Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
1. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: Dúsítás alkalmazása partiszűrésű víznyerőhelyeken
Aujeszky G.— dr. Karácsonyi S.: Dúsítás alkalmazása Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. 17 felépített a háttér és annak a szükséges nagyságú területen való maradéktalan védelme nem lenne biztosítható az ott folyó gazdasági tevékenység jelentős sérelme nélkül. Ilyenkor előnyös, hogy a dúsításból származó víz — az esetleges előtározás és nyers vízkezelés miatt is, továbbá a természetes szűrőhatás következtében — kedvezi) hátoldali vízminőséget teremt a partiszűrésű víznyerőhely számára, Ugyanakkor a dúsítás révén lényegesen megnövelhető az a vízhozam, mely a hátoldal felől érkezik és ezáltal a víztermelés mennyisége is fokozható. A folyó széle és a kútsor közötti sávban alkalmazott ,,előoldali" dúsítás a folyó felől fenyegető szennyező hatások csökkentése, illetve kiküszöbölése szempontjából előnyös. Megfelelő üzemmóddal (például ellennyomás alkalmazásával) a folyó felől érkező vízhozam komponens teljes egészében, vagy részben távol is tartható a víztermelő helytől a folyón rövid idő alatt lökésszerűen levonuló szennyezőhullám idejére. Ennek levonulása után pedig az üzemelési mód úgy változtatható, hogy a dúsításból származó jobb minőségű víz mintegy rásegítsen a folyó felől érkező vízhozamra, növelve annak nagyságát és javítva minőségét. A fentiek alapján a legszélesebb körű, leghatékonyabb beavatkozás és szabályozás a hátoldali és folyófelőli („előoldali") dúsítás együttes alkalmazásával érhető el a partiszűrésű víznyerőhelyeken. 3. Példa a dúsítás kedvező hatásának szemléltetésére A dúsítás partiszűrésű víznyerőhelyeken történő alkalmazásából származó, fentiekben ismertetett előnyök szemléltetésére szolgáljon egy egyszerűsített feltételeket kielégítő modell szerinti számpélda bemutatása. A 2. fejezet elején tett megszorításoknak megfelelően a vizsgált rendszer közelítő számítás szempontjából végtelen hosszúságúnak tekinthető és ezért elegendő az elemzést egységnyi partszakasz hosszúságra elvégezni, a partra merőleges keresztszelvény mentén. Az elrendezést és a jelöléseket az 1/a. és Hb. ábrák mutatják. Mind a folyó, mind a medencék egy-egy csökkent vízvezetőképességű közvetítő réteg közbeiktatódásával la ábra. Vázlatos keresztszelvény a dúsító medencéi• elhelyezkedéséről az T, illetve la típusú szivárgási rendszer megvalósulásának szemléltetésével 1 folyó; 2 előoldali dúsító medence; 3 víznyerőhely; 4 hátoldali dúsító medence; 5 csökkent vízvezetőképességü közvetítő réteg a dúsító medencék, illetve a folyó alatt; G féligáteresztő fedőréteg; 7 jó vízvezetőképességíí vízadó réteg: S vízzárónak feltételezett fekii képződmény; / leszívási vonal az / típusú szivárgási rendszer megvalósulása esetén; la ugyanaz, de az la típusú szivárgási rendszer megvalósulása esetén; AL—A5 és III— H3— szivárgási tartományok Puc. la. CxeMamii'inoe nonepemwe cenenae o pacnoAOMcemiü oóoeamumeAbitbix Oacceünoe c moCtpancenueM ocyiifecmeAeuuH cucmeM (fiuAbinpaiiuu muna 1, eepnee la 1 -— peKa ; 2 — nepe/íHHtí ofíoraTHTenbiibifí Gacceftn; — MecTO ;IO6MMH BO;U>! ; 4 — GÍÍ/IHMM o6oniTMTe.nbHbiß Gacceftn; 5 -— npoMewyTOMHbifi cjiofi c Meiibiueíí cnocoßiiocTbio BonoripoBonHofi cnocoöHocTH non oőoraTHTejibiibiMM őaccefii aMM, nepnee non penofí; 6 —noKpoB iii>i(i nojrynponycKaeMbifítt cjioft; 7 — xopoLUHd c TOHKH 3penHH BononpoBOfliioß cnocüfmocTtt, HnnooT/uiioiuHÍÍ caoti; 8 — nojiomna, npe/uiaraeMaa Bo/ioynopiioíl; I — nenpeccMOHHan JIHHHH B ciiyMae 0cymecTBjieiinfl())HJibTpanH0HH0tl CHCTeMbi THna 1 ; lu — TO>Ke caMíiíi, HO npn ocymecTnaennH ijatai.TpauMomio cHcieMbi THiiaíi la AI Af> M El B3 3OHI.I ({tnabTpunHM Abb. la — Schematisches Querprofil der Disposition der Anreicherungsbecken mit Darstellung der Idealisierung der Filtrationssysteme Typ I bzw. Ja 1 Fluß; 2 stirnseitiges Anreicherungsbeeken; 3 Wassergewinnungsstätte; 4 rilckseitigesAnreicherungsbecken; .5 Vermittlungsschieht mitreduzierter Wasserleitfähigkeit unter den Anreicherungsbeeken bzw. unter dem Fluß; « semipermeable Deckschicht; " gut wasserführende Wasserträgerschicht; Sals impermeabel vorausgesetzte Liegende-Formation; / Depressionslinie im Falle des Filtrationsystems Typ I; LA Depressionslinie im Falle des Filtrationsystems Typ la; A, —A5 und IL T — 115 Filtrationsbereiche
