Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
2. szám - Dr. Pálfai Imre: A Maros hordalékkúpjának hidrológiai kérdései
Dr. Pálfai I.: A Maros hordalékkúpja Hidrológiai Közlöny 1983. 2. sz. 93 !). ábra. A szulfát-klorid arány területi elosztása (kútmélység 10—30 m) Puc. 9. PacnpejKHue no meppumopuu cyAbißam-XAopuöuoso omHoiuenuH e zpyumoeux eoőax (ejtyfíuua 10—30 m) Fig. í). Areal pattern of the sulphate: chloride ratio (well depths 10 to 30 m) dásakor, a szulfidok kioldásából keletkezhetnek. A közölt ábrák felhívják a figyelmet arra, hogy a Lököeháza—Gádoros között húzódó sávon, mint „nyitott ablakon" keresztül, a felszín alatti vízkészlet káros anyagokkal elszennyeződhet. A vízminőségi viszonyok, ill. ezekből az utánpótlódási körülményekre levonható következtetések, alátámasztják a talaj vízfeltörések tárgyalásánál mondottakat, nevezetesen azt, hogy a talajvíz rendkívüli megemelkedésében a helyi földtani adottságoknak döntő szerepe van. A mélyebb vízadó rétegek vízminőségi viszonyainak jellemzésére két ábrát mutatok be. A 10. ábrán az összes oldott sótartalom területi eloszlása látható. Megállapíthatjuk, hogy ezekben a 80400 m közötti mélységekben tárolt víz oldott sótartalma kevesebb, mint a felette levő k'ismélységű rétegekben, ahol bepárlódás is van, a területi eloszlás azonban nagyjából hasonló képet mutat, tehát az Alföld belseje felé növekszik a sótartalom, 7. ábra. A felszínalatti vizek összes oldott sótartalmának területi eloszlása (kútmélység I ()•—30 m ) Puc. 7. PacnpedeAeiiue no meppumopuu cyMMu paceopeniibix e zpynmoebix eodux coAeü. (zAyöuna 10—30 M) Fig. 7. Areal pattern of the total dissolved salts cobtent of subsurface waters ( well depths 10 to 30 m) 8. ábra. A felszínalatti vizek nátriumszázalékának területi eloszlása (kútmélység 10—30 m) Puc. 8, PacnpedeAeiiue no meppumopuu %-eo codepvcimun iiampua e epynmoebix eoőax. (lAyóunu 10 — 30 M) Fig. 8. Areal pattern of the sodium percentage of subsmirface waters (well depths 10 to 30 m ) kívül Csorvás—Nagyszénás—Gádoros felé is megtalálhatók, benyúlvaa környező nagyobb nátriumszázalékú területekbe. Mind az összes sótartalom, mind a nátriumszázalék alacsony értékei a durvább szemcséjű, s így jobb vízadóképességű rétegeket és a helyi csapadék hígító hatását jelzik. Ha ezeket a vízminőségi térképeket a földtani vázlattal (3. ábra) összehasonlítjuk, egyből szembetűnik, hogy az alacsony sótartalmú és nátriumszázalékú vizek szinte pontosan a jó vízáteresztőképességű földtani képződmények sávjában találhatók, tehát utánpótlódásuk a helyi csapadékból nyilvánvaló. Nagyon érdekes, hogy a szulfát és a klorid ionok aránya, melynek területi eloszlását a 9. ábrán mutatom be, a szóban levő zónában éri el a legmagasabb értékeket. Ez valószínűleg szintén a helyi csapadék bejutásának a következménye; a szulfátok a víznek a felső talajrétegen való áthala100 Ha 4 Z Kation 30 X U5 % 60 % 75% 10. ábra. A felszínalatti vizek összes oldott sótartalmának területi eloszlása (kútmélység 80—100 m) Puc. 10. PacnpedeAeiiue no meppumopuu cyMMM coAeü, pacmeopeHiibix e noŐ3eMiiux eoőax (i.nyóuna 80—400 M) Fig. 10. Areal pattern of total dissolved salts in subsurface waters ( will depths 80 to 400 m) 300 mg/l i00 mg/l 600 mg/l 800 mg/l
