Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa. II. rész

438 Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. Dr. Karácsonyi SAz alföldi rétegvizek mozgású területeken a rétegvizek alacsony gáztartalmúak és legfeljebb helyenként mérsékelten gázosak. 1.2 A rétegvizek mozgáspályáját különböző jeljemző körülmények (rétegenergia, potenciál felület stb.) mellett a viz kémiai összetételének alakulása is jelzi. A tartózkodási idő- és út — mellett a rétegtulajdonságoknak is jelentős hatása lehet a víz kémiai összetételére. Ez a vizsgálati módszer már eddig is kiegészítő információt nyújtott az utánpótlódás jellegének és főbb útjának elemzéséhez. A vizsgálat keretében — az egyébként alkalmazott módszer kiegészítéseként [ 2. 3, 10. 16. 19] — a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon 3—3 részterület rétegvizeinek kémiai tulajdonsága, ill. egyes komponensek változásának elemzésére került sor, mégpedig — lesz/illó — felszálló és — átmeneti vízmozgású területeken, a Duna-Tisza közén, továbbá eltérő földtani felépítésű, de fokozottan gázveszélyes területeken a Tiszántúlon. A leszálló vizmozgású terület rétegvizeinél a kémiai tulajdonság változását Kecskeméten elemezve (1. ábra) és a vizsgált komponensek közül — az összes keménységnek és — a víz Na-t art almának alakulását - mint leginkább kifejező jellemzőt bemutatva jól érzékelhető, hogy mindkét komponens változása a vízadóréteg mélységétől függően kismértékű, de ellentétes irányú. A változás tendenciája is alátámasztja, hogy a leszálló vízmozgások területén a tartózkodási idő és az áramlási pálya rövidsége a vízminőség közel egyenletességét igazolja a negyed- és harmadidőSzak képződményeinek vízadórétegeinél is. A felszálló vízmozgás területére Kunszentmiklós rétegvizeinek kémiai tulajdonsága mind a keménysége, mindpedig a víz Na-tartalma jelentős eltérést jelez. Ezzel összefüggésben a víz Ca-tartalma fokozatosan csökken és az Na-jellege válik uralkodóvá, azaz a kalciumhidrokarbonátos jelleg nátrium-hidrokarbonátossá módosul és ez a tendencia a víz keménységében is visszatükröződik. A vízmozgás jellege tekintetében átmenetinek tekinthető Szeged térsége, különösen a felsőbb szintekben. A vizsgálati eredmények szerint is a kémiai komponensek változásának tendenciája a Kun szentmiklósnálós a Kecskemétnél tapasztaltak közé esik, de a leszálló vízmozgásra jellemző változásához jobban simulóan, amely azzal is összefügg, hogy az elemzett mélységszakasz — az előzőektől eltérően csak negyedkori képződményekre korlátozódik. Sajátos változás mutatkozik az orosházi rétegvizek vizsgálatánál. A kémiai komponensek mélység szerinti változása az átmeneti jellegű teriiletekre jellemző tendenciát jelez,'azonban a szélső értékek egyrészt más határok közé esnek. Ugyanakkor a változás egyenetlensége nem érvényesül a teljes mélységközön belül és a két trendvonal szinguláris pontban kapcsolódik. Megjegyzendő, hogy Erdélyi M. is ezen a területen részben leszálló vízmozgást értékelt és ennek határmélységét 1. ábra. A rétegvizek egyes kémiai összetevőjének változása Kecskemét, Kunazentmlklós Puc. 1. HiMeiieiiue omdeAbiibtx xuMmecKiix KOMnoHenmoe nAacmoebix eni) Abb. I. Veränderlichkeit einzelner chemischer Schichten Wasserkomponenten