Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Abonyi István–Dr. Zsuffa István: Vízrajzi adatok ellenőrzése számítógéppel

Abonyi l.—Zsuffa I.: Vízrajzi adatok ellenőrzése hogy a hibák magának az észlelésnek az ellenőriztetésével (például telefonon leadott utasítással) javíthatók. Az előrejelzésekre is használt adatok ellenőrzése az előrejelzett értékek alapján általában megoldott, hiszen az előrejelző központok előrejelzéseiket ellenőrzik! Alapvető gépi feladat tehát a naponta érkező adatok gépi ellenőrzése, az ellenőrzött adatokkal a gépi adatrendszer folyamatos bővítése. A frissen érkezett adattal tehát elvégezzük — a vízállás korlátok és — a vízállásváltozás korlátok szerinti ellenőrzést és az egyidejű felvízi és alvízi vízállásadatokkal: — a felvízi esés és — a felvízi esésváltozás valamint — az alvízi esés és — az alvízi esésváltozás korlátjaival az ellenőrzést. Hetedik ellenőrzési eljárásként megvizsgálja a gép az előző napi előrejelzett értéktől való eltérést is. A jónak minősített adatot az ideiglenes előrejelzési adatrendszerhez csatoljuk. A bajai dunaszakaszra az előrejelzési kapcsolatokat 10 naponként felújítjuk, azaz újabb előrejelzési segédletsorozatot számítunk úgy, hogy a frissen érkezett 10 új adatot az adatrendszerhez hozzáadjuk (és a számításnál az így növelt adatrendszernek csak a legutolsó 90 adatát vesszük figyelembe). Az előrejelzési segédletek készítésénél a megbízható alapadatsornak a jelentősége igen nagy, tehát minden ilyen adatrendszer növelésénél újabb részletes adatellenőrzést végeztünk. Az ideiglenes előrejelzési adatrendszerből előhívott 10 adatot, az előrejelzési ellenőrző program segítségével ismételten összehasonlítjuk az előrejelzett értékekkel. Az eltéréseket a gép átmenetileg tárolja, számítja az eltérések négyzetösszegét, szórását, abszolút értékeinek átlagát stb. A gép ezután a 10 új adatot a csatlakozó megelőző 40 adattal együtt ismételten ellenőrzi, elvégzi a parazita árhullám vizsgálatát is. (A folyamatosan érkező napi adatokkal ez a vizsgálat nem végezhető el, mert a parazita árhullámok csak a követő adatok birtokában elemezhetők!) így végeredményben 10 naponként a 10 lépcsős ellenőrzést végezzük el, azaz a vízállásra, alvízi és felvízi esésre egyaránt az abszolút határokkal, a napi változás-határokkal és a parazita árhullámok szűrésével működő lépéseket. A 10. ellenőrző adat az előrejelzett értéktől való eltérés. E 10 vizsgálat eredményét a gép táblázatban nyomtatja ki, amelv gyorsan áttekinthető és értékelhető*. A havonta érkező vízállás-adatok ellenőrzése általában a vízállásadatok három lépcsős vizsgálatára terjed ki. A vizsgálatot a megelőző hónap utolsó 10 adatára is kiterjesztjük, hiszen az utolsó napok parazita árhullámai nem vizsgálhatók! * Az ellenőrzés gépi eredményeit az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Szám í tóköz pontjának a gépe táblázatos formában kinyomtatja. Egy-egv kapcsolódó állomás esetén 6 lépcsős' alvízi és felví/i állomás esetén 9 lépcsős vizsgálatot kell végezni. Hatásos vízgazdálkodási üzem esetén a vízhozamadatokra esetleg napra kész állapotban szükség van. A gépbon tárolt, érvényesnek tartott vízhozamösszefüggés alapján ez a feladat végrehajtható. Hasonló módon a havi adatokból az ideiglenes havi víz hoz am adatra is számítható. A vízhozamösszefüggés — szabad szelvény esetén előforduló - megváltozását csak mérnöki figyelemmel és sűrű, célszerűen irányított vízhozammérésekkel lehet észrevenni. Uj görbe szerkesztésére legfeljebb féléves megfigyelés után kerülhet sor. A mérések alapján történő „interpolációs korrekció" a vízhozammérések azonnali feldolgozását igényli. A vízhozaméi lenőrzés következménye tehát nem az egyébként sem tárolt napi vízhozamadat módosítása, hanem a vízhozamösszefüggés vagy számítási eljárás javítása. A havonta érkező vízállásadatok ismételt feldolgozására az évente kiadásra kerülő — ma már géppel szerkesztett évkönyvek előkészítésekor kerül sor. A figyelmet ekkor elsősorban az évi vízhozamadatsor elemeire kell összpontosítani, hiszen a havi vízállásellenőrzés kielégítően működött. A vízhozaméi lenőrzésre k ülönösen akkor van szükség, ha a vízhozamok számítása folyamatos volt. (Bár e folyamatos vízhozamadat feldolgozás eredményeit tárolni nem kell.) Mind a görbékről közvetlenül leolvasott, mind az inter]Kilációs algoritmussal készült vízhozamadatsor ellenőrzendő. A háromlépcsős ellenőrzés mellett a mérések és a görbéről leolvasott értékek eltérését minden esetben ellenőrizni kell! Csatlakozó alvízi, illetve felvízi vízhozamnyilvántartó állomás adataival az egész évre vagy a havonkénti vízháztartási vizsgálatot, vagy az összes árhullámra a .Muskingum-féle algoritmikus számítást el kell végezni. Az eredmények alapján kell eldönteni, hogy -— a régi görbe használható-e, új görbét kell-e szerkeszteni, vagy -—- az interpolációs módszer megbízható eredményt adott. Mérnöki munka az ú j összefüggés meghatározása. Lehetséges, hogy ehhez és a megbízható vízhozamadatsor közreadásához még további információkra van szükség. Ezek a számítások „visszacsatoló" ellenőrző jellegükkel az adatrendszer minőségének a javítását is szolgálják. A visszacsatolás jellegű megállapításoknak a következménye három irányú lehet: 1.A visszajelentett hibák alapján a vízhozamösszefüggéseket felülvizsgáljuk, szükség esetén újra szerkesztjük, többváltozós vízhozam kapcsolat készítésére térünk át. 2. Az adatsorok egyes részhalmazatait a különböző számításokból — különböző mértékben kivonjuk, vagy a megváltozott viszonyokra vonatkozó információtartalmuk csökkenésére felhívjuk a figyelmet. 3. Különleges vizsgálatokat, trend-számításokat, az emberi hatások determinisztikus vagy sta-