Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Abonyi István–Dr. Zsuffa István: Vízrajzi adatok ellenőrzése számítógéppel
Abonyi I.—Zsuffa 1.: Vízrajzi adatok ellenőrzése Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 461 Gyanús, de jó ßj Napi apadás alsó korlátja Marcol, Karakó (5) Időfd] 4. ábra. A parazita árhullám fogalma Puc. 4. Ilounmue inapa3umnom naeodicoeoü eoAHbi Abb. 4. Begriff der Parasiten-Hochwasserwelle 70+Téves adatok ^ yI(másolási hibák) Idő [a7 3. ábra. A különböző hibák és vizsgálati feltételek Puc. 3. Pa3AuiHbte noepetunocmu u ycAoeun ux ebineAenufi Abb. 3. Verschiedene Fehler und Untersuchungsbedingungen ahol ti(H e xt r) az adatsorban sorrendben az i-edik szélsőérték időpontja, At pedig kívülről adott (kis) időintervallum. Az algoritmus szerint az adatsoron egv t nagyságú „ablak" végigfut, és ezen az intervallumon belül jelentkező két szélsőérték hibás adatokra utal (4. ábra). A kézi, illetve vizuális vizsgálatok tapasztalatait igazolva ez az ellenőrzési módszer igen hatásosnak bizonyult. A tarté>s kisvizek időszakában azonban a sokszor hetekig stagnáló gyakorlatilag azonos vízállások során az észlelő leolvasása 1-— 2 cm-nyi ingadozásokkal követi a valóságot. Sok esetben ezek a minimális ingadozások tényadatoknak is minősíthetők: vízkivételeknek, duzzasztóművek zsilipkezelésének a következményei. Az ilyen kis eltérések kiküszöbölésének gyakorlati jelentősége nincs, sőt ez a valóságban észlelt adatok felesleges bolygatását okozhatja, amely későbbi fölös, sőt káros manipulációknak lehet a szubjektív forrása (5. ábra). A háromlépcsős ellenőrzési rendszer ezen fokozatának felírt (4) kritériumát tehát egv további feltétellel egészítettük ki: § «60 Ez a javítás nem ' indokolt Reálisabb vízállás vonal 1 3 5 7 S 11 ti 15 17 19 11 23 25 27 29 31 1979. március 5. ábra. H értékénél kisebb „parazita árhullámok" Puc. 5. napa3umHbie naeoöKoeue eoAHbi, ne npeaocxoőmuue 3udannoe 3HaienuH II Abb. 5. „Parasiten-Hochwasserwellen" kleiner ids H N, : N.,: N 3=l : 3 : 6 (0) Tehát az algoritmus csak akkor minősíti gyanúsnak a „parazita árhullámot", ha nagysága egv rögzített AH értéket meghalad. Ez az ellenőrzési módszer igen hatásos, tapasztalataink szerint a három ellenőrzési lépcsőben felfedett hibák számának becsült aránva: ahol N y a vízálláskorlátok kritériumának, N., a vízállásváltozás korlátoknak, N : i pedig a parazita árhullámoknak a vizsgálata alapján felfedezett hibás adatok száma. A parazita árhullámokkal végzett vizsgálatok hatásfoka fokozható volt azzal, hogy figyelembe vettük a parazita árhullámok negatív (indokolatlan völgyelés) vagy pozitív (indokolatlan tetőzés) jellegét. Ez, az egymást követő két szélső érték maximum és minimum jellegének a sorrendjéből nem dönthető el. Az áradó ágra települt „pozitív" parazita árhullám maximum pontja éppúgy megelőzi a minimumot, mint az apadó ág negatív árhullámánál (6. ábra). Ezért a parazita árhullámok kijelölésénél a relatív szélsőértékek helyett célszerű az interpolált értékektől való eltérések vizsgálatára áttérni. Ennél a jelenleg használt eljárásnál egy t= 5 nap időegységnyi (öt észlelést átfogó) ablakot csúsztat a gép az adatsoron végig. Az ablak harmadik adatát becsüljük két interpolációs polinom segítségével: (7) H' t 3=&-H t i+b-H l 2+cH t i - Észlelt adatok 8) Pozitív paron'lu árhullám (o min. itt is meg előzi o maximumot) ftmaxr !dó[t] 6. ábra. A negatív és a pozitív parazita árhullám megkülömböztetésének a nehézségei Puc. 6. 3ampyönemm npu udeHmutßUKaifuu noAOJtcumeAbnbix u omputjinneAbnbix napu3umnbix naeodKoeux 80ah Abb. 6. Schwierigkeiten bei der Differenzierung zwischen negativer und positiver Parasiten-Hochwasserwelle
