án elhunyt. Mérnöki oklevelének megszerzésétől haláláig a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatott — 32 éven át a Geotechnikai Tanszék vezetőjeként. Páratlan elmélyültséggel rendszerezte és fejlesztette tovább a talajmechanika szakterületének hazai és nemzetközi eredményeit. Világszerte elismertekké váltak a talaj fizika, a földnyomáselmélet és a mélyalapozás területén elért kutatásai. 44 könyvet és 150 tanulmányt adott közre. Élete főműve a 140 ív terjedelmű, négykötetes talajmechanikai kézikönyv, amely 1969 és 79 között magyarul, angolul, oroszul, németül és spanyolul is megjelent, s amely több országban egyetemi tankönyvvé vált. Nemzetközileg szintén jól ismert a német, angol és spanyol nyelven megjelent „Soil Physics" c. műve. A Magyar Tudományos Akadémián betöltött rendes tagsága és különböző megbízatásai mellett tiszteletbeli doktori címet adományozott számára a Drezdai Műszaki Egyetem és a Bécsi Talajművelési Főiskola. Négy éven át európai alelnöke volt a Nemzetközi Talajmechanikai és Alapozási Egyesületnek. A sok fontos hazai építőmérnöki létesítmény geotechnikai kérdéseinek meghatározó véleményezésén túl amerikai, spanyol, nyugatnémet és jugoszláv vállalatoktól is számos szakértői megbízást kapott. Oktatói és tudományos munkásságát 1966-ban Állami Díjjal ismerték el. Megkapta a Szocialista Magyarországért Érdemrendet, valamint számos további kitüntetést. Egyesületünk tagsága, lapunk olvasói gazdag tudományos életművét és emlékét kegyelettel őrzik.