Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
1. szám - Dr. Libor Oszkár–Dr. Barkács Katalin–Dr. Gráber Lea–Kuna László–Dr. Moser Judit–Dr. Varga Enikő: Települési szennyvíztisztítótelepek intenzifikálása vegyszeres derítéssel
46 Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. Dr. Libor O. és tsai: Települési szenny víztisztító telepek ' 5. táblázat Forgókeverős flokkulátorral ellátott félUzem kísérleteinek eredménye Table 5. Results oj the pilot-plant experiment in a flow-through flocculator agitated by rt rotary stirrer So I'Befolyó víz összetétel [g/m 3] Vegyszeradagolás [g/m 3] Elfolyó víz összetétel [g/m 3] lebegő KOI reaktív P Al 2 (S0,) 3 bentonit polimer lebegő red. KOI red. o/ /o reaktív P red. Ülepítő felületi terhelése [m/h] 1 204 542 7,7 53 57 0,55 2 308 537 3,5 54 52 0,52 3 256 528 5,8 47 45 0,43 4 286 456 5,7 51 54 0,50 A félüzemi kísérlet eredményeinek birtokában a közeli jövőben kerül sor nagyméretű üzemi kísérlet megvalósítására, melynek során remélhető az üzemelő berendezésnek az eddigieknél jóval sikeresebb intenzifikálása. Ez a jelenleginél jobb tisztítási hatékonyság mellett a tisztítási volumen többszörösét jelentheti. összefoglalás A működő szennyvíztisztító telepek jelentős részének a tisztítási hatásfoka nem elégíti ki a megkívánt követelményeket. Ennek oka lehet; vagy nem megfelelő a kialakított technológia, vagy a korábban jól működő telep időszakosan, esetleg állandó jelleggel túlterheltté válik. A telepek kapaeitasának növelése hagyományos bővítéssel, illetve azok intenzifikálásával történhet. Ennek egyik módja az lehet, hogy a tisztítósor egy vagy több műveleti egységébe a folyamatok meggyorsítására vegyszereket juttatnak. ZV1 i a szennyvizek derítésére a Retamix (Flygtol) eljárást alkalmaztuk. Az eljárás kémiai alapja az a hídkötést eredményező kémiai reakció, mely a vizes szuszpenzióban lévő egyes agyagásványok és vízben oldódó polimerek között jön létre és ennek következtében gyorsan ülepedő heteroflokulumok keletkeznek. Az eljárás Európában speciális előnyei miatt különösen a cellulóz és papíriparban elterjedt. Közüzemi szennyvíztisztításra történő alkalmazását 1973-ban kezdtük el. A sokoldalú laboratóriumi vizsgálatokon túlmenően félüzemi és üzemi méretben végeztük a kísérleteket. A vizsgálatok első szakaszában az alkalmazásra kerülő vegyszerek minőségi és mennyiségi viszonyait határoztuk meg különféle típusú közüzemi szennyvízben. A különböző helyről származó — jellegükben is eltérő sajátságú — szennyvizek nem nagymennyiségű vegyszerrel hatásosan deríthetők voltak. A 90% feletti lebegőanyag eltávolítás igen jelentős KOI és reaktív foszfor csökkentéssel párosult. Sikeres üzemi kísérleteket végeztünk a Balatonföldvári és Budakeszi Szennyvíztisztító telepeken. Ezek eredményei azt igazolták, hogy a nagyfokú lebegőanyageltávolítás hatékonyabbá tette az előülepítők működését. Ennek hatására megjavult az eleveniszap működése, fokozódott a nitrifikáció és foszforeltávolítás, javult az elfolyó víz minősége. A 70—100%-kal növelt szennyvízmennyiség 30 85 122 77 1,6 79 10 34 87 134 76 1,1 67 14 40 84 158 70 1,7 71 10 46 84 161 65 1,0 82 10 esetében is hasonló eredményeket kaptunk. E kísérletek eredményei alapján létesült Keszthelyen egy 7500 m : ,/d teljesítményű intenzifikált telep, mely megoldotta a telep bővítéséig a túlterhelés gondjait. Az üzemi kísérletek hatékonysága eredményességük ellenére — elmaradt a laboratóriumi vizsgálatokétól; oka az volt, hogy a vegyszerbekeverés és flokkuláltatás műveleteit nem megfelelően végeztük a lényegesen nagyobb léptékű berendezésekben. Ennek ismeretében terveztünk meg és üzemeltettünk 6 hónapon át egy folyamatosan működő félüzemi berendezést, mely a műveleti paraméterek meghatározására volt hivatott. Ebben a folyamatos üzemben sikerült elérni a laboratóriumi kísérletek hatékonyságát. A mintegy 85%-os lebegőanyag-eltávolítással 70— 75%-os KOI és 70—90%-os foszforeltávolítás párosult az ülepítő 6—12 m/h terhelése mellett. Ez a szokásos ülepítő-terhelés 5—10-szerese. A félüzemi kísérlet eredményeinek birtokában a közeli jövőben nagyméretű üzemi kísérletre kerül sor. Remélhető, hogy a rendelkezésre álló berendezésekben a jelenleginél jobb tisztítási hatékonyság mellett többszörös tisztítási volument lehet elérni. IHODALOM |1 ] Lester W. F.: Neuere Entwieklungen auf dein Gebiet der Abwasserbehandlungen in Grossbritanien Korrespondenz Abwasser 25, 188—190 (1978). [2] Zerres H .: Mögliche Verfahren zur chemischen Fallung auf kommunalen Kläranlagen Wasserwirtschaft 67, 337— 341 (1977). [3] Verbesserter Gewässerschiit/, durch Leistungsteigerung in der Klärteohnik. Berichte aus Wassergüte Wirtschaft und Gesundheitsingenieur wesen, Inst, für Bauingenieurwesen V. Technische Universität München, Bd 12, 99—134 (1976). [4] Eider M. D., France .1. (!., Cooper I). ./.. Reconstruction of Maldon STW. F.fjl. Water Treatment .) 20, 587—589 (1980). [5] Libor O.: Szennyvíztisztítás intenzifikálása Vízgazdálkodás és Környezetvédelem 5, 73—76 (1978). [6] Bischof sberger 11'.. Bemessung, Ausrüstung und Kosten für chemische Fäl lungs verfahren in Verbindung mit der biologischen Abwasserreinigung Münchener Beitrage zur Abwasser-, Fischerei- und Flussbiologie. 29, 73—95 (1977). [7] Oleisberg 1).: Fällungsreinigung von Abwässern mit dreiwertigen Metallsalzen. Wasser und Boden 29, 1—4 (1977). | 8] Bischof sberger W. : Die chemische Fällung — eine Möglichkeit zur Leistungsteigerung überlasteter Kläranlagen Abwassertechnik, 7—10 (1976).
