Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Harangozó Mária: A Maros folyó néhány vízjárástörténeti jellegzetessége
Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 183 A Maros folyó néhány víz járástörténeti jellegzetessége DE. 8IMOSSÉ HARANGOZÓ MÁRIA* A Tisza vízgyűjtő nagyobb folyóin a vízállásokat 1876 óta rendszeresen észlelik, s ezeket az észlelési adatokat a magyar vízrajzi évkönyvek tartalmazzák. Az észlelési adatok értékelése tanúsította, hogy mind a Tisza, mind pedig a Maros vízjárása a száz évnél hosszabb időszak alatt statisztikailag homogén volt [2]. "Érdekességként merült fel azonban, hogy pl. a Tiszán a teljes időszakra megállapítható egyöntetűségen belül olyan rész-időszakokat lehetett elkülöníteni, amelyeknek legfontosabb vízjárási tulajdonságai lényegesebben eltérnek egymástól. A [2] megállapítása szerint a Tiszán az 1876—1895 évek között sok árvizet tapasztaltak, 1896—1912 között viszont nem voltak árvizek. 1913—1942 közt ismét sok nagy árvíz keletkezett, 1943—1962 között pedig megint elmaradtak a nagyobb árhullámok. Végül, 1963 óta újra árvizes időszakot élünk át. A tiszai tulajdonságok ismeretében feltehető az a kérdés, hogy az árhullámok időszakos megjelenése vagy elmaradása a Tisza mellékfolyóin is hasonló jellegzetesség-e. Ebben a tanulmányban a Maros víz járástörténeti jellegzetességeit elemezzük. Minthogy a vizsgálat az árvizek megjelenésére is adatokat kívánt szerezni, az 1876—Í981 időszak évi nagyvízállásainak (NV), évi nagy vízhozamainak (NQ) eloszlását tanulmányoztuk, a vízjárás egészének jellemzésére viszont az évi középvízhozamok eloszlását (KÖQ) is figyelembe vettük. A Maros folyó vízjárását makói vízmércéje adaMAROS-MAKÓ 1876-1981 taival fejezzük ki, megjegyezve, hogy a Tisza viszszaduzzasztásának hatásait számítás útján kiküszöböltük. A vízszin természetes duzzasztásainak és sülylyesztéseinek hatását a [3]-ban közölt módszer alkalmazásával számítógépes eljárással küszöböltük ki, amelynek során az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Számítástechnikai Csoportja a makói vízállás- és vízhozam adatokat a vízrajzi évkönyvek sokéves adatsorából átszámította. A Maros makói szelvényében az évi NV értékek, az évi NQ értékek, továbbá az évi KÖQ értékek eloszlásának 106 éves homogenitását az 1—3 ábrán bemutatottak igazolják. A teljes időszakot két egyenlő rész-időszakra osztottuk, felrajzoltuk a rész-időszaki eloszlásfüggvényeket és a Szmirnov— Kolmogorov módszer szerint megállapítottuk az egymáshoz tartozó rész-időszaki eloszlásfüggvények maximális eltérését, illetve azokat a küszöbértékeket, amelyek 95%-os szinten még jelzik a két rész-időszaki eloszlásgörbe homogén eloszlásból való származását. Ha azonban az eloszlásfüggvényeket nem két 53 éves részidőszak szerint, hanem a tiszai árvizes és árvízmentes időszakok változása szerint 20, 17, 30, 21 és 18 éves rész-időszakok figyelembe vételével értelmezzük, az előbb kimutatott egyöntetűséggel szemmel is láthatóan ellentétes eloszlásgörbéket kapunk (4—6. ábrák). Nagynak mutatkozik az eltérés a közvetlenül egymást követő időszakokat jellemző eloszlásfüggvények között, kisebb az eltérés minden második időszak eloszlás200 300 400 NV [cm] 1. ábra. Az évi nagyvízállások (NV) eloszlásfüggvényei Abb. 1. Verteilungsfunktionen der jährlichen Hochwasserstände (HW=NV ) * Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged.
