Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

1. szám - Dr. Kollár György–Dr. Öllős Géza–Dr. Némedi László–Pietraskó Gizella: Nagytisztaságú ipari vízellátás

1 Dr. Kollár Gy. és tsai: Nagytisztaságú ipari vízellátás Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. 5 10—100 pm mutattunk ki. szemcseméretű homokszemcséket 3. Tenyésztése« bakteriológiai vizsgálatok A vizsgálatok során 36 vízmintát vizsgáltunk meg bakteriológiai szempontból. Vizsgálatainkkal választ kerestünk arra, hogy az ioncserélő vízkezelő rendszer különböző fázisainak bakteriológiai jellemzői, hogyan változnak a fővárosi hálózatból származó ivóvízhez képest. Az ioncserélt víz felhasználásának technológiai követelményei jelenleg főleg kémiai természetűek. Az üzem tapasztalatai szerint az ioncserélt víz a megfelelő kémiai minőség ellenére esetenként mégsem felel meg a technológiai követelményeknek. Az irodalomból is ismert és jelenlegi vizsgálatainkkal is bizonyítani kívántuk, hogy még a kifogástalanul működő ioncserélő rendszerek sem képesek a nyersvíz bakteriológiai alapszennyezettségének jelentős csökkentésére sem, vagy teljes baktérium mentesítésére. Sőt ezekben a vízkezelő rendszerekben kevdező feltételek alakulhatnak ki a másodlagos baktériumszaporulat számára. A bakteriológiai vizsgálatok megtervezésénél abból indultunk ki, hogy a technológiai követelmények által igényelt sóinentete vízminőség bakteriológiai jellemzőit minél megbízhatóbban tudjuk vizsgálni. A baktériumok meghatározásán kívül törekedtünk azok pontos méreteinek a megállapítására is. Mindezek alapján a közegészségügyi víz bakteriológiai gyakorlatban alkalmazottrészletes bakteriológia i vizsgálatokat végezi ük el (tenyésztéses vizsgálatok, és ezen felül a tenyésztéses v izsgálatoknál izolált domináns baktérium típusok sejt morfológiáját, és ezek méreteit is meghatároztuk). Á munka szempontjából leglényegesebb meghatározásokat azonban egy teljesen új, az orvosi mikrobiológiában nem használatos mikroszkópos biológiai vizsgálattal végeztünk (Razumov összes baktériumszám meghatározása) és itt is minden esetben sejtméret meghatározásokat iktattunk be az eltérő sejtmorfológiáknál külön külön. Tájékoztatásul közöljük, hogy ri baktériumok jelentőn része tenyésztéses vizsgálattal nem mutatható ki. Az ioncserélő rendszer ,,nyersvize" bár megfelel az év nagy részében az ivóvízminőség követelménveinek, mégsem tekinthető folyamatosan kifogástalannak. Bakteriológiai szempontból pedig az 50/ml-es határérték alatti baktériumszámok rendszeresen előfordulnak. Így a víztisztítóba jutó víz folyamatosan tartalmazhat baktériumokat, és ez csak a tenyészthető baktériumokra v matkozó megállapítás. Ha a nem tenyészethető Razumov-számot vizsgáljuk, úgy a milliliterenkénti sejtszám ezres nagyságrendű. Ebből következik, hogy az ioncserélő rendszer folyamatosan magas baktériumszámú vizet kap. még akkor is, ha a bejövő víz egyébként megfelel az ivóvíz szabvány előírásainuk. Mivel az ioncserélő rendszerben folyamatos fertőtlenítés nincs, a másodlagos szaporodás következtében a víztisztítás során számolni kell a kémiailag ionmentes víz bakteriológiai szennyeződésével, sőt mint vizsgálatainkból megállapítottuk helyenként nagyon is jelentős baktériumszaporodással. A következőkben a vizsgálati eredményeket részletezzük. Az l. táblázat a kísérletképpen beépített plankton szűrő utáni vízminták bakteriológiai jellemzőit mutatja. Mivel a planktonháló pőrusmérete 25 //m, érthető, hogy az ennél jóval kisebb mére,tű másodlagosan jelentős mértékben elszaporodó baktérium< k a szűrőn átjutnak és kimutathatók az ioncserélő rendszerben, a hosszú elosztó vezetékben. Az izolált törzsek főleg coccoid sejtmorfológiájúak, a tenyésztéssel kimutatható baktériumtípusok mérete 0,45—3,4 fim között változtak. Figyelmet érdemel, hogv az ioncserélő rendszerekből külföldi szerzők is, [7., 12] és jelen vizsgálatunknál mi is kimutattuk a Pseudomonas aeruginosa kórokozó baktériumot, amely kedvező feltételeket talál a nagy fajlagos felületű ioncserélő rendszerekben. A 2. táblázat a teljes ipari víztisztító rendszer eredményeit tartalmazza. Ebből a vizsgálatsoiozatból jól látható, hogy az igen kis baktériumszámú nyersvíz hogyan szennyeződik el a víztisztítás során. Kiemeljük, hogy az EK szűrő az elosztóvezetékben vagy az az előtt elszaporodott baktériumszámot nem képes csökkenteni, sőt némi emelkedés volt tapasztalható. A planktonháló bakteriológiai állapota hasonló volt az előző vizsgálathoz. A Pseudomonas aeruginosa ismét megjelent. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ENDO táptalajról izolált baktériumtörzsek között találtunk olyan típusokat is, amelyek a levegőből való szennyeződésre utalnak. Ezek az aerobspórásak nagyobb méretükkel és magasabb ellenállóképes ségükkel tűnnek ki. 1. táblázat Mintavétel: 1980. V. 2». /. táblázat. .1 beépített planktonszűrő utáni vízminták bakteriológiai jellemzői ^ Jelmagyarázat az 5. fejezetbe« TUÖA. I. EaKmepuoAoeiecKue xvpai;rnepucmuKu npoáaodu iwcne npoxoMcdeuun (ßujibmpa naMticinoua OÍKKinaHenHíi CM. B rji. 5. Tabelle 1. Bakteriologische Kennziffer der nach dem eingebauten Planktonfilter entnommenen Wasserproben Siehe Zeichenerklärung (5. Abschnitt) ENMinták megnevezése PSZ MEZ ANA OF FC FS PS DO MERETEK: /an Megjegyzés Ioncserélt víz 100 0 0 0 0 0 1240 coccoid

: 0,63—1,22 Gram neg. l'lanktonháló után dominancia Mintavétel: 1980. VI. 1 1 Planktonháló után 500 170 17 0 0 0 0 3750 coccoid

: 0,45—1,45 Nyers víz pálcák: 2,15—3.40 l'lanktonháló ulán soo 190 2 0 0 0 120 120 coocobac •t : 0,S x 3,5 Pseudomonas Nyers víz aeruginosa Planktonháló után 250 200 4 0 0 0 0 10 pálcák : 2,1 1-3,55 aeruginosa ioncserélt víz