Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
11. szám - Somló Lajos: A szervesanyag-tartalom alakulása a Balaton partmenti sávjában 1980–1981-ben
500 Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. Somló L.: A szervesanyag-tartalom alakulása lom meghatározásában, de a szervesanyagtartalom egzakt mérőszámának mégsem tekinthető. A nagyszámú eredmény értékelése során ismét felmerült a szervesanyag-tartalom különböző elven alapuló mérésekből származó értékei közötti korreláció megvizsgálásának lehetősége. Vitán felül állónak tekintjük, hogy hasonló összefüggés általánosságban nem mutatható ki a TOC és a kémiai vagy biokémiai eljárások eredményei között, egy adott felszíni víz esetében azonban érdemesnek tűnt megpróbálkozni az adatok ilyen értelmű feldolgozásával is. A korrelációszámítások során számos függvénytípussal kíséreltük meg a két módszer útján kapott eredmények regressziójának számítását. A számításokat mind az egyes mintavételi helyeken kapott átlagértékek, mind az összes mért adatok mintaszámmal súlyozott átlagértékének felhasználásával elvégeztük. A súlyozott átlagértékek vizsgálatánál a 3. és 5. ábrán látható értékek között a v TOC + KOI — 1,(513 KOI + 5,05 (1) összefüggés korrelációs együtthatója 0,965-nek adódott. Mivel a parti sáv vizsgálatai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szervesanyagtartalom délnyugati irányba haladva mindkét parton folyamatosan növekszik, a két partra érvényes átlagértékeket az egyes régiókra vonatkoztatva is megvizsgáltuk. A régiónként kapott értékek közötti összefüggés szintén lineárisnak bizonyult : 2. táblázat TOC határértékek a Balaton vizsgálatához KOI = 1,234 TOC-4,35. (2) Vízminőségi osztály I. II. 111. IV. V. Javasolt TOC [mg/l] 8 11,5 18 25 32 Itt a korrelációs együttható értéke 0,928 volt. A két egyenest szemléltető 6. ábra tamisága szerint az eltérés közöttük viszonylag igen csekély. A hazai gyakorlatban a TOC-határértékek alkalmazása még nem terjedt el. A felszíni vizek minősítésére készült idézett szabványtervezet [6] ad ugyan ilyen értékeket (a hozzátartozó KOI^-nek mintegy 40—60 %-át), ezek azonban állóvizekre eleve nem vonatkoznak. A Balaton fürdőzésre használt parti sávjában a mérések alapján — érvényesnek tekintve a szabványtervezetben szereplő KOlr- határértékeket — a TOC határkoncentrációkat célszerűnek látszik a 2. táblázatban javasolt mértékben megszabni. Az eredmények statisztikai feldolgozása során megvizsgáltuk a mért és számított értékek egymáshoz való viszonyát is. Az egyes régiókban a két parton mért súlyozott átlagértékekből számított és a mért értékek közötti eltérés (7. ábra) változása arra engedett következtetni, hogy az Ábrahámhegy—Boglárlel le vonal környékén a tó vizének szervesanyagtartalma — a monoton mennyiségi növekedés mellett — valamilyen minőségi változást is mutat. Megerősítette ezt a gyanút az a tény is, hogy az egész tó parti sávjára jellemző korrelációs kapcsolat (r = 0,928) a két tófélre külön-külön meghatározva még ennél is lényegesen jobb (r — = 0,958) függvénykapcsolatra utal. A két, egymástól független elven alapuló szervesanyagtartalom-mérés eredményei közötti arányok ilyen alakulásának okára a jelen tanulmányban ismertetett vizsgálatok alapján nyilvánvalóan nem lehet következtetni. A mért eltéréseket csupán jelzésként értékelhetjük. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy az általunk tapasztalt jelenségen kívül egyéb (kémiai vagy biológiai, esetleg mikro.87 6 5 3 7 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 Eltérés [X] mips [mg/l] 6. ábra. Számított összefüggés a KOI p s és a TOC között az (1) és (2) egyenlet alapján Puc. 6. BbmucAenuan lensb Mejicdy XHK u TOC na ocnoeanuu ypaenetiuü (1) u (2) Fig. 6. Correlation between the COl) and TOC calculated with Eqs. (1) and (2) III. IV. VI. Régió 7. ábra. Számított és mért KOF p s értékek eltérése az egyes régiókban Puc. 7. OmAuuue obinucAenHbix u lUMepemibix 3Hmenuü XÍIK e omdeAbiibix puüonax Fig. 7. Difference between the calculated and observed COD values by regions
