Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

11. szám - Nováky Béla: A vízhálózati elemek növekedésének törvényszerűségei a Zagyva–Tarna vízrendszerben

Nováky B.: A vízhálózati elemek Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. 519 alaptérképet, az 1 : 1,25 milliós iskolai liegy- és vízrajzi térképet, s végül az ugyancsak az új Kerettervhez készült 1 : 2 és 1 : 5 milliós dombor­zati térképeket. A Parádi—Tarna feltételes rendűsége a torkolat­nál az 1 : 40 000 léptékű térképen V-rendűnek, az 1 : 200 000-esen IV-rendűnek, az 1 : 500 000-es térképen IH-rendűnek, az 1 : 1,25 millióson 11­rendűnek adódik. A rendűségnek a térkép léptéké­től függő változását a 2. ábra mutatja be, ahol a vízszintes tengelyen a térkép léptéke logaritmiku­san, a rendűség a függőleges tengely mentén lineá­risan változik. Az ábra feltünteti a Parádi Tárnát befogadó Tarna jászdózsai (azaz lényegében torko­lati) és a Tárnát befogadó Zagyva jásztelki szel­vényére vonatkozóan a feltételes rendűségnek a térkép léptékétől függő változását is. A 2. ábrához hasonlóan több vízfolyásra megszerkesztett grafi­kus összefüggés jó alapot adhat arra, hogy a vízfo­lyások valóságos rendűségét kevésbé részletes tér­képek segítségével is megbecsülhessük. A térképek részletezettsége kihat a rendűség és a vízfolyások száma közötti kapcsolatra. A rendűség Horton szerinti megfogalmazásából következik, hogy egy olyan Vízrendszerben, amely­ben a legmagasabb rendű vízfolyás fc-rendű, lega­lább kettő (k — l)-rendű, négy (k — 2)-rendű és így, tovább, vízfolyás van. (Ezen megállapítás általá­nos érvényű, tehát vonatkozik úgy a feltételes, mint a valósághű természetes hierarchia rendszerre egyaránt.) A rendűség csökkenésével tehát legalább kétszeresen növekszik a vízfolyások száma. A való­ság ennél gyorsabb növekedést mutat. A Parádi— Tarna 1 : 40 000 léptékű térképén pl. az egyetlen V-rendű vízfolyás mellett 3 IY-rendű (a Parádi— Tarna felső szakasza, Bikk patak, Tóvölgyi patak)­10 111-rendű (Parádi Tarna, Köszörű, Köves p.­Ilona p., Csevice p., Bikk p., Baláta p., két névte­len patak és a Hosszú völgy, amely utóbbi közvet­ít INA SZA SO INA SZA SO INA SZA SO K INA SZA SO > \ \ DL INA SZA SO \ < \ V Ft INA SZA SO a, < \ V Ft INA SZA SO a, \ < \ V Ft INA SZA SO \ < \ V Ft INA SZA SO INA SZA SO o § i 5 i § § 1 1 V­1 2. ábra. A vízfolyások rendűséypnek (u) változása a térkép léptékének a függvényében aj tényadatok, bj extrapoláció Puc. 2. kl3MeneHue nopudxa eodomonoe (u) e tfyumiuu om Macuimaóa tcapmu a) (paKmuteacue danubie, b) 3Kcmpa­noAHifun Abb. 2. Änderung der Rangigkeit (u) der Wasserläufe in Abhängigkeit vom Kartenmaßstab aJ Istwerte, b) Extrapolation lenül a Parádi-Tarna V. rendű szakaszába torkol­lik), 36 II-reridű és 132 I-rendű vízfolyás számol­ható össze. A rendűség és az azonrís rendűséghez tartozó vízfolyások száma közötti kapcsolat szemi­logaritmikus koordinátarendszerben egyenessel kö­zelíthető (3. ábra). A folyc>elágazási arány értéke 3,2. Az 1 : 200 000 léptékű térképen a Parádi—Tarna csak IV-rendű, amely 2 IH-rendű (Parádi—Tarna felső szakasza és Bikk p.), 7 II-rendű és 25 1-rendű vízfolyásból áll. A vízfolyások 1 : 200 000 és 1 : 500 000 léptékű térképek szerinti rendűségi hierarchiája ugyancsak egyenesekkel írható le (szemilogaritmikus koordináta rendszerben). A 3. ábrán látható, hogy a különböző léptékű térképek a részletezettségüknek megfelelően adják meg a hierarchiai kapcsolat egyeneseit, ezek az egyenesek közel azonos hajlásszögűek és párhuzamosan egy­másba transzformál hatók. Ez egyúttal azt is jelenti hogy a folyóelágazási arány a térkép léptékétől függetlenül azonos, azaz értéke bármely részlete­zettségű térképről meghatározható. Ez fontos tulajdonság az egyes vízfolyások valóságos hierar­chiai rendben elfoglalt helyének megállapításánál. A 3. ábrán bemutatott összefüggések, a 2. ábra összefüggéseivel együtt, ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy a vízfolyások rendűségére és hierarchi­ájára vonatkozó törvényszerűségeket nagyobb lép­tékű és így jobban hozzáférhető térképekről kisebb fáradsággal járó munkával végezzük el. Így tettünk a Zagyva esetében is. A Zagyva teljes vízgyűjtőjének hierarchikus felépítését 1 : 500 000 léptékű térképen vizsgáltuk. Ebben a léptékben a Zagyvának a Tarna beömlése alatti alsó szakasza feltételes V-rendű, s ez — a fenti gondolatmenetet és a 2. ábrát követve — a valóság­ban Vili-rendűnek felelhet meg. A feltételes hierarchiai rendszerben 3 Vl-rendű (a Zagyva fel­ső szakasza, Tarna és Tápió) mellett 9 I II-rendű u \ \ 7. \ Vs 0 1,0 2,0 log N u 3. ábra. A vízfolyások rendűsége (u) és a vízfolyások száma (N u) közötti összefüggés a térkép léptéke függvé­nyében a Parádi—Tarna vízgyűjtőjében Puc. 3. B3UUM0C6H3b MCMŐy UOpHÓKOM HOtíOtnOKOfí (U) U 'tucAOM eoőomoKoe (N u) e tßyiiKtiuu om Macuimaóa Kapmu na eodocőope pp. riapaöu-Tupua Abb. 3. Beziehung zwischen Rangigkeit (u) der Wasser­läufe und Zahl N(u) der Wasserläufe in Abhängigkeit vom Kartenmaßstab im Einzugsgebiet Parádi Tarna

Next

/
Thumbnails
Contents