Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Hidrobiológus Napok huszonötödször

Hidrológiai Közlörvy 1984. 2. sz. 117 Hidrobiölógus Napok huszonötödször DR. HORTOBÁGYI TIÍOR a biológiai tudományok doktora A Magyarhoni Földtani Társaság Hidrológiai Szakosztálya 1949. január 26-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Ásványtani Intézete előadótermében szakosztályi ülést tartott. Itt elhatározták, a Hidrológiai Szakosztály kiválik az anyaegyesületből és Magyar Hidrológiai Társaság néven önálló társasággá alakul. Egyidejűleg első előadóülésüket is megtartották. A Magyar Hidrológiai Társaság 1950től a Műszaki és Természettudományi Egyesületek szövetségének a tagja. A Magyar Hidrológiai Társaság 2. előadóülésén: 1949. február 23-án dr. Vitális Sándor és dr. Salamin Pál kezdeményezésére létrejött a Társaság első szakosztálya: a Limnológiai Szakosztály. Elnökévé dr. Maucha Rezső akadémikust választották. A Szakosztályban már kezdettől fogva a legjelentősebb hidrológiai kérdések kerültek napirendre. A Hidrobiológus Napok csírái ugyancsak 1949-ig nyúlnak vissza, amikor augusztus 13—14-én a Magyar Hidrológiai Társaság és a Limnológiai Szakosztály Szegeden megszervezte első vándorgyűlését. Szegeden, mert abban az időben itt tevékenykedett a hidrológia és limnológia számos nagynevű művelője és innen kaptak indítást elismert tanítványaik (dr. Gelei József, dr. Győrffy István, dr. Kesselyák Adorján, dr. Kanyó fíéla, dr. Kol Erzsébet, dr. Pákh Erzsébet, dr. Horváth Andor, dr. Hortobágyi Tibor, dr. Kiss István, dr. Megyeri János, dr. Szemes Gábor, dr. Szabados Margit, dr. Uherkgvich Gábor és mások). A szegedi vándorgyűlésen hidrobiológiái tárgyú előadással dr. Jaczó Imre, dr. Maucha Rezső, ifj. dr. Szabó Zoltán, dr. Veszprémi Béla és dr. Woynarovich Elek szerepelt. A Limnológiai Szakosztály 1952. április 18-án tartotta 50. előadóülését s megvonták az eltelt 3 esztendő mérlegét: belsőleg megerősödtek (145 előadás, 225 tag); elmélyítették a hidrobiológiái szemléletet, elismerték tudományos tevékenységét, a halastavi kutatások elindítását, a fiatalság körében végzett munkájukat. Ankétokat szerveztek Pécsett, Sopronban, Miskolcon, Balatonnál természetes vízkincsünk védelme érdekében. Tanulmányi kirándulásaik száma 12 volt. Közreműködtek az 5 éves terv vízgazdálkodási jellegű munkálataiban. Hallépcső Bizottságot (Tiszalöki Erőmű). Akváriumi bizottságot hoztak létre. Összeállították a Duna és a Tisza vizsgálatára létesítendő Kutató Állomás részletes tervét. Megszervezték az első Tiszakutató Expedíciót. ígéretes kezdet volt. A Limnológiai Szakosztály ülései rendre peregtek. Ujabb és újabb fiatal és idősebb kutatók, gyakorlati szakemberek kapcsolódtak be az elméleti és gyakorlati kérdések vizsgálatába. Mind többünkben érlelődött a gondolat: évenként egy nagyobb összejövetelt is kellene tartanunk. Ezt fogalmazta meg a MTA. Biológiai Kutatóintézete akkori igazgatója: dr. Woynarovich Elek 1957. július 17-i körlevelében: „Intézetünk 30 éves fennállásának megemlékezése utáni napon, szeptember hó 6-án Hidrobiológus Napot kívánunk rendezni Tihanyban. Ez alkalommal megvitathatnánk a legfontosabb hidrobiológiái problémákat. Ugyanezen ülésen határozhatnánk el az évente megtartásra kerülő Hidrobiológiái Napok tematikáját is." Az egynapos összejövetel közbejött akadály (motorverseny) következtében nem 1957. szeptember 6-án, hanem 13-án volt és az Intézet 30 éves fönnállásának megünneplése másnapra, 14-ére került. Tanulságos az első összejövetel tárgysorozata: Dr. Entz Béla: a Tihanyi Hidrobiológiái Napokról Dr. Du dich Endre: A Duna-kutatás állása Dr. Kolosváry Gábor: A Tisza-kutatás Dr. Kol Erzsébet: Rizsföldek hidrobiológiái kutatása Dr. Lukács Dezső: A bükki patakok ökológiai kutatása Dr. Dvihally Zsuzsa: A szikesvíz-kutatás helyzete. Dr. Entz Béla bevezető előadásában kifejtette, a hidrobiológia hatalmas fejlődésnek indult és e tudományág iránt mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban egyre fokozódik az érdeklődés. Benne is megérlelődött már évekkel ezelőtt a gondolat; nyíljék alkalom a hazai kutatások szimpozionszerű megbeszélésére. Javasolta, mivel a Balaton kutatása során már több évtizeddel ezelőtt és azóta is igen értékes tudományos eredmények születtek, továbbá a Biológiai Kutatóintézet egyik legfontosabb célkitűzése a balatoni és általában az édesvizbiológiai kutatómunka előmozdítása, művelése, azért Tihanyban legyenek a hidrobiológus összejövetelek. Itt értesülhetnének kutatóink a több helyen, több intézményben folyó vizsgálatokról, az esetleges összehangolások lehetőségeiről. Itt határozhatnánk meg a következő értekezlet fő témáját. A szimpozionok 2 vagy 3 naposak legyenek, amelyeken külföldi specialisták is tartsanak előadásokat. Kívánatosnak tartaná az elhangzott előadások, hozzászólások megjelentetését is hazai, illetve külföldi folyóiratokban. Végül kifejezte reményét, a következő esztendőkben megrendezendő Hidrobiológus Napok a hazai hidrobiológiái kutatások további fejlesztésére és fölvirágozására fognak szolgálni. Ebben nem csalódott . Az első Hidrobiológus Nap előadásai után a jelenlévő hidrobiológusok és a rokontudományokban dolgozó szakemberek megvitatták dr. Entz Béla előadását, javaslatait és a következő határozatot hozták: 1. Tihanyban minden év szeptember második hetében — lehetőség szerint 7—10-e között megkezdve — háromnapos hidrobiológiái szimpozion tartassák.