Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Erdélyi M.: A toxikus anyagok eltemetése Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. 107 Hydrogeological and hydrodynaniic aspects in tlie permanent disposal of highly toxic wastes dr. Erdélyi, M. The main concern in disposing highly toxic wastes is to prevent them from coming into contact with flowing groundwaters. The rock formations in the potential disposal sites should be investigated for the following properties: I. Impermeability (the entire formation, not only the samples retrieved for mechanical testing); 2. Changes and alterations of the original rock formation over geological history, due to tectonic events; 3. Hydranlic characteristics in the environment, such as a) relative hydrodynamics of the flow system (recharge and discharge areas of the rock formation), b) hydrodynaniic properties of the whole flow system; c ) changes in head caused by any withdrawal; d) probable trend of pressure distribution under anticipated withdrawals. Careful consideration should be given to the following points: Impermeability of individual rock samples does not necessarily mean that the entire formation is also impermeable and from among the formations showing the same degree of impermeability, those less affected by tectonic movements (i. e. the younger rocks in the region) are more suited to wastes disposal. The hydrodynamics in the potential area are controlled by the character, size and density of displacements. Permanent damage to the groundwater reservoir can be avoided with a high level of probability in the discharge zone of ólosed basins, from which water is lost exclusively by evaporation. Theoretically, „dead cells" may exist, where the flow velocities approach zero (Fig. 1.). Disposal in such areas may well mean a permanent solution. Moreover, quantitative estimates on the effects of dilution, adsorption of the toxic substances on the surrounding medium anil the period of radioactive decay may indicate that such wastes can safely be stored in the ground, and that by the time it reaches the surface the water may be suited to any normal purposes. The formations in Hungary, which appear as potential disposal media of highly toxic wastes will be reviewed subsequently. The Liassic marl in the Mecsek Mountains had been affected by repeated and often violent tectonic movements causing large displacements, and is situated moreover in the recharge zone. The Oligocene „Kiscell clay" appears an attractive formation for disposal because of its rock-mechanisal properties, thickness and large extension. The adverse factors include its position to „economic depth" in the regional flow system („mostly recharge zone") and the inadequate hydrogeological knowledge available on the area. The author believes the Lower-Pannonian clay-marls along the NW border of the Transdanubian Range to be the most eligible formation for wastes disposal (Fig. 3.). The favourable hydraulic properties, thickness increasing in the directions of dip, young geologic age (little tectonic movements and small displacements), further the very low hydraulic gradients in the underlying thin aquifer (Fig. 3.) support this opinion. The low gradient implies that no flow is likely to occur in the immediate cover of low permeability. One of the small Neogenie volcanic areas, which was considered for potential disposal, lies in the recharge zone, as all Neogeilic volcanics, and is highly fractured (Figs. 4 and 5). It should be realized that the suitability of any hydrogeologic unit for any function involving water supply or wastes disposal depends primarily on the position of the unit in the flow system and but secondarily on its hydraulic and lithologic properties. Alikét a kiskörei vízlépcső átadásának tizedik évfordulóján Kisköre, 1983. május 17—18. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Szolnoki Területi Szervezettel közösen, a kiskörei vízlépcső átadásának tizedik évfordulóján 1983. május 17-én ós 18-án a Szolnok megyei Műszaki és Közgazdasági Hetek keretében ankétot és bemutatót rendezett a vízműnél, az alábbi programmal: I)r. Hegedűs Lajos: A kiskörei vízlépcső jelentősége a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásában. Tiszay József: A kiskörei vízlépcső működésének tapasztalatai. Karcagi Gábor: A kiskörei vízlépcső hatása a víz járására. Dóra Tibor: A tározó és környékének alakítása, a környező talajvízszint változásának elemzése. Nagy István: A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása a kiskörei vízlépcső hatóterületén; az eddig végzett meliorációs munkák ós a további lehetőségek. Dr. Kancsi István: A Tisza középső szakaszának vízminősége, tekintettel a kiskörei tarozásra. Dénes Sándor: Energiatermelés és -hasznosítás a kiskörei vízlépcsőn. Nagy Illés: A hajózás helyzete a Tisza középső szakaszán a kiskörei vízlépcső üzembe helyezése óta. Dr. Kővári László: Vízisportok, üdülés, horgászat, sl randolás, idegenforgalom a tározó térségében. Az előadások napja után helyszíni szakmai bemutatót tartottak a kiskörei vízlépcső térségében. Vízpartok tájrendezése Békéscsaba, 1983. május 18-án A Békés megyei Területi Szervezet és a Hazafias Népfront Békés megyei Környezetvédelmi Munkabizottsága a Műszaki Fejlesztési Hónap keretében, 1983. május 18-án Békéscsabán előadó ülést rendezett a vízpartok tájrendezéséről, az alábbi napirenddel: Boross László: (a megyei Természetvédelmi Bizottság titkára): Bevezető. Bakay Kszter: Vízparok tájrendezése — a Magyar Hidrológiai Társaság diplomaterv-pályázatán dicsérő oklevelet nyert pályamunkájának bemutatása. Felkért hozzászólók voltak: Törő János és Kása Ferenc. Vitavezető volt: Gál Imréné. Ankét a szarvasi Körös-holtág víziiiinőségszabályozásáról (Szarvas, 1983. március 28-án.) A Békés megyei Területi Szervezet és a Hazafias Népfront Békés megyei Rizotlsága Szarvason 1983. március 28-án ankétot rendezeti a szarvasi Körös-holtág vizminőségszahályozásáról. A megnyitót a rendező, Haltenyésztési Kutatóintézet igazgatója, dr. Miiller Ferenc l arto! I a. Ezt követték az alábbi előadások : Harmati János: A szarvasi holtág vízminőségszabályozása. Dr. O. Tóth Erzsébet—Zsigri András: A körösi-holtágak süllő populációjának növekedése és tápláltsága. Kovács Gyula: Kommunális szennyvizek halastavi tisztítása és hasznosítása. Váradiné dr. Kintzky Ágnes: A sertés hígtrágya halastavi tisztítása ós hasznosítása. Dr. Szitó András— Janurik Endre—Hajdú Ferencné: Intenzív nópesítésű halastó hatása a szarvasi Körös-holtág vízminőségére. Az ankét zárszavát Takács Lajos, a Békés megyei Területi Szervezet elnöke mondotta.
