Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Dr. Molnár György–Dr. Winter János: A talajvíz alakulása a Nagykunságban és a Jászságban
Dr. Molnár Gy.— Dr. Winter J.: A talajvíz alakulása Hidrológiai Közlöny 1983: 10. sz. 451 Sarudi 'Abadszalok, A/afíyátr 'jász/odóny isújszállás Szolnok, 'Tör.öksientmikll ifíezotur 1Kunszentmárton JELMAGYARÁZAT\ErdofeJek. •Sarud. Tiozafürei \6ádszatók \ \Kunmadari W cag/Y vásztadány (Isújszállós 'Tőrökszentmiklós Szolnok Mezőtúr Tiszaföldvar• rH.mbs \ Erdőtelekvászladány Szolnok Törökszentmms »Kunszentmárton JELMAGYARÁZAT• Vasút ' Közút —vízfolyás & Település Talajvíz-szintvonal [mA.f.J 2. ábra. Az 1942. okt. 2-i talajvíz helyzet Puc. 2. Ito.ioMceuue epyumoeux eod 2. oicm. 1942 Abb. 2. Grundwasserstände am 2. Oktober 1942 tH.KÖRO, fKunszentmárton J ELM AGYARÁIAT : Vasút .—- vízfolyás Közút ^ Település Talajvíz-szintvonal [mA.f.J 3. ábra. Az 1951. okt. 2-í talajvíz helyzet Puc. 3. RTOAOMCENUE epynmoeux eod 2. OKÚI. 1951 z. Abb. 3. Grundwasserstände am 2. Oktober 1951 emelkedő talaj vízhelyzetre vezet, hogy az alföldi települések nagy többsége a környezetből kiemelkedő domborzatú helyeken jött létre. A megindult öntözés és a hosszúidejű belvizes időszak hatásait ábrázolja az 1042. október 2-i helyzetet rögzítő 2. ábra. A Tiszától észak-nyugatra eső területen alig változott a talajvíz helyzete A Nagykunság területén átlagosan 1 m köriili értékkel, de egyes helyeken, pl. Tiszaigar környékén 2 m-rel emelkedett meg a talajvíz szintje az 1938. évi szinthez képest. Az általános em ilkedés a nagy belvíz hatásával magyarázható. Az átlagosnál nagyobb emelkedés a tiszafürdi öntözőfürt területén állt elő, amiben szerepet játszhatott az akkor már üzemelő öntözőrendszer. A 3. ábra az 1951. okt. 2-i állapotról készült. Mint ismeretes, az öntözés erőteljes fejlesztése ebben az időben indult meg. Valószínűnek tartjuk, hogy az akkor alkalmazott öntözési mód, valamint az újonnan létesült öntözőcsatornákból való elszivárgás is hozzájárult ahhoz, hogy Tiszafüred környékén mind jobban kialakult egy talajvízdomb. Az 1955-ös állapotot a 4. ábra mutatja. Ezt öszszehasonlítva az előzőekkel a következő megállapításokat tehetjük: A Tiszától észak-nyugatra eső területen, Kisköre és Alattyán vonaltól északra változatlan a talajvíz elhelyezkedése. E vonal és a Tisza között csak 1951—53-ban indult meg a talajvízészlelés, így csak ettől az időponttól követhető a talajvíz helyzete. Látható, hogy Kőtelek környékén 2,0—2,5 m-es talajvízdomb alakult kiVizfolyas 0 Település Talajvíz-szintvonal [mA.f] 4. ábra. Az 1955. okt. 2-i talajvíz helyzet Puc. 4. noAOJtcenue epynmoebix eod 2. otcm. 1955 a. Abb. 1. Grundwasser stände am 2. Oktober 1955
