Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

2. szám - Dr. Pálfai Imre: A Maros hordalékkúpjának hidrológiai kérdései

í)0 Hidrológiái Közlöny 1983. 2. sz. . Dr. Pálfai I.: A Maros hordalékkúpja 2. kép. Talajvízelöntés Nagykamarás és M ed gyesegyháza között <homo 2. PIodmonAenue epynmoebiMU eodaMu Me^cdy IhidbKUMupaui u Meddemedbxaía (CHUM.: CuMouwéAőu Jl.) Photograph 2. Fields inundated by groundwater between Nagykamarás and, Medgyesegyháza 3. kéj); Talajvízzel elöntött mélyvonulat Magyarbánhegyes környékén @omo 3. rioHuxceHHbiü yvcicmoic, nodmonAeiinbiü zpyumoSbiMu eodaMu n0ŐAU30cmu Madapóanxedeui (CHUM.: CAMouweAdu Jl.) Photograph 3. Depression inundated by grpundwater in the vicinity of Magyarbánhegyes I. kép: Medgyesbodzás belterülete <t>omo -/. Hnympennn nacmb Meddeuiőoó3auiu (CHUM.: CaMouwéAdu Jl.) Photorgraph. 1. Internal part of the village Medgyesbodzás JELMAGYARAZATLöslös o «ESS] Homokos losz Infúziós lösz Agyagos lösz Szikes lösz és szikes agyag 3. ábra. Földtani vázlat a felszinközeli képződményekről ' Puc. 3. PeoAoeunecKan cxeMa nezAyöOKUX ipopMaifuü Fig. 3. Geological pattern of the surface formations sága") szembetűnő volt, s ezt alátámasztották a vízkémiai vizsgálatok is. Ezek az elöntések azért meglepők, mert a szóban levő térség domborzati és talajtáni szempontból nem tekinthető belvízveszélyes területnek, hiszen megközelítőleg itt van a Körös és a Maros vízválasztója, a talajok pedig jó vízgazdálkodásnak. Ezért az 1979. évihez mérhető súlyos állapot csak nagyon ritkán, legutoljára 1942-ben fordult elő (az 1970-es években máskor is tapasztalt hasonló esetek kevésbé voltak súlyosak). A jelenség ritka előfordulása miatt a hordalékkúp e részén a vízelvezető csatornahálózat meglehetősen gyéren épült ki; az üzemi és a belterületi vízrendezésnek szinte alig van nyoma. A vízrendezés hiánya kétségtelenül hozzájárult a vázolt helyzet kialakulásához, az alapvető ok azonban természetesen nem ez. A Maros hordalékkúpján tapasztalt talajvízfeltörések okaival kapcsolatban —- régebben is, most is — több feltételezés született. Legtöbben az erdélyi hegyperemeken lehullott nagymennyiségű csapadék beszivárgásának és a kelet-nyugat 'rányú horizontális talaj vízáramlásnak, ill. nyomáshullám-terjedésnek tulajdonítanak döntő szerepet. A jelenség 1971. évi előfordulását egyesek közvetlen kapcsolatba hozták a Maros 1970. évi nagy árvizével. Vannak, akik a különböző emberi beavatkozások, pl. a szomszédos román területeken újabban megvalósított víztározók, öntözések és egyéb vízgazdálkodási tevékenységek hatását is lényegesnek tartják. Véleményem szerint a talajvízfeltörések alapvető okát a térség sajátos, a szomszédos területektől határozottan eltérő természeti (földtani, domborzati, éghajlati) adottságaiban, ésa helyi időjárási viszony fok rendkívüli alakulásában kell keresnünk. A térség természeti adottságainak jellemzésére bemutatom a „Magyarország Földtani Térképe" alapján szerkesztett földtani vázlatot (3. ábra). Ezen látható, hogy a talajvízfeltörések zónájában igen jó vízáteresztő-képességű felszínközeli képződ-