Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa. II. rész

Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 443 tében a statikus készletek felhasználódása is. így a gravitációs vizet a kitermelés arányában nem tározó rétegekből a nyomáscsökkentés hatá­sára kipréselődő gázok is bekapcsolódnak az után pót lódásba. A víztermelés sajátosságából következően a fel­színre hozott víz állag gázossága tehát 12 dm ; i/m 3 a területi átlagot meghaladó. Kérdés, az előzőekben ér­tékelt körülményeken túlmenően hogyan ítélhető meg a rétegvizek gázosságának időbeni alakulása. :— A rétegvizekbe jutott gázok természetes vesztesé­gével az utánpótlódás arányossága valószínű­síthető, tehát a vizekbe kerülő és onnan veszte­ségként távozó gázok egyensúlya feltételezhető. Az utánpótlódás természetes feltételeit a ter­melési beavatkozások elkerülhetetlen mellék­hatása egyes területeken felismerhető mérték­ben fokozhatja (átfejlődés) a megnyitott szén­hidrogén területeken, amelynek hatása összes­ségében elenyésző. — Az évi kereken (2'-(? = 600 1 0 5 m 3) alföldi ré­tegvíztermelés a területi átlagot meghaladó gázossága mellett is mindössze Q„ = 72 10 3 m 3 az évenként kitermelt gáz mennyisége. Mind a víztermelés, mind a gázfogyasztás az üledék­összlet víz-, ill. tározott gáz készletének töre­déke. A vizek gázosságának időbeni alakulására a gáztartalom általános csökkenésére ezekből a körülményekből nem lehet következtetni. - A víztermelési helyek koncentrálódása és a terü­leti vízkészletcsökkenés hatására azonban helyi anomáliák várhatóak. A vízadórétegek egyenetlen kifejlődése következtében egyes helyeken - pl. boltozatoknál — a víz alacsony gáztelítettsége mellett is a gáz egy része szabad gázként kivá­lik és a természetes, ill. befolyásolt hidrodina­mikai körülményektől függően fázisállapota és ezzel a víz oldott gáztartalma módosulhat. — Ugyancsak a vízadórétegek egyenetlen kifejlődése mellett adott terület természetes és befolyásolt vízforgalmánál a jobb vízvezető rétegekben a víz­áramlás gyorsabb lehet, vagyis a kedvezőbb víz­áramlást és vízutánpótlódást elérő rétegek víz­szállításának mértéke a környező rétegeket meghaladóan alakul. A vizek korára vonatkozó legutóbbi vizsgálatok is jeleztek olyan anomá­liát, amely szerint a természetes vízkörforga­lomban résztvevő vízadószinteken belül a ki­sebb mélységben elhelyezkedő, de finomabb szemcsézetű vízadórétegekben a víz korát te­kintve idősebb és ezzel tartózkodási ideje hosz­szabb, mint az alatta fekvő kedvezőbb kifejlő­désű és intenzívebb áramlásban levő rétegben. A helyi jellegű egyensúly felbomlása — kisebb mértékben — a vizek gázosságát is érintheti azzal, hogy a rétegvizek egészénél — a helyi ano­mal iáktól eltekintve — számottevő változás nem érvényesült [12. 15, 17, 2]]. — Végezetül megjegyzendő, hogy egyes területe­ken az intenzív szénhidrogén termelésével össze­függésben a vízadórétegek alatti földgáz mezők­ben a környezethez viszonyítva jelentős ener­giaszint csökkenés következhet be. Ennek hatá­sára új egyensúlyi helyzet alakul ki, amelynél a gázok kiáramlása lelassul, vagy átmenetileg megszűnik. Az új egyensúlyi helyzet következ­ménye is a gáz diffúz vagy mikrofiltrációs moz­gása miatt alig felismerhetően, időben elmosó­dottan érvényesül. 3.2 A rétegvizek gázrsságának területi sajátossá­gai különböző jellegű közvetett értékelések ered­ményei által valószínűsíthetők. Ezek közül a fon­tosai) bak — a rétegvizek területi gázossága földtani képződ­mények szerinti bontásban. — a rétegvizek gázosságának mélység szerinti érté­kelése — a rétegvizek gázosságának hidrodinamikai alá­támasztása — a rétegvizek gázosságának vízkémiai kapcsolata, vizsgálata — a rétegvíz gázosságának származására utaló vizsgálatok. A különböző megközelítésű elemzések eredményei általában jó egyezést jeleztek, a lényeges megállapítá­sok tekintetében egymást erősítő következteté­sekre vezettek. Természetes minden megközelítés­nél adódtak nyitott, további tapasztalatszerzést igénylő problémák, sőt kisebb ellentmondások is. A vizsgálatok összegezett eredményei alapján ösz­szállítható a rétegvizek gázosságának szintetizáló értékelése. így különbség tehető és elhatárolható a negyedkori üledék rétegvzeinek nagyrészt összefüggő, — a pliocén rétegek helyenkénti gázossága, — a kettő együtt előfordulását jelző területek kö­zött, (5. ábra). Az összegező értékelés eredményéből megállapít­ható, hogy — kis mértékben és részlegesen gázos a Duna-Tisza köz D-i és a Nyírség leszálló vízmozgása területé­nek negyedidőszaki vízadórétegei - közepesen és nagyobb részt gázosak az ún. Mély­Alföld (az alföldi középvonaltól D-re eső) ne­gyedidőszak üledékeinek felszálló vízmozgású vízadórétegei. — fokozottan és teljes mértékben gázosak az alföldi középvonaltól D-re eső terület nagy depressziós területeinek peremi részei, így — a körösi süllyedék É-K-i részének mélyebben fekvő vízadórétegei - a körösi süllyedék D-i részének magasabban fekvő vízadórétegei — a dél-alföldi süllyedék peremi területének teljes negyedidőszaki üledékeinek vízadórétegei. — közepesen és lokálisan gázos a hátsági területek peremén a pliocén üledékek vízadórétegei — fokozottan és egyöntetűen gázosak a hátság; te­rületek kiemelt helyzetű pliocén rétegvizei A rétegvizek gázosságát összegező szintetizákó térkép jól illeszkedik az Alföld területét bemutató egyéb eredményekhez. így Rónai A. az Alföld ne­gyedidőszaki kéregmozgásait bemutató térképével. Urbancsek J. az Alföldi negyedidőszaki medencéit mutató térképével és természetesen Erdélyi M. ezekkel is összhangban levő a vízföldtani tájegysége­ket összegező térképével. A jó egyezőséget a 6. ábra, illusztrálja.

Next

/
Thumbnails
Contents