Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

2. szám - Dr. Salamin András: Kisvízfolyások árvízi előrejelzésének önszabályozó módszere

84 Hidrológiai Közlöny 1983. 2. sz. / Dr. Salamin A.: Kisvízfolyások árvízi előrejelzése 12 14 16 Május 8. Az előrejelzés készítésének ideje [h] 7. ábra. Árvízi előrejelzés-sorozat szemléltetése a Zagyva Jásztchki szel vényénél (az 1978. májusi árvíznél) Puc. 7. Cepua npoei10306 no cmeopy 3adbea-flcmeAO< (naeodoK 3a MM) 1978 a.) Abb. 7. I 'eranachmtlichung der Hochxvasservorhersage-Serie beim Profil Jásztelek des Zagyva (beim MaiHochwasser im Jahr 1978) jelentős árvízre vonatkozó feldolgozásokat |37] használtuk fel. Az árvíz utólagos lejátszása (szimulálása) az előrejelző rendszer folyamatos működésének kipróbálását jelentette. E vizsgálatok eredményét tükrözi a 6. ábra, amely jól mutatja, hogy az árhullámkép-konvergencia a gyakorlati felhasználó igényének megfelelően teljesül (további szemléltető ábrák találhatók még a [39, 41, 42] alatt). A bemutatott szelvényben 31 óra időelőny mellett az előrejelzett csúcshozam <55%-ra közelítette meg a tényleges értéket, ami vízállásban még jobb: 15 cm-es közelítés jelentett. Érdemes megjegyezni, hogy ezeket az értékeket a lefolyás hevessége tekintetében szélsőségesnek tekinthető lefolyásnál (a Tarna rendszerében több szelvényben meghaladta az eddigi maximumokat!) kaptuk, alni gyakorlatilag azt jelenti, hogy az esetek többségében ennél csak nagyobb időelőnynyel számolhatunk. A Zagyva—Tarna vízrendszeri mérőrendszer (ZT VSZR) átadásakor levonult árhullám -— 1976. decemberben — már a rendszer első üzemszerű próbáját jelentette. A nagy nyilvánosság előtt a jászteleki szelvényre előrejelzett 400 cm-es csúcsvízállás — mintegy 30 óra időelőny mellett — 10 cm-rel közelítette meg a 410 cm-es tényleges /. eső még nem állt el, <le javításra már sor került. Ekkor a javítás konvergenciájának kimutatását az utolsó javítás időpontja óta lehullott csapadék megzavarja. A csapadékadatok alapján csak a pontjavitással nem javított LEFOLYÁSI MODUL-okkal kell új előrejelzést készíteni, ugyanis a pontjavítás minőségileg jobb előrejelzés készítését teszi lehetővé. Az előrejelzés-sorozat ebben az esetben mind a javításból származó konvergáló liatást, mind pedig a további csapadékhullásból származó monoton növekvés (monoton nem csökkenő) hatását tükrözni fogja. Az előrejelző rendszer kipróbálása A bemutatott modulok matematikai modelljeinek jóságát — gyakorlati használhatóságát — az elméleti megalapozás mellett a gyakorlat igazolhatja. Ugyancsak a gyakorlati alkalmazás adhat információt arra vonatkozóan, hogy a gyakorlati konvergencia miiven hibasáv mellett érvényesül, illetve hogy a konvergencia sebessége a gyakorlat szempontjából elfogadható-e. A modulokra épülő rendszerfelépítési algoritmus gyakorlati kipróbálását a Zagyva—Tarna vízrendszer önszabályozó előrejelzési rendszerének kialakítása és annak 1976—80. évek közötti üzeme jelentette. Az árvízi előrejelző rendszer első számszerű kipróbálásához — megfelelő múltbeli adatok hiánvában — az 1974 októberi