Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
12. szám - Dr. Rétháti László: A talajvíz évi szélső vízállásainak időpontja
530 Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. Dr. Rétháti L.: A talajvíz évi szélső (K x-re) kapott korrelációs együtthatók átlaga ennek ellenére viszonylag nagy (0,455) és minden esetben pozitív, ami arra utal, hogy a mély talajvízállású őszi-téli időszakokat követően késői tetőzésre számíthatunk. Megkísérelhetjük az előrejelzést a t M = a •K 1 + b(K 1 0 -KJ + c (9) összefüggésből is számítani, amely már bizonyos mértékig figyelembe veszi az átlagostól eltérő meteorológiai viszonyokat is. A feladatot háromváltozós korrelációval oldhatjuk meg. Az 1403. sz. kútra pl. a következő regressziós síkot határozhatjuk meg: t u = 0,143 -0,230 {K 1 0—K x) -74; a többszörös korrelációs együttható gj = 0,678, a reziduális szórás pedig «/= 33,8 nap. Tekintettel arra, hogy a K x-re kapott, a (8) egyenlet szerint meghatározott korrelációra S/= 34,8 nap adódott, megállapíthatjuk, hogy az előrejelzés megbízhatósága csak lényegtelen mértékben javult. A nemlineáris függvények közül vizsgáljuk meg először a tM = a K!> — c (10) sf (nap) Kut sz. 424. 578. 1224. 1299. 1395. 1400. 1403. Átlag s X. XI. XII. I. 44,3 44,1 43,9 43,7 42,7 42,7 32,7 31,9 31,3 30,9 40,8 40,0 31,6 31,0 29,9 31,7 30,6 31,4 29,7 29,3 38,3 34,1 34,9 35,1 34,5 35,4 34,4 35,3 35,1 35,2 45,0 42,3 38,1 35,9 34,8 39,7 35,5 35,3 34,5 33,9 tu = 2219 /C"' 0216 2 — 2400; az ehhez tartozó reziduális szórás «/= 27,4 nap. Ez 21 %-kal kisebb a lineáris kapcsolatból levezetett értéknél (1. a 4. táblázatot). Hidrológia* szempontból jobb megoldást kell várnunk az aszimpiotával rendelkező függvénytípusoktól, így a t M = c —a exp ( —b K[) alakú exponenciális és a _b x;+a tii(11) (12) alakú hiperbolikus függvényektől. A tetőzés időpontjának ugyanis korlátot szab az egyre fokozódó evapotranspiráció, amit — a felszínközeli talajvizek esetét kivéve — még a kiadósabb monszunjellegű csapadékok sem tudnak ellensúlyozni. A (11) és (12) alakú kapcsolatok állandói ugyanolyan módszerrel határozhatók meg, mint a hatványparabola esetében. Az 1403. sz. kútra kapott eredmények a következőkben foglalhatók össze: alakú hatványparabola felhasználásának lehetőségeit. Mivel a (10) kifejezés nem linearizálliató, úgy célszerű eljárnunk, hogy c értékét felvesszük, majd lineáris korrelációval megkeressük a In (t M+c) = aK 1» kifejezés a és b állandóit. Az így kapott egyenletből minden naptári évre számíthatjuk a tetőzés t M időpontját, majd ezeknek és a tényleges időpontoknak a különbségeiből a reziduális szórást. Ezt követően a számításokat más c értékekkel megismételjük, mértékadónak azon értékét fogadva el, melyre Sf= min. Így eljárva az 1403. sz. kútra a következő összefüggést kapjuk: 4. táblázat ÍM előrejelzése a X., ... I. liavi KÖV-bőI; s — az évi tjir értékek szórása; s/ — a kapcsolat reziduális szórása TUÖA. 4. Ilpmuoi tu U3 ypoeneü cpcóitux eod Mecnqes X I. s'— noapewHocmb 3nmeuuü ÍM e eodoeoM pa3pe3e, Sf — pe3udyaAbtioe pacceueanue cesau Table 4. Forecasts on tM .from the monthly MW values of the months X.,...I., s -—• the standard deviation of the tu values, sf — the residual standard deviation of the relationship Függvény a b c Sf (ID 230 0,00192 240 28,5 (12) 70 17840 159 27,3 Eszerint az a meglepő eredmény adódott, hogy az előrejelzés megbízhatósága hasonló, mint a hatványparabola esetében. Ennek ellenére —- tekintettel a fizikai háttérre — a közelítést aszimptotával rendelkező függvénytípusokkal célszerű megadnunk. 6. ábra. összefüggés t m és a IX. + X. havi csapadékösszeg között [5] Puc. 6. B3auMocen3b Meotcdy ocadtcaMu Mecnifee IX + X u tm (5) Fig. 6. The t m vs. the total precipitation during the months September and October [5]
