Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: Talajvízdúsítás elemzése háromfázisú szivárgás kialakulása esetén
66 Hidrológiai Közlöny 1983. 2. sz. Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.: Talajvízdúsítás Y(9) aliol II a dúsító medence galériától távolabbi széle alatti vízoszlopmagasság. Ebből x—B helyettesítéssel a dúsító medence galéria felőli széle alatt kialakuló vízoszlopmagasság (1. ábra): y* H>-2q 0*-±B*. (10) q(x=B)-q 0+eB, (11) Amennyiben az oldalról érkező vízhozam elhanyagolhatóan kicsiny a dúsításból felülről származó vízhozamhoz képest (<7o~0), akkor a fonti összefüggések a következőképpen alakulnak: (12) (13) (14) x = B < 3 (f = n eB J ydx, (15) y (12) szerinti értékét behelyettesítve, és az integrálást végrehajtva n (16) X H 2-~jB 2+H n H B . B — arcsin Í-H e Ugyanakkor a (13) jelű összefüggés átrendezésével (17) B [T V — H E Bevezetve az H (18) Ugyanebben a szelvényben a galéria felé mozgó vízhozam a (8) alatti bal oldali összefüggés alapján jelölést, és a (13) jelű összefüggést is figyelembe véve, a (16) jelű összefüggés az alábbi alakra egyszerűsíthető: tyr n r H . . I TH?/*H arcsin tol, 2f[ a> (19) illetve a (3) jelű összefüggést is tekintve q(x=B)=eB=q, vagyis a tett feltételezések mellett a dúsító medence alól a galéria felé oldalirányban távozó vízhozam egyenlő a dúsító medencéből beszivárgó vízhozammal. A 3. szivárgási szakaszban a víz tartózkodási ideje különböző aszerint, hogy az egyes vízrészecskék a dúsító medencének a galériához közelebb, vagy távolai)!) eső részén szivárognak-e be. A leghosszabb annak a víznek a tartózkodási ideje, amely a dúsító medencének a galériától távolabb eső szélénél szivárog be. Míg az a víz, amely a dúsító medencének a galériához közelebb lévő végénél szivárog be, szinte alig tartózkodik a 3. szivárgási szakaszban. Tehát egységes tartózkodási időről itt nem lehet beszélni. A vízhozam arányában súlyozott átlagos tartózkodási idő azonban számítható. A permanens vízáramlásra tekintettel ez az átlagos tartózkodási idő (t 3 a) legegyszerűbben a szivárgási tér és az áthaladó vízhozam hánya; dósaként nyerhető: ahol y^ a (13), o> pedig a (18) jelű összefüggés szerinti érték. A 4. szivárgási szakaszban B^x^sL az előzőekben ismertetett feltételek teljesülése esetén (beleértve a <7 0~0 feltételt is) a felületi hatás által nem táplált oldalirányú kétfázisú szivárgás BOCS kJ V ER nyomán [4] közelítőleg a lr Ti dx - ky n 6 (20) összefüggéssel jellemzett. Az összefüggés kifejezésre juttatja, hogy a 4. szakaszban oldalirányban mozgó vízhozam az*l. szakaszban a dúsító medencéből beszivárgott vízből származik. A (2) jelű összefüggés alapján e-t behelyettesítve 6 5 (21) da: ky A változókat szétválasztva, integrálva, az integrálási állandót az x— /i-hez tartozó y=y* feltételből meghatározva: y=\yl-2~-(x-B) (22) Alkalmazva ezt az összefüggést a galéria szelvényére (x- B-\-L; y h): (23) y* (13) szerinti értékét behelyettesítve, a fenti két összefüggés az alábbiak szerint alakul: es 11 2 eB k (2 L+B), (24) (25) A (23) jelű összefüggés átrendezett alakja — a (3) jelű összefüggést is figyelembe véve — q=eB k(yl-h 2) 2 L (26)
