Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Dr. Magó István: A szennyvízelvezetés folyamatairól

112 Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. Dr. Magó 1.: Szennyvízelvezetés m = empirikus együttható a szulfidvesz ­tesógre, (S) = teljes szulfid-koncentráció (mg/l), 8 = az áramlás gradiense (m/m), v — áramlási sebesség (m/s), d m = átlagos hidraulikus mélység (m); a nedvesített keresztmetszeti te­rület osztva a víztükör szélességével. M' értéke rendszerint 0,4 -10­3 (m/h), ha a szennyvíz oldott oxigéntartalma 0,5 mg/l-nél kisebb, és közeledik a nullához. POMEROY M'-re 0,32-lO" 3 és az m-re 0,64, vagy a kevésbé hagyományos 0,06 értéket java­solja. A maximális szulfid-koncentráció képlete ($ niax) f M \ \ [—BOI 5 B.(p/») S m**7 {FLVR** - (mg/1 )' (8 ) ahol p = nedvesített kerület (m), I) = vjztükörszélesség (m). Egy ismert szennyvízcsatorna-szakaszban a szul­fidképződés számítására, ha az 71/'= 0,32 •10~ 3, az alábbi egyenlet ismert: 8max — 8 1 S 2=S„ log -1 (SV) °. 37 5 m/ít (9) 2,3 dm ahol 81 = szulfid-koncentráció a csatornaszakasz kezdetén, (mg/l), S 2 = szulfid-koncentráció a csatornaszakasz végén, (mg/l), 8max = a szulfidképződés felső határa (mg/l), /It =az adott csatornaszakaszon a lefolyási idő egyenlő vízmennyiség, átmérő és esés mellett (h). A (8) egyenletből POMEROY kifejlesztett egy a szulfidképződés ártalmasságára vonatkozó ér­tékrendet : Z 3 • BOI, -1,07 (T —20) JL b (10) 0 20 40 BO 80 100 170 1U0 160 180 200 Gravitációs csatorna átmérő, d [cm] SH2.Q1I3 ahol T = szenny vízhőmérséklet. (C°), 8 = a csatorna esése, Q = szennyvízmennyiség (l/s), plb — nedvesített kerület aránya a víztükör szélességhez. Ha Z< 5000, a betonkorrózió nem valószínű, Z ~ 7500 enyhébb betonkorrózió lehetséges, 10 000 a betonkorrózió kezd komoly lenni, Z~15 000 teljes tönkremenetel 25 éven belül, Z~25 000 teljes tönkremenetel 5—10 éven belül. T = 24 C° hőmérsékletű szennyvíz BOI 5 300 és 400 mg/l szennyezettség és különböző esésű, átmérőjű (de fél töltésű: p/b=l,57) csatorna­szelvény mellett kapott Z érték görbék a 3. ábrán láthatók. , Mivel a szulfidképződés a csatornaiszap anaerob állapotából is várható, az öntisztító csatorna fo­galma és fontossága előtérbe került. Ehhez tartozó F nii n= 1,4-fí 1/ B> 0,4—0,5 m/s (1) ahol R — hidraulikus sugár, (m). 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 Gravitációs csatorna átmérő, d [cm] 3. ábra. A gravitációs csatorna átmérő, a Z paraméter és a csatornaesés kapcsolata Abb. 3. Beziehung zwischen Durchmesser des Qravita­tionskanals, Parameter Z und Kanalgefälle A hordalékmozgató erőt szolgáltató csatorna­esés megfelelő, ha 0 3,5 mm homokszemcsét el tud a szennyvíz szállítani. POMEROY kidolgozott egy elméleti egyenletet a betonkorrózió sebesség mértékére beton csatorna anyag és kén korrózió esetében: V C=IM K 0 CS —j- (cm/év), (12) ahol Ve = átlagos betonkorrózió sebesség savas hatásra (cm/év), 1,14 = cm/év egy olyan beton roncsolási sebesség, amely 2,4 sűrűségű, cement­kötésű, CáC0 3-ban kifejezve 1,00 alka­li nitású anyagban 1 g/m 2-év inten­zitású H 2S képződés hatására követ­kezik be, k = a savas reakció hatásossága a csatorna­falon maradó savhányad megbecslésé­re. Gyors savas reakciónál és gyors kondenz képződésnél a keletkezett kén­sav nagyrészben visszakerülhet a kissé lúgos szennyvízáramba, így a szenny­víz leöblíti azt, így kevésbé ártalmas: a k lecsökkenhet 0,3 értékre; de elér­heti az 1,0 értéket is teljes savas reak­ciónál (a beton felületen maradva) gyenge szellőzés és kondenz képződés mellett 0 C, =a csatornafalon keletkező H 2S inten­zitása (g/m 2 -h),

Next

/
Thumbnails
Contents