Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa. II. rész
Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 443 tében a statikus készletek felhasználódása is. így a gravitációs vizet a kitermelés arányában nem tározó rétegekből a nyomáscsökkentés hatására kipréselődő gázok is bekapcsolódnak az után pót lódásba. A víztermelés sajátosságából következően a felszínre hozott víz állag gázossága tehát 12 dm ; i/m 3 a területi átlagot meghaladó. Kérdés, az előzőekben értékelt körülményeken túlmenően hogyan ítélhető meg a rétegvizek gázosságának időbeni alakulása. :— A rétegvizekbe jutott gázok természetes veszteségével az utánpótlódás arányossága valószínűsíthető, tehát a vizekbe kerülő és onnan veszteségként távozó gázok egyensúlya feltételezhető. Az utánpótlódás természetes feltételeit a termelési beavatkozások elkerülhetetlen mellékhatása egyes területeken felismerhető mértékben fokozhatja (átfejlődés) a megnyitott szénhidrogén területeken, amelynek hatása összességében elenyésző. — Az évi kereken (2'-(? = 600 1 0 5 m 3) alföldi rétegvíztermelés a területi átlagot meghaladó gázossága mellett is mindössze Q„ = 72 10 3 m 3 az évenként kitermelt gáz mennyisége. Mind a víztermelés, mind a gázfogyasztás az üledékösszlet víz-, ill. tározott gáz készletének töredéke. A vizek gázosságának időbeni alakulására a gáztartalom általános csökkenésére ezekből a körülményekből nem lehet következtetni. - A víztermelési helyek koncentrálódása és a területi vízkészletcsökkenés hatására azonban helyi anomáliák várhatóak. A vízadórétegek egyenetlen kifejlődése következtében egyes helyeken - pl. boltozatoknál — a víz alacsony gáztelítettsége mellett is a gáz egy része szabad gázként kiválik és a természetes, ill. befolyásolt hidrodinamikai körülményektől függően fázisállapota és ezzel a víz oldott gáztartalma módosulhat. — Ugyancsak a vízadórétegek egyenetlen kifejlődése mellett adott terület természetes és befolyásolt vízforgalmánál a jobb vízvezető rétegekben a vízáramlás gyorsabb lehet, vagyis a kedvezőbb vízáramlást és vízutánpótlódást elérő rétegek vízszállításának mértéke a környező rétegeket meghaladóan alakul. A vizek korára vonatkozó legutóbbi vizsgálatok is jeleztek olyan anomáliát, amely szerint a természetes vízkörforgalomban résztvevő vízadószinteken belül a kisebb mélységben elhelyezkedő, de finomabb szemcsézetű vízadórétegekben a víz korát tekintve idősebb és ezzel tartózkodási ideje hoszszabb, mint az alatta fekvő kedvezőbb kifejlődésű és intenzívebb áramlásban levő rétegben. A helyi jellegű egyensúly felbomlása — kisebb mértékben — a vizek gázosságát is érintheti azzal, hogy a rétegvizek egészénél — a helyi anomal iáktól eltekintve — számottevő változás nem érvényesült [12. 15, 17, 2]]. — Végezetül megjegyzendő, hogy egyes területeken az intenzív szénhidrogén termelésével összefüggésben a vízadórétegek alatti földgáz mezőkben a környezethez viszonyítva jelentős energiaszint csökkenés következhet be. Ennek hatására új egyensúlyi helyzet alakul ki, amelynél a gázok kiáramlása lelassul, vagy átmenetileg megszűnik. Az új egyensúlyi helyzet következménye is a gáz diffúz vagy mikrofiltrációs mozgása miatt alig felismerhetően, időben elmosódottan érvényesül. 3.2 A rétegvizek gázrsságának területi sajátosságai különböző jellegű közvetett értékelések eredményei által valószínűsíthetők. Ezek közül a fontosai) bak — a rétegvizek területi gázossága földtani képződmények szerinti bontásban. — a rétegvizek gázosságának mélység szerinti értékelése — a rétegvizek gázosságának hidrodinamikai alátámasztása — a rétegvizek gázosságának vízkémiai kapcsolata, vizsgálata — a rétegvíz gázosságának származására utaló vizsgálatok. A különböző megközelítésű elemzések eredményei általában jó egyezést jeleztek, a lényeges megállapítások tekintetében egymást erősítő következtetésekre vezettek. Természetes minden megközelítésnél adódtak nyitott, további tapasztalatszerzést igénylő problémák, sőt kisebb ellentmondások is. A vizsgálatok összegezett eredményei alapján öszszállítható a rétegvizek gázosságának szintetizáló értékelése. így különbség tehető és elhatárolható a negyedkori üledék rétegvzeinek nagyrészt összefüggő, — a pliocén rétegek helyenkénti gázossága, — a kettő együtt előfordulását jelző területek között, (5. ábra). Az összegező értékelés eredményéből megállapítható, hogy — kis mértékben és részlegesen gázos a Duna-Tisza köz D-i és a Nyírség leszálló vízmozgása területének negyedidőszaki vízadórétegei - közepesen és nagyobb részt gázosak az ún. MélyAlföld (az alföldi középvonaltól D-re eső) negyedidőszak üledékeinek felszálló vízmozgású vízadórétegei. — fokozottan és teljes mértékben gázosak az alföldi középvonaltól D-re eső terület nagy depressziós területeinek peremi részei, így — a körösi süllyedék É-K-i részének mélyebben fekvő vízadórétegei - a körösi süllyedék D-i részének magasabban fekvő vízadórétegei — a dél-alföldi süllyedék peremi területének teljes negyedidőszaki üledékeinek vízadórétegei. — közepesen és lokálisan gázos a hátsági területek peremén a pliocén üledékek vízadórétegei — fokozottan és egyöntetűen gázosak a hátság; területek kiemelt helyzetű pliocén rétegvizei A rétegvizek gázosságát összegező szintetizákó térkép jól illeszkedik az Alföld területét bemutató egyéb eredményekhez. így Rónai A. az Alföld negyedidőszaki kéregmozgásait bemutató térképével. Urbancsek J. az Alföldi negyedidőszaki medencéit mutató térképével és természetesen Erdélyi M. ezekkel is összhangban levő a vízföldtani tájegységeket összegező térképével. A jó egyezőséget a 6. ábra, illusztrálja.
