Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa. II. rész

440 Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sZ. Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek Összes keménység [nkf] 10 Összes keménység [nkf] • 5 10 15 70 25 200 300 Na [mg/l] Hajdúszoboszló 100 200 300 m 500 Na [mg/l] Békéscsaba 3. libra. A rétegvizek egyes kémiai összetevőjének változása Hajdúszoboszló, Békéscsaba Puc. 3. H3MeneHue omdeAbHbix xiiMwiechcux icoMnoiieHinoe nAacmoeux eod Abb. ,'i. Veril-rulerlichke.it einzelner Schichtenwasserkomponenten esetén az ammónia- és a gáztartalom között összef üggés nem jelezhető. 2. V rétegvizek gázainak származására utaló körülmények 2. A rétegvizek gázainak származásáru utaló kö­rülmények A rétegvizek gázainak származására utaló kö­rülmények vizsgálata a problémakör egyik fontos kérdése. A gázok kétféle (a negyedkori üledékek­ben történő keletkezés, ill. szénhidrogén-migrá­ciós) származását a kutatók régóta feltételezték, ill. valószínűsítették. Hazai viszonylatban Stegena L., Schmidt E., Kertai E., Dank F., Korim K. véleménye emelhető ki. A gázok származására vonatkozó feltételezések, ill. ismeretek két kategó­riába: — a közvetett jellegű (valószínűsítő), ill. — a közvetlen jellegű (bizonyító erejű) sorolhatók. 2.1 A közvetett jellegű vizsgálatok előzőekben be­mutatott eredményei — néhány részlet prob­lémától eltekintve — egyértelmű értékelésre ve­zettek a vizek gázosságának jellegére vonatkozóan, így olyan összegezett eredményeket jeleznek, amelyet a közvetlen vizsgálatok tehetnek teljes értékűvé. A negyedkori üledékekben keletkezett gázok esetén a szerves maradványok bomlását követő folyamatnál képződő komponenseket a víz mozgáspályáján is felveheti, jelenlétük vagy hiányuk nem tekinthető közvetlen értékű bizo­nyítéknak. A rétegvizek gázainak keletkezésére utaló vizsgálatok között jelentősek, amelyek származás jellegére a gáz összetételéből következ­tetnek. A keletkezés szerint a bio-eredetű gáz­képződés a szervesanyag-bomlás első szakasza és ekkor a bomlási folyamat csak a szénhidrogén-sor első tagját képező Cll 4 — metán keletkezésére vezet, fgy hiányoznak a homológok, a szénhidrogén­sor további tagjai. Ugyanakkor a bomlási folya­matnak megfelelően az egyéb (C0 2. N 2 és H 2S) gázok aránya is jelentős. A szénhidrogén telepekből migráló és metán­homológokat tartalmazó gáz migrációja és disz­perziója a földgáz- és rétegvíz rendszerek kölcsön­hatásával magyarázható. A vízből kiváló gázban a nyomásesés mértékétől és a migrációs pálya hosz­szától függően csökken a szénhidrogén-homológok koncentrációja. A gázkromatográfiás metánhomológ vizsgálat eredményéből Stegena L. [20] arra az eredményre jutott két-két felgyői és csongrádi, felső-pleisz­tocén rétegre telepített kút gázainak elemzésénél, bogy a metán/etán arány nagyobb 10 4, ill. 10 5-nél, és a gázok jelentős része nitrogén, így azok biogén folyamatokból keletkeztek. Szélesebb körű metán-homológ vizsgálatot Marik J. és munkatársai 1978-ban végeztek [13]. Össze­sen 85 kút vizének oldott — és szabad — gázát vizsgálták metán mellett az etán, propán és bután előfordulására. Az eredményeket a metántartalom nagysága szerinti — CH 4==0,8 dm 3/m 3, ill. CH 4< <0,8 dm 3/m : i — bontással a kapott statisztikus eredményekből megállapították, hogy — a víz kismértékű szabad gáz -, ill. metántart aim a esetén a homológok előfordulása a legkisebb kon­centráció tartományban gyakori

Next

/
Thumbnails
Contents