Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

2. szám - Dr. Salamin András: Kisvízfolyások árvízi előrejelzésének önszabályozó módszere

80 Hidrológiai Közlöny 1983. 2. sz. / Dr. Salamin A.: Kisvízfolyások árvízi előrejelzése észlelési adataival (vízállásészlelés és vízhozammérés 9 szelvényben folyt a múltban [40],) valamint más kutatók hasonló vizsgálati eredményeivel (mint pl. a [ 13]-malstb.). (E vizsgálatoknál mintegy 300 gépi fut­tatást végeztünk.) Ezen összehasonlító vizsgálatok során a LKFOLYÄSI MODUL-nál— a [ 13]-mal és nz észlelési adatokkal való összehasonlításnál— ± (20— 40) %-os eltérést, míg a többi modulnál 10-15%-os eltérést tapasztaltunk. FC vizsgálatok jelentették a modellállandók első pontosítását. Ezt követte a Zagyva vízrendszerre vonatkozó előrejelző rendszer fokozatos felépítése és annak elemzése. A fokozatos felépítés során elfször a Felső-Zagyva, majd Tarna-ági rendszert alakítottuk ki. IC fokozatos felépítés gyakorlatilag azt jelentette, hogy 2—3 modullal bővítettük folyamatosan a rend­szert és az így kapott bővített rendszert ismételt érzékenységvizsgálat alá Vettük: különböző nagv csapadékterhelés mellett vizsgáltuk a kimeneteket,. A 17 lépésben felépített rendszer részletes érzékenység­vizsgálata (mely 220 gépi szimulációs futtatást, jelen­tett,; részletezése a [42]-l>en található) a modellállandók jelentős pontosítását jelentette. K pontosítás során a cél az volt, hogy a modellállandókkal számított előrejelzé­sek szisztematikus hibát, (eltérést) ne tartalmazzanak, így biztosítható, hogy az eltérések nagy valószínűséggel kiejtsék egymást. A részletes érzékenységvizsgálat nemcsak a fizikai realitás elemzésére terjedt ki, hanem vizs­gálta azt is, hogy a matematikai modellezés során alkalmazott modellállandókra mennyire ér­zékeny a mind több részrendszert tartalmazó rendszer. E hatás kevés számú modul alkalmazá­sánál még spekulatív úton is követhető, nagyobb rendszerek esetében már nem. E vizsgálatok legfontosabb megállapításai az alábbiak: — A FOLYAMAT részrendszer azokra a modell­állandókra a legérzékenyebb, amelvek fel­használásával számított értékeket a JAVÍTÓ részrendszer (TERÜLET JAVÍTÓ MODUL­nál) javít; a mind több részrendszert tartalmazó nagyobb rendszerek érzékenysége az egyes modellállan­dókra a részrendszerek számának növekedésé­vel csökken: ez a modellállandók meghatáro­zási hibájának véletlen jellegére enged követ­keztetni. A teljes nagy rendszer elemzése már a FOLYA­MAT részrendszer működését jellemezheti: első kipróbálását jelenti. Az időben és térben egyen­letes területi csapadékterhelés hatására kialakult lefolyás előrejelzései az árhullámképek szokásos alakját követték, fizikailag reálisak voltak. Az érzékenységvizsgálat eredményességét tükrözik az 1974 októberi és az 1078 májusi esők adataival a modellállandók változtatása nélkül — készí­tett előrejelzések (3. és 4. ábrák). Az ábrák kapcsán ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet a szerző aggályára: a FOLYAMAT részrendszertől általá­ban ilyén jó előrejelzés nem várható, legalábbis a rendszer pontossági paraméterei ezt sugallják. A JA VITÓ részrendszer felépítése A JAVÍTÓ részrendszer kialakításánál három modul használható: az APADÁST, mely az ún. ,,mért" árhullámot szolgáltatja a javításhoz, vala­60 80 100 T[h] az eső kezdetétől 100 150 T [b] az eső kezdeté föl 3. libra. I csapadék-adatok alapján készített előrejelzések szemléltetése (1974 októberi árvíz szimu­lálása ) Puc. 3. tIpoano3N no dauHMM oá ocadnax (naeoőOK 1974 eoda) Abb. 3. Vera use, haulichung der Aufgrund der Niederschlagsdaten angefertigten Vorhersagen (Simulierung des Hochwassers in. Oktober 1974)

Next

/
Thumbnails
Contents