Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
12. szám - Domokos Miklós: Vízfolyások vízkészlet-igénybevételi ábrái
Domokos M.: Vízfolyások vízkészlet-igénybevételi Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. 567 miatt, e szelvények F(x) vízkészlet-eloszlásfüggvényét fejlesztési szintenként külön-külön kell meghatározni. 3.29 A vízigény értelmezése. A vízigény értelmezésének elvi kérdései részben szorosan összefüggnek a 3.27 alatti vízkészlet-értelmezési kérdésekkel, hiszen sok esetben az döntendő el, hogy •a vízmérleg ,egy-egy eleme (pl. a használtvízkibocsátás) a hasznosítható vízkészlet összetevője, vagy pedig a vízigény ellenkező előjelű összetevője legyen-e. Ennél fontosai)b eldöntendő kérdés, hogy a III. Kerettervben megengedhető-e — a II. Keretterv gyakorlatát követve •—• a tárgyidőszakon belüli vízigény egyetlen konstans értékkel való helyettesítése. Ha a vízhasználókról időközben felhalmozódott információk feljogosítanának bennünket arra — amit egyébként kétlek -—, hogy elvessük ezt a közelítést, ez a döntés a vízkészlet-igénybevételi mutatószámok tömeges számításának munkaigényességét nagyságrendekkel megnövelné, hiszen ekkor nem lenne többé alkalmazható az egyszerű (8) és (9) képlet, hanem gyakorlatilag minden szelvényre, minden fejlesztési szintre, minden tárgyidőszakra és a vízhasználók minden prioritási csoportjára elvégzendő külön szimulációs vizsgálattal kellene meghatározni a y vízkészlet-igénybevételi számot. Adott vízfolyás-szelvény y vízkészlet-igénybevételének számításakor vízigényként a szelvényhez tartozó vízgyűjtőn működő, ill. tervezett [8] vízhasználók eredő vízkészlet-fogyasztó hatását kell számításba venni. Ezért az eddigi —• az eredő hatást sokszor túlbecsülő — vízigény-számítás pontosítására javasolható, hogy egy-egy mérlegszelvényhez tartozó vízgyűjtőn lévő (tervezett) vízhasználók vízigényeit ne csak egyszerűen összesítsük (ahogy az az eddigi gyakorlatban történt), hanem ezt az összeget szorozzuk meg egy — általában 1-nél kisebb — tapasztalati ,,egyidejűségi állandóval", amelynek értéke a vízgyűjtő nagyságától, a vízhasználók számától és jellegétől stb. függne. A számításokban alkalmazandó „egyidejűségi állandók", számszerű meghatározására a [2]-höz hasonló, tapasztalati adatokat általánosító vizsgálatot kellene végeztetni. 3.2.10 A vízhiány-tűrés feltüntetése. A 3.2 szakasz (10) kérdésére részemről feltétlenül „igen" a válasz. A vízkészlet-igénybevételi ábrák szerkesztésének egyik célja ugyanis — az (1) képlet alapelvének megfelelően — a víz igény-kielégítés tényleges (várható) és megkívánt értékének az összehasonlítása, szemléltetése. Ehhez pedig szükséges, hogy az ábrákon ne csak a tényleges (várható) értékeket, hanem a megkívánt határértéket (sávokat) is feltüntessük (1. ábra). 3.3 A vízkészlet-igénybevételi ábrák szerkesztése A 3.21—3.2.10. szakaszban tárgyalt kérdések eldöntése, ill. a szükséges —- elsősorban az F(x) vízhozam-eloszlásfüggvények mérési adatok hiányában való előállítását és a „vízigény-egyidejűségi tényezők" számszerű értékeinek meghatározását célzó — kutatások elvégzése után a valamely adott vízfolyás-szelvényhez adott fejlesztési szinten, adott tárgyidőszakban és adott vízhasználócsoport vonatkozásában tartozó vízkészlet-igénybevételi mutató — pl. y x — értéke már egyszerűen számítható. • Adott fejlesztési szintre, adott részidőszakra vonatkozóan ismert a szelvény F(x) vízkészleteloszlásfüggvénye, továbbá a vízhasználók különböző prioritási csoportjainak — feltételezetten konstans — //, i/./j, h-m vízigényei. Ezeket behelyettesítve a (8) képletbe, megkapjuk a yi> yi-11, yi-111 vízkészlet-igénybevételi mutatószámokat, amelyeket a vizsgált vízfolyás ábrájának megfelelő szelvényéhez felrakunk. (1. ábra) Vízfolyásonként minden fejlesztési szintre külön-külön vízkészlet-igénybevételi ábra készül. IRODALOM [1] Csermák B., 1968: A vízhasználatokkal kapcsolatos időszerű hidrológiai és vízkészletgazdálkodási kérdések. Kandidátusi értekezés (Kézirat), MTA, Budapest. [2] Déri J., 1981: A szakaszos működésű mezőgazdasági fő-vízkivételi rendszer vízfogyasztása, Vízügyi Közlemények, 1981/3. [3] Domokos M., 1965: A vízgazdálkodási hossz-szelvény. Vízügyi Közlemények, 1965/4. [4] Domokos, M., 1972: A vízgazdálkodási mérleg. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények sorozat, 37. sz., Budapest. [5] Domokos M., 1973: A vízkorlátozás mutatói, Műszaki Tudomány, 46. sz. [6] Domokos M.—Szász i D., 1973: Simuló vízhozameloszlás-függvénvek előállítása, Hidrológiai Közlöny, 1973/1. [7] Domokos M., 1975: Vízkészlet-gazdálkodási rendszerek modellezése. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató sorozat, 72. sz., VIZDOK, Budapest. [8] Domokos M.—Csermák B.—J. Weber, 1975: Többváltozós regressziós modellek alkalmazása a vízigények előrejelzésére, Hidrológiai Közlöny, 1977/5. [9] Domokos M.—J. Weber, 1976: A vízkészlet és a vízigény kapcsolata. Hidrológiai Közlöny, 1976/10. sz. [10] Európai Gazdasági Bizottság, 1976: Kézikönyv a vízgazdálkodási mérlegek összeállítására. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató sorozat, 79. sz. VIZDOK, Budapest. [11] Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1965: Országos Vízgazdálkodási Keretterv, Budapest, XVII. fejezet : Országos vízmérleg. [12] VITUKI, 1962—65: Vízkészletgazdálkodási Évkönyv sorozat. 1962, 1963, 1964, 1965. évi kötet, Budapest. [13] VITUKI, 1963: Vízkészletgazdálkodási Értelmező Szótár (harmadik változat). Budapest. [14] Tokámé Rudas J., 1976: Számítási segédlet a vízhiányt mérő vízkorlátozási mutató meghatározásához. Hidrológiai Közlöny, 1976/4. sz. [15] Vízgazdálkodási Intézet (Zsuffa I.), 1981: Témavázlat a „Javaslat a vízkészlet-kihasználtsági mérleg elkészítésének a módszertanára" c. szakértői megbízáshoz (Kézirat). Budapest. [16] WMO (V. KlemeS), 1975: A hidrológiai vízgazdálkodási alkalmazásai. Nemzetközi vízgazdálkodási sorozat. 1. sz., OVH, Budapest. [17] Zsuffa /., 1963: Gondolatok a vízgazdálkodási hossz-szelvénnyel kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, 1963/6. [18] Domokos M., 1970: A vízkészletgazdálkodási szempontból mértékadó időszakok kiválasztása. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények sorozat, 32. sz., Budapest. [19] Muts R., 1979: A vízgazdálkodási keretterv kialakulása és fejlesztése Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1979/4.
