Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

11. szám - Dr. Öllős Géza–Dr. Szolnoky Csaba–Várnai Iván–Dr. Kollár György–Gordos Árpád–Ivancsics János: Derítők teljesíményfokozása csőmodulok beépítésével

492 Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. Dr. öllős G. és tsai: Derítők teljesítmény fokozása A kutatások szennyvíz esetében is azt mutatják, hogy a műtárgy méretek a szennyvíz ülepítők esetében is csökkennek, ha bennük a esőmodulokat alkalmazzák. Ugyanakkor azonban gyakran tapasztaltak a modulokban káros bevonatképződést (

Lützner, 1980, Slechtn és Gonley, 1971). A további kutatásoknak ezért az alkalmazás üzemi körülményeit és feltételeit szennyvíz esetében fokozottabb mértékben kell tisztázniok. (Pipes, 1969). 5.1. Alapadatok a csőmodulok méretezéséhez Lützner (19S0) vizsgálatai szerint állandó esőátmérő, 40 °-os hajlásszög, 2—5 kg/m

3 eleVeniszap-köncentráció esetében •— a felületi terhelés, — a csőhosszúság és — az elfolyó szennyvíz szárazanyagtartalma közötti kapcsolat a 20. ábrán adott. Megállapítható: a felületi terhelés és lineáris. A kutatások a a csőhosszúság között a kapcsolat nem 40 —r—r—i 1 1 1— Eleveniszap koncentráció L=5kg/m

3-, a-40° 100 200 300 WO 500 600 100 800 900 100011001200 Csőhossz [mm] 20. Az utóülepített szennyvíz szárazanyag tartalma, a csőhossz és a felületi terhelés közötti kapcsolat Abb. 20. Beziehung zwischen Trockensubstanzgehalt, Rohrlänge und Oberflächenbelastung ^140 tvi •1 110 I 100 o 90 ii 80 * 70 ^ 60 50 Oj 40 £: JO 20 10 0 Si 10 20 30 40 50 60 70 80 90° Cső hajlásszöge m 21. ábra. A felületi terhelhetőség alakulása különböző lld arányok, ill. különböző hajlásszög esetében Abb. 21. Verlauf der Flächenbelastbarkeit bei verschiedenen l/d-Verhältnissen bzw. Neigungswinkeln 60 ' hajlásszögtartományt tartják megfelelőnek. A felületi terhelést különböző ltd arányszámokra és a (-) hajlásszögtartományra, a = 40 °-ra vonatkoztatva, a 21. ábra adja meg. Az ábra tanúsága szerint l/d= 5-től l/d = 30 relatív hosszúságtartományban a felületi terheléscsökkenés kb. 25—33 %. Az ülepített szennyvíz szilárdanyag-koncentrációjának az utóülepítőbe kerülő eleveniszap-koncentrációtól, valamint a felületi terheléstől való függőségét a 22. ábra mutatja. Megállapítható: a) a vizsgált 2—10 m/h felületi terhelés tartományban, bármely felületi terhelésnél az utóülepített szennyvíz szilárdanyag-koncentrációja kb. 3 kg/m

3 eleveniszapkoncentráció esetében miniális. b) -=3 kg/m

3 eleveniszap-koncentráció tartományban a pehelyképződés csekély, így az ülepített szennyvízben zömmel kicsi iszaprészecskék vannak jelen. c) Nagy eleveniszap-koncentráció esetében kis felületi terheléskor az ülepítési hatásfok csökken. Ilyenkor az utóülepített szennyíz erősen színeződik és nagyon finom lebegőanvag-részecskéket tartalmaz. Itt azonban az iszapsajátosságok (iszapkor, iszaptérfogatindex stb.) felületi terhelhetőségre gyakorolt hatásának tisztázására is gondot kell fordítani. 6. Sajál vizsgálataink A Lábatlani Felszíni Víztisztítómű feladata dunavíz tisztítása ivóvía minőségűre. A tisztítórendszer: homokfogó, derítő, homokgyorsszűrő, fertőtlenítés. A derítő függőleges átfolyású, ellenáramú, M ELY ÉPTERV típusú, 10,8 m átmérőjű. A rendszer jelenlegi, az eredetileg tervezett teljesítményt meghaladó 90Ó0 m

3/d legnagyobb teljesítménye esetén a derítők felületi terhelése viszonylag nagy, 0,6 mm/s. A tartózkodási idő a homokfogóban ekkor (i perc, a derítőben I óra 40 perc, amelyből a flokkulátorban 1!) percet tölt a víz. Az üzemeltetést nehezíti, hogy a dunavíz minősége egyes időszakokban gyorsan változik. Ezt egyrészt a Dunát szennyező ipari létesítmények, másrészt a vízkivételi mű környezetében lebonyolódó hajóforgalom okozza. Az utóbbi hatás a tisztítandó nyersvíz zavarosságát és 1 e begő&i iv ag- tártai mát lökésszerűen változtatja. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Utóülepítőbe kerülő elevenis7apkoncentráciá [kg/m

3] 22. ábra. Az utóülepített szennyvíz szárazanyag koncentrációja, az ülepítőbe kerülő eleveniszap-koncentráció és a felületi terhelés kapcsolata Abb. 22. Beziehung zwischen TrockensubstanzKonezntration des nachgeklärten Abwassers Belebtschlammkonzentration im Beckenzufluß und Oberflächenbelastung