Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

11. szám - Nováky Béla: A vízhálózati elemek növekedésének törvényszerűségei a Zagyva–Tarna vízrendszerben

Nováky B.: A vízhálózati elemek Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. 519 alaptérképet, az 1 : 1,25 milliós iskolai liegy- és vízrajzi térképet, s végül az ugyancsak az új Kerettervhez készült 1 : 2 és 1 : 5 milliós domborzati térképeket. A Parádi—Tarna feltételes rendűsége a torkolatnál az 1 : 40 000 léptékű térképen V-rendűnek, az 1 : 200 000-esen IV-rendűnek, az 1 : 500 000-es térképen IH-rendűnek, az 1 : 1,25 millióson 11rendűnek adódik. A rendűségnek a térkép léptékétől függő változását a 2. ábra mutatja be, ahol a vízszintes tengelyen a térkép léptéke logaritmikusan, a rendűség a függőleges tengely mentén lineárisan változik. Az ábra feltünteti a Parádi Tárnát befogadó Tarna jászdózsai (azaz lényegében torkolati) és a Tárnát befogadó Zagyva jásztelki szelvényére vonatkozóan a feltételes rendűségnek a térkép léptékétől függő változását is. A 2. ábrához hasonlóan több vízfolyásra megszerkesztett grafikus összefüggés jó alapot adhat arra, hogy a vízfolyások valóságos rendűségét kevésbé részletes térképek segítségével is megbecsülhessük. A térképek részletezettsége kihat a rendűség és a vízfolyások száma közötti kapcsolatra. A rendűség Horton szerinti megfogalmazásából következik, hogy egy olyan Vízrendszerben, amelyben a legmagasabb rendű vízfolyás fc-rendű, legalább kettő (k — l)-rendű, négy (k — 2)-rendű és így, tovább, vízfolyás van. (Ezen megállapítás általános érvényű, tehát vonatkozik úgy a feltételes, mint a valósághű természetes hierarchia rendszerre egyaránt.) A rendűség csökkenésével tehát legalább kétszeresen növekszik a vízfolyások száma. A valóság ennél gyorsabb növekedést mutat. A Parádi— Tarna 1 : 40 000 léptékű térképén pl. az egyetlen V-rendű vízfolyás mellett 3 IY-rendű (a Parádi— Tarna felső szakasza, Bikk patak, Tóvölgyi patak)10 111-rendű (Parádi Tarna, Köszörű, Köves p.Ilona p., Csevice p., Bikk p., Baláta p., két névtelen patak és a Hosszú völgy, amely utóbbi közvetít INA SZA SO INA SZA SO INA SZA SO K INA SZA SO > \ \ DL INA SZA SO \ < \ V Ft INA SZA SO a, < \ V Ft INA SZA SO a, \ < \ V Ft INA SZA SO \ < \ V Ft INA SZA SO INA SZA SO o § i 5 i § § 1 1 V1 2. ábra. A vízfolyások rendűséypnek (u) változása a térkép léptékének a függvényében aj tényadatok, bj extrapoláció Puc. 2. kl3MeneHue nopudxa eodomonoe (u) e tfyumiuu om Macuimaóa tcapmu a) (paKmuteacue danubie, b) 3KcmpanoAHifun Abb. 2. Änderung der Rangigkeit (u) der Wasserläufe in Abhängigkeit vom Kartenmaßstab aJ Istwerte, b) Extrapolation lenül a Parádi-Tarna V. rendű szakaszába torkollik), 36 II-reridű és 132 I-rendű vízfolyás számolható össze. A rendűség és az azonrís rendűséghez tartozó vízfolyások száma közötti kapcsolat szemilogaritmikus koordinátarendszerben egyenessel közelíthető (3. ábra). A folyc>elágazási arány értéke 3,2. Az 1 : 200 000 léptékű térképen a Parádi—Tarna csak IV-rendű, amely 2 IH-rendű (Parádi—Tarna felső szakasza és Bikk p.), 7 II-rendű és 25 1-rendű vízfolyásból áll. A vízfolyások 1 : 200 000 és 1 : 500 000 léptékű térképek szerinti rendűségi hierarchiája ugyancsak egyenesekkel írható le (szemilogaritmikus koordináta rendszerben). A 3. ábrán látható, hogy a különböző léptékű térképek a részletezettségüknek megfelelően adják meg a hierarchiai kapcsolat egyeneseit, ezek az egyenesek közel azonos hajlásszögűek és párhuzamosan egymásba transzformál hatók. Ez egyúttal azt is jelenti hogy a folyóelágazási arány a térkép léptékétől függetlenül azonos, azaz értéke bármely részletezettségű térképről meghatározható. Ez fontos tulajdonság az egyes vízfolyások valóságos hierarchiai rendben elfoglalt helyének megállapításánál. A 3. ábrán bemutatott összefüggések, a 2. ábra összefüggéseivel együtt, ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy a vízfolyások rendűségére és hierarchiájára vonatkozó törvényszerűségeket nagyobb léptékű és így jobban hozzáférhető térképekről kisebb fáradsággal járó munkával végezzük el. Így tettünk a Zagyva esetében is. A Zagyva teljes vízgyűjtőjének hierarchikus felépítését 1 : 500 000 léptékű térképen vizsgáltuk. Ebben a léptékben a Zagyvának a Tarna beömlése alatti alsó szakasza feltételes V-rendű, s ez — a fenti gondolatmenetet és a 2. ábrát követve — a valóságban Vili-rendűnek felelhet meg. A feltételes hierarchiai rendszerben 3 Vl-rendű (a Zagyva felső szakasza, Tarna és Tápió) mellett 9 I II-rendű u \ \ 7. \ Vs 0 1,0 2,0 log N

u 3. ábra. A vízfolyások rendűsége (u) és a vízfolyások száma (N

u) közötti összefüggés a térkép léptéke függvényében a Parádi—Tarna vízgyűjtőjében Puc. 3. B3UUM0C6H3b MCMŐy UOpHÓKOM HOtíOtnOKOfí (U) U 'tucAOM eoőomoKoe (N

u) e tßyiiKtiuu om Macuimaóa Kapmu na eodocőope pp. riapaöu-Tupua Abb. 3. Beziehung zwischen Rangigkeit (u) der Wasserläufe und Zahl N(u) der Wasserläufe in Abhängigkeit vom Kartenmaßstab im Einzugsgebiet Parádi Tarna