Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Harangozó Mária: A Maros folyó néhány vízjárástörténeti jellegzetessége
186 Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. Dr. Simonné Harangozó M.: A Maros folyó MAROS-MAKÓ 1816-1981 I. 1876-1895 II. 1896-1912 III.1913-1942 IV. 1943 - 1962 V. 1963 - 1981 200 KÖa [rr^/sj 400 fí. ábra. Az árvizén és árvízmentes időszakok változása az évi KÖQ eloszlásfüggvényein Abb. 6. Wechsel der Hochwasserfreien und der Hochwasserperioden auf den Verteilungsfunktionen der jährlichen Mittelabflüsse (MQ KÖQ ) 1. táblázat Küszöb értékek az évi NQ-k max. eltérései, az évi NQ-k max. eltérései, évi KÖQ-k max. eltérései Íja táblázat 187(5—1895. I. 1890—1912. Jl. 1913—1942. III. 1943—1903. IV. 1904—1981. V. 1/b táblázat 1870—1895. I. 1890—1912. II. 1913—1942. III. 1943—1903. IV. 1904—1981. V. 1/c. táblázat 1870—1895. I. 1890—1912. II. 1913—1942. III. 1943—1903. IV. 1904—1981. V. 1 /d. táblázat 1876—1895. I. 1890—1912. II. 1913—1942. III. 1943—1963. IV. 1964—1981. V. Küszöb-értékek I. II. 0,45 III. 0,39 0,41 IV. A 0,42 0,44 0,39 0,44 0,46 0,41 0,44 Évi NV max. eltérései I. II. III. IV. 0,64 0,30 0,59 — 0,50 0,19 — 0,37 V. 0,32 0,62 0,22 0,49 Évi NQ max. eltérései I. II. III. — 0,65 0,29 — 0,52 IV. 0,61 0,25 0,27 V. 0,38 0,00 0,27 0,50 Évi KÖQ max. eltérései I. II. III. 0,52 0,10 — 0,48 IV. 0,40 0,27 0,33 V. 0, 5 0,07 0,19 0,45 annyira elkülönülő rész-időszakok választhatók el egymástól, hogy azok között a Szmirnov—Kolmogorov módszer alapján az egyöntetűség hiányát is meg lehetne állapítani. Ellentmond ennek azonban ugyancsak a Szmirnov—Kolmogorov módszerből származó másik eredményünk, amely az előbb említett adatoknak az egyöntetűségére utal, ha hosszabb vizsgálati időtartamokat hasonlítunk össze. Az elmondottakból következik, hogy a Tisza vízgyűjtő fontosabb folyóin érdemes figyelmet fordítani a vízjárásukban eléggé ellentétes részidőszakok tanulmányozására, és arra a tényre, hogy az árvízmentes időszakok eseményeit nem lenne helyes árvizes időszakokra, az árvízesékét árvízmentes időszakokra extrapolálni. Irodalom [1] Korbély József: A Tisza szabályozása. Magyar Nemzeti Könyv és Lapkiadó V. Rt., Debrecen, 1937. [2] Vágás István: Adatok az 1876—1975. időszak tiszavölgyi árvizeiről. Hidrológiai Közlöny, 1977. 6—7., 1978. 3., 1978. 7., 1979. 1., 1979. 8.,'1980. 6. [3] Vágás István: A vízszin természetes duzzasztásának és süllyesztésének meghatározó szerepe. Hidrológiai Közlöny, 1981. 9. [4] V. Nagy Imre: Hidrológia. Műegyetemi jegyzetek 1975—1980. Budapest. Einige Regime-geschichtlichen Eigentümlichkeiten des Maros-Flusses Frau Simon Harangozó, M . Am Pegel Makó des Maros-Flusses war die Verteilung der jährlichen Hochwasserstände, der jährlichen Abflußmaxima ferner der jährlichen Mittelwassrabflüsse — aufgrund der Daten aus den Jahren 1876—1981 in statistischem Sinne gleichförmig. L Tnterteilt man jedoch die gennanten 106 Jahre in 20-, 17-, 30-, 21- und 18 jährige Teilperioden, dann sind diese Teilperioden hinsichtlich der angeführten hydrologischen Eigenschaften, vom Aspekt der statistischen Verteilungsfunktionen paarweise erheblich unterschiedlich. Dies weist auf den extremen Charakter des Maros-Regimes hin und lenkt die Aufmerksamkeit dahim, daß die hydrologischen Erfahrungen der Hochwasserfreien oder der Hochwasserperioden nicht ohne jeden Vorbehalt aufeinander übertragen werden können.
