Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
2. szám - Dr. Salamin András: Kisvízfolyások árvízi előrejelzésének önszabályozó módszere
80 Hidrológiai Közlöny 1983. 2. sz. / Dr. Salamin A.: Kisvízfolyások árvízi előrejelzése észlelési adataival (vízállásészlelés és vízhozammérés 9 szelvényben folyt a múltban [40],) valamint más kutatók hasonló vizsgálati eredményeivel (mint pl. a [ 13]-malstb.). (E vizsgálatoknál mintegy 300 gépi futtatást végeztünk.) Ezen összehasonlító vizsgálatok során a LKFOLYÄSI MODUL-nál— a [ 13]-mal és nz észlelési adatokkal való összehasonlításnál— ± (20— 40) %-os eltérést, míg a többi modulnál 10-15%-os eltérést tapasztaltunk. FC vizsgálatok jelentették a modellállandók első pontosítását. Ezt követte a Zagyva vízrendszerre vonatkozó előrejelző rendszer fokozatos felépítése és annak elemzése. A fokozatos felépítés során elfször a Felső-Zagyva, majd Tarna-ági rendszert alakítottuk ki. IC fokozatos felépítés gyakorlatilag azt jelentette, hogy 2—3 modullal bővítettük folyamatosan a rendszert és az így kapott bővített rendszert ismételt érzékenységvizsgálat alá Vettük: különböző nagv csapadékterhelés mellett vizsgáltuk a kimeneteket,. A 17 lépésben felépített rendszer részletes érzékenységvizsgálata (mely 220 gépi szimulációs futtatást, jelentett,; részletezése a [42]-l>en található) a modellállandók jelentős pontosítását jelentette. K pontosítás során a cél az volt, hogy a modellállandókkal számított előrejelzések szisztematikus hibát, (eltérést) ne tartalmazzanak, így biztosítható, hogy az eltérések nagy valószínűséggel kiejtsék egymást. A részletes érzékenységvizsgálat nemcsak a fizikai realitás elemzésére terjedt ki, hanem vizsgálta azt is, hogy a matematikai modellezés során alkalmazott modellállandókra mennyire érzékeny a mind több részrendszert tartalmazó rendszer. E hatás kevés számú modul alkalmazásánál még spekulatív úton is követhető, nagyobb rendszerek esetében már nem. E vizsgálatok legfontosabb megállapításai az alábbiak: — A FOLYAMAT részrendszer azokra a modellállandókra a legérzékenyebb, amelvek felhasználásával számított értékeket a JAVÍTÓ részrendszer (TERÜLET JAVÍTÓ MODULnál) javít; a mind több részrendszert tartalmazó nagyobb rendszerek érzékenysége az egyes modellállandókra a részrendszerek számának növekedésével csökken: ez a modellállandók meghatározási hibájának véletlen jellegére enged következtetni. A teljes nagy rendszer elemzése már a FOLYAMAT részrendszer működését jellemezheti: első kipróbálását jelenti. Az időben és térben egyenletes területi csapadékterhelés hatására kialakult lefolyás előrejelzései az árhullámképek szokásos alakját követték, fizikailag reálisak voltak. Az érzékenységvizsgálat eredményességét tükrözik az 1974 októberi és az 1078 májusi esők adataival a modellállandók változtatása nélkül — készített előrejelzések (3. és 4. ábrák). Az ábrák kapcsán ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet a szerző aggályára: a FOLYAMAT részrendszertől általában ilyén jó előrejelzés nem várható, legalábbis a rendszer pontossági paraméterei ezt sugallják. A JA VITÓ részrendszer felépítése A JAVÍTÓ részrendszer kialakításánál három modul használható: az APADÁST, mely az ún. ,,mért" árhullámot szolgáltatja a javításhoz, vala60 80 100 T[h] az eső kezdetétől 100 150 T [b] az eső kezdeté föl 3. libra. I csapadék-adatok alapján készített előrejelzések szemléltetése (1974 októberi árvíz szimulálása ) Puc. 3. tIpoano3N no dauHMM oá ocadnax (naeoőOK 1974 eoda) Abb. 3. Vera use, haulichung der Aufgrund der Niederschlagsdaten angefertigten Vorhersagen (Simulierung des Hochwassers in. Oktober 1974)
