Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Abonyi István–Dr. Zsuffa István: Vízrajzi adatok ellenőrzése számítógéppel
Abonyi I .—Zsuffa 1.: Vízrajzi adatok ellenőrzése Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 465 c START X fifth--1/3//, (t-2)+yt- 1/3 H j (t+Jl fí(t),= 1/3 Hi (t-1)+Hi(M)-1/3Hj (t*2) \ /wiAlZO \ Par aA^ 11. ábra. A parazita árhullámot- megkeresése I'm. 14. noucK napa3umiiNX naeoőo'iiibix eo/iu Abb. 14. Aufsuchen von Parasitén-Hochivasserwellen 0 úgy, hogv özek közül csak a nyilvánvalóan hibás értékeket javítsuk ki, a nyilvánvaló hibának a kimutatása, az okának meghatározása és a liiba pontos értékének meghatározása mellett. A további javítások eredményeit is érdemes tárolni, de úgy, hogv a javított adatokat minősítő kóddal látjuk el és a javítást, annak sajátos szempontjait, adatait is archiváljuk. A javított adat az eredetileg ténylegesen jelentkező vízállást kell, hogv a lehető legjobban közelítse. A további számításokat megkönnyítő, vagy különleges interpretálást biztosító transzformált adatsorok („homogenizált", „trendnélküli", „permanens állapothoz tartozó" stb.) nem lehetnek a vízrajzi adatbázis részei, azok nem valós észlelések. Ilyen célra magát a manipulációs programot kell tárolni és esetenként kell ezeket a transzformációkat elvégezni. Fölöslegesnek tartjuk a napi középvízállás' tárolását. A napi középvízállás éppen olyan fiktív statisztikai paraméter, mint a dekád, vagy a hónap, vagy az év középvízállása. A vízállásnál sokkal fontosabb napi vízhozamadat illetve vízhozamadatsor sajnos nem közvetlenül mért adat, hanem a vízállásadatokból származtatott érték — így külön nem is tárolandó. A megbízható vízhozamadatsor és ígv a megbízható származtatott hidrológiai jellemző „kulcsa" a vízhozamgörbe (Lászlóffy, 1958). A vízhozamgörbe — természetes vízfolyáson — csak közvetlen mérések alapján szerkeszthető. Ez a szerkesztés azonban mérnöki munka, nem gépesíthető. A kézzel szerkesztett és extrapolált vízhozamgörbe a vízhozamadat sorok speciális hibáinak legfőbb forrása. A görbe három irányban is torzulhat. Egyrészt a pontok megengedett 10%-os szórási tartományán belül húzódó görbe megrajzolása is lehet hibás, de a görbe csak közelítően húzható meg. ha a mérési pontok szóródása ennél nagyobb. Másrészt a legtöbb vízhozamgörbe árvízi szakasza (sokszor kisvízi szakasza is) extrapolálás eredménye. Az ilven extrapolálás sokszor igen bizonytalan. A harmadik hiba a vízhozamgörbék időbeli lehatárolásának bizonytalan sőt hibás rögzítése. Ezen a téren a leggyakoribb és egyben legsúlyosabb és primitív hiba a vízhozamgörbék éves pontosságú elválasztása. Igen sokszor ez azzal jár, hogv ems fagyban kisvíz esetén december 31-e és január l-e között — azonos vízállás ellenére — nagv és nyilvánvalóan hibás vízhozamlépcső van! A vízhozamgörbe váltásának napja, az új görbe érvényességének kezdő időpontja többnyire egyértelműen kijelölhető: kisvízfolyás esetén ez a szelvény rendezésének időpontja. A vízhozamgörbe „elavulása" különösen feliszapolódás esetén fokozatos, a görbe adta értékek és a valós vízhozamok közötti különbségek fokozatosan növekednek. A vízhozamgörbe gépre vitele számítástechnikai problémát nem jelent. Magunk részéről legcélszerűbbnek a számítástechnikában általános „SPLINE" vagy „PLOTTER" eljárások alkalmazását tartjuk. A kézzel szerkesztett görbéről leolvasott 5—20 jellemző pontpár alapján a gép ilyenkor a két görbével teljesen egyenértékű eljárással dolgozik. A felsorolt hibák miatt a vízhozamadatsorokat külön is ellenőrizni kell. A vízállásadatsorokra (és az esésadatsorra) alkalmazott ,,háromlépcsős" ellenőrzés a vízhozamadatsorokból a vízhozamgörbe durva „váltási hibáját" kiszűri! A fokozatos görbe-váltást elsősorban a mért ós a görbéről leolvasott vízhozamérték különbsége jelzi! A vízhozamadatsor megbízhatóságának egvik legjobb ellenőrzési feltétel a \Q[H(t)]-^Q(tU«\ <(?„„ követelménV ellenőrzése és a (14) m) eltérési idősor vizsgálata. Abban az esetben, hí 2 (15) akkor a vízhozamgörbe a T t 1^.t < t., időszakban fokozatosan érvényét veszítette. A fokozatos görbe vándorlást esetleg olvan görbesereggel lehet követni, amelynek paramétere az idő. Ezzel egyenértékű és könnyebben kezelhető az a gépi számítás, amelyet a Szombathelyi VÍZIG vezetett be. A megbízható eredményekhez a különböző vízjárási helyzeteket, apadást, áradást, meder-hidraulikai változásokat jól követő sűrített mérési rendre van szükség. (Ezt az idő szerinti interpolálást alkalmazó módszert használtuk sikerrel a Niger folvó adatainak feldolgozásánál. Itt az ilyen javítást az tette lehetővé, hogy a nigériai kollégák évtizedek áta a vízhozamnyilvántartási lapra a vízhozamgörbéből számított értékek mellett a mért adatokat is feljegyezték!) A vízhozamgörbe extrapolálásának helyességét az egv-egy árhullámra (esetleg egy-egy hónapra végzett) szomszédos állomások adataiból számított vízháztartási vizsgálat bizonyíthatja. E vizsgálatra például 30 napos időintervallum esetén a
