Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

11. szám - Dr. Öllős Géza–Dr. Szolnoky Csaba–Várnai Iván–Dr. Kollár György–Gordos Árpád–Ivancsics János: Derítők teljesíményfokozása csőmodulok beépítésével

Dr. Ollós G. és tsai: Derítők teljesítményfokozása Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. 489 90• ^80 ;-5 70 Q -P 60 50 5 O 30 95 S 90 Cl -c; 85 -C3 n e ca £ 80 75 X \ \ V \ &= 0° - 75° ti = 7,6 cm L- 1,5 m v/s-8,34-33,4 cm/min Nyersvíz zavarosság= = 15-30 mg/l 'V ü0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Csőhojlasszög, tilt). libra. A cső hajlásszöge és iilepítés hatásfoka közötti kapcsolat Abb. 10. Beziehung zwischen Hohrneigung und Sedimentations wirkungsgrasd b) A csövek hatásfoka (százalékos zavarosság eltávolításuk) 35—45°-ig nő, utána fokozatosan csökken. c) A kutatásból kitűnik, hogy például az 5°-os és a 60°-os hajlásszög esetében a zavarosság egyaránt csökken, mértéke pedig azonos. d) A 10. ábrán levő görbék alakját befolyásoló folyamatokat illetően úgy vélhető, hogy a hajlásszög növekedésekor, miután az iszap lecsúszása elkezdődik, az iszap áramlással ellentétes mozgása miatt többlet pelyhesedés keletkezik, ami annak tudható be, hogy a nagyobb, már ülepedő pelyhek a még felfelé mozgó apróbb pelyhekkel ütköznek. A hajlásszög folyamatos növelésekor (0—90°), a sekély mélységű ülepítés kedvező hatása fokozatosan csökken, egyre inkább a már gyengébb ülepítési hatásfokú függőleges átfolyású medencehatás jelentkezik. A görbék lefelé hajló szakasza a zavarosság eltávolítás! hatásfok gyengülését jól érzékelteti. e) Végső következtetés: a 60°-os hajlásszög alkalmazása célszerű, mert ekkor az ülepítő (és derítő) hatásfok a még kedvező, ugyanakkor sima felületű és szennyezőanyagot tasztíő csőanyag esetében leülepedett iszap automatikus lecsúszása is biztosított. 4.2. A felületi terhelés és a tisztítási hatásfok (zavarosság eltávolítás) A gyakorlat szempontjából végső soron a felületi terhelés (a> = v

e, / ,) és a zavarosság eltávolítás hatásfoka közötti kapcsolat játsza a főszerepet. a) Csőülepítő esetében a kapcsolat jellege a 11. ábrán adott. Az ábra az egyéb paraméterek tartományát is feltünteti. Amint várható, a zavarosság eltávolításának hatásfoka a felületi terhelés növelésekor csökken. b) Csőülepítő összehasonlítása hagyományos ülepítővel. Alumínium és vas eredetű pelyheket véve alapul, ezek ülepedési sebessége 72 m

3/d -m

2 nagyságrendre tehető {Fair, Geyer, Okún, 1971.). Á 12. ábra a Hazen-féle hatásfok görbék 0 20 40 60 80 100 Felületi terhelés [m

3/d m

2] 11. A felületi terhelés és a zavarosság-eltávolítás hatásfokának kapcsolata csőiilepítő esetében Abb. 11. Beziehung zwischen Oberflächenbelastung und Wirkungsgrad der Trübungsbeseitigung in RohrpaketKlärbecken 20 40 60 80 Felületi terhelés [rrf/d-m

2] 12. ábra. A felületi terhelés és a zavarosság-eltávolítás hatásfokának összehasonlítása cső- és hagyományos ülepítő esetében Abb. 12. Vergleich von Oberflächenbelastung und Wirkungsgrad der Trübungsbeseitigung bei traditionellen und Rohrpaket-Klärbehältern felhasználásával (Fair, Geyer, Okun, 1971.) a legjobb hatásfokú (n = 0), a közepes hatásfokú (n. —1/3) és a nagyon gyenge hatásfokú (n=l) hagyományos ülepítők felületi terhelészavarosság eltávolítási hatásfok görbéit hasonlítja össze a csőülepítőkkel. Az ábra alapján megállapítható : — 40,7 m

3/d -m

2 felületi terhelés felett a csőülepítő hatásfoka a legjobb hatásfokú hagyományos ülepítő hatásfokánál is nagyobb. — 28,5 m

3/d-m

2 felületi terhelésnél nagyobb tartományban a csőülepítő hatásfoka a közepes hatásfokú hagyományos ülepítőnél kedvezőbb. — A felületi terhelés csökkenésével a csőülepítő hatásfoka kisebb mértékben nő, mint amilyen mértékben a hagyományos ülepítő hatásfoka nő. — Ha tehát a hagyományos ülepítő felületi terhelés kritériumait a részekre osztott ülepítőkre alkal-