Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

3. szám - Dr. Tóth Géza: A Magas-Bükk déli peremén fakadó időszakos karsztforrások karszthidrográfiai jellemzése

Dr. Tóth G.: A Magas-Büki c déli peremén Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 177 Abb. 11. ÍMnge der nktiven Perioden und Schüttungs­maxima der periodischen Karstquelle Imó-kö valamint a tengerszint feletti magasságuktól függ. E két tényező együttesen határozza meg a forrá­sok aktivitási sorrendjét, a forrásműködés víz­hozamértékeit és a vízszolgáltatás időtartamának hosszát (12. ábra). A jelentős függőleges karsztvízemelkedésre, a karsztvízfelület nagymértékű időleges feldombo­rodására és aszimmetrikus É—D-i alakjára bizo­nyíték az a tény, hogy a déli oldalon 460 m-en időszakos, az északi oldalon pedig 450 méteren állandó karsztforrás fakad közös résrendszerből. A Vörös-kői felső időszakos karsztforrás tengerszint felett 500 m-en fakadása és 100 1/sec-ot meghaladó vízhozama a forrás néhány hetes működése, majd gyors elapadása a karsztvíz felületének gyors ütemű nagymértékű megemelkedését, majd lesüly­lyedését bizonyítja. Az ismertetett időszakos karsztforrások a karszt­víz jelentős megemelkedésének hatására működnek és sem a működés gyakoriságában, sem pedig annak hosszában nem mutatnak szabályosságot. Irodalom [1] Aujeszky G.— Scheuer Gy. (1974) Adatok a Bükk­hegvség karsztvízföldtani viszonyaihoz. Hidr. Közi. 3—4. p. 173—183. [2] Aujeszky G.—Karácsonyi S.— Scheuer Gy. (1974) A DNY-i Bükk karsztvízföldtani viszonyai. Hidr. Közi. 10. p. 465—474. [3] Balogh K. (1904) A Bükk-hegység földtani képződ­ményei. MÁFI Évifc. 2. p. 245—819. [4] Bárány L. (1926) Időszakos források a Bükk­fennsík déli oldalán. Földr. Közi. 9—10. p. 15—16. [5] Kerekes >7. (1938) Az Eger környéki barlang vidék kialakulása. Barlangkutatás. 16. p. 90—130. [6] Láng S. (1942) Karsztforrásokra vonatkozó méré­sek 1940—42-ben. Hidr. Közi. 1942. [7] Láng S. (1942) Az imókői forrásbarlang (borsodi Btikk-hg.) bejárása. Hidr. Közi. 21. p. 214—215. [8] Láng S. (1954) Hidrológiai és morfológiai tanul­mányok a Bükkben. Hidr. Közi. 34. p. 70—81. [9] Leél-Össy S. (1954) A Magas-Bükk geomorfológiája. Földr. Ért. 3. p. 323—356. [10] Schröter Z. (1943) A Bükk hegység geológiája. Beszámoló a m. kir. Földt. Int. Vitaül. munk. Bp. 5. p. 378—411. [11] Schréter Z. (1954) A Bükk-hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidr. Közi. 34. p. 287—294. és 369—381. [12] Tóth G. (1965) Intermittáló karsztforrások műkö­dése. Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Köz­leményei. 411. p. 585—593. [13] Tóth G. (1970) Vízhozammérési átlátok a Nyugat­Biikk területén. 1966—1970-ig (Kézirat). Eger. [14] Tóth G. (1973) Adatok a Nyugat-Bükk karszt­hidrogeológiájához. Földr. Ért. 2—3. p. 277—286. [15] Tóth G. (1974) . A Nyugat-Bükk időszakos karszt­forrásainak aktivitása a terület vertikális karszt­vízmozgásának természetes jelzője. Miskolc, 1974. p. 24—35. Fiatal hidrogeol. II. Taláik. a MHT kiadványa. Budapest. [16] Tóth G. (1974) Karsztvíz összefüggés-vizsgálatok a Nyugat-Bükk területén. Acta Acad. Agriensis 12. Eger p. 503—511. [17] Tóth G. (1976) A Központi-Bükk karsztvíztérképe. Hidr. Közi. 1976. 10. sz. [18] Tóth G. (1976) A Központi-Bükk karszthidrográ­fiája (Doktori értekezés) Budapest [19] Tóth G. (1978) A karsztvíznívó és az időszakos karsztforrások összefüggése a Központi-Bükk terü­letén. Nemzetközi Karszthidr. Szimp. (Bp. 1978). kiadvánva. I. kötet. Karsztvízháztartás p. 159— 173. [20] Tóth G. (1978) A Központi-Bükk karsztvízmérlege. Nemzetközi Karszthidr. Szimp. (Bp. 1978) kiad­ványa. I. kötet. Karsztvízháztartás p. 219—230. 12. ábra. A Bükk időszakos karsztforrásainak működési vázlata Jelmagyarázat: 1. alacsony karsztvízállás; 2. megemelkedett karszt­vízállás (működésbe lép a Vörös-kői-alsó forrás); 3. erőteljesen meg­emelkedett karsztvfzállás (valamennyi időszakos forrás üzemel) Abb. 12. Funktionsschema der periodischen Karstquellen im Bükk-Gebirge Zeichenerklärung: 1. niedriger Karstwasserstand; 2. gehobener Kars­wasserstand; (untere Vörös-kő-Quelle wird aktiv); 3. stark gehobener Karstwasserstand (alle periodischen Quellen sind aktiv) SZALAJKA (MOm) 959m BÜKK-PLATÓ Időszakos karsztforrások FEKETELENI \ (VtOm)

Next

/
Thumbnails
Contents