Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Dr. Dávid László: A lefolyást befolyásoló hatások átfogó értékelése lefolyásszabályozási tényezővel (II. rész)

420 Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. Dr. Dávid L.: A lefolyást befolyásoló hatások különösen az emberi tevékenységgel már erősebben befolyásoltakra és a hazai szempontokból fontosabb nemzetközi vízgyűjtőterületekre (pl. Körösvölgy, Szamos, Sajó, Bodrog stb.); 2. a lefolyásszabályozási tényező és elemeinek adatai kerüljenek nyilvántartásra az egyéb vízrajzi, hidrológiai, lefolyási adatokkal együtt és közlésre. A Vízrajzi Évkönyvben például a szelvényhez tartozó vízgyűjtő nagysága mellett kerüljön közlésre a lefolyásszabályozási tényező aktuális értéke is (esetleg fontosabb elemeivel együtt); 3. a meghatározott lefolyásszabályozási tényezők segítségével kapcsolatok kialakítása ezek és a különböző lefolyási jellemzők között és ennek alapján az emberi beavatkozások trend hatásainak értékelése, jellemzése a lefolyási, a hidrológiai viszonyokra; 4. e jellemzés és a trend-hatás vízgyűjtőfejlesztési extrapolálása alapján a vízgyűjtő vízrajzi észlelőhálózata és működésének elemzése, továbbfejlesztése. A vízrajzi észlelés igényessége és a lefolyásszabályozási szintek közti kapcsolatok.feltárása, figyelemmel a lefolyási viszonyok mennyiségi, minőségi és energetikai szempontjaira; 5. a lefolyásszabályozási tényező és a lefolyás kapcsolata időbeli alakulásának elemzése alapján vízkészletgazdálkodási, árvíz védekezési, vízminőségvédelmi következtetések kialakítása, különös tekintettel a nemzetközi vízgyűjtőkre. Figyelembevételük a lefolyási előrejelzésekben; 6. a Balaton víz minőségvédelmi intézkedéseinek döntéselőkészítése során célszerű figyelembe venni a Zala vízgyűjtő és lefolyásszabályozásának fejlődése során jelentkező lefolyáscsökkenést és ennek hidrológiai következményeit. A Kis-Balaton tározó kiépítését követően és feltételezve, hogy a Zala vízgyűjtő hasznosítása, vízgazdálkodás fejlődése nem áll meg, 10—15 éves távlatban, azaz 1995— —2000 táján számolnunk kell a Zala vízgyűjtő vízpótlásával. Erre már most célszerű felhívni a figyelmet, hogy legyen lehetőség a körültekintő előkészítésre. A vízpótlást célszerű úgy megvalósítani, hogy az import víz a vízgyűjtő felső részein „aklimatizálódjék", mielőtt lejjebb jut és eléri a Balatont (Dávid—Nagy, 1972). A felsorolt javaslatok alapján a vízgyűjtőfejlettség jelenlegi és a közeljövőben várható szintjein közelítően jellemezhető hazánkban — különösebb eszköz-ráfordítás nélkül — az emberi tevékenység hatása a lefolyásra. A lefolyásszabályozási tényező előnye, hogy a meghatározásához szükséges adatok lényegében külön adatgyűjtés nélkül, a meglévő vízgazdálkodási nyilvántartásokból beszerezhetők, számíthatók. IRODALOM [1 J]Baranyi Sándor (1980): A tavak hidrológiája. VITÜKI Közlemények 29. sz. Budapest. [2] Barna Aladár—Salamin Pál (1970): Javaslat a vízgazdálkodási tevékenység egységes értékelésére. Hidrológiai Közlöny, 4. sz. Budapest. [3] Barna Bertalan — Kardos Mária (1981): Vízfolyások vízkészletgazdálkodási vizsgálatainak vízrajzi vonatkozásai, MHT, II. Országos Vándorgyűlés, I. kötet, Pécs. [4] Bratán Mária (1981): Változások a Velencei-tó vízgyűjtőjén, MHT, II. Országos Vándorgyűlés, I. kötet, Pécs. [5] Chow, Ven Te (1964): Applied Hydrology. McGrawHill, New York. [6] Csermák Béla (1968): A vízhasználatokkal kapcsolatos időszerű hidrológiai és vízkészletgazdálkodási kérdések. MTA-Kandidátusi értekezés, Budapest. [7] Csorna János—Szigyártó Zoltán (1975): A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában, VITUKI, Budapest. [81 Dávid László (1965): A Tiszalöki Öntözőrendszer üzeme. Vízügyi Közlemények, 2. sz. Budapest. [9] Dávid László (1974): A potenciális vízkészlet és jelentősége a vízgazdálkodás fejlesztésében. Vízügyi Közlemények, 3. sz. Budapest. 10] Dávid László (1975): Lefolyásszabályozás. IV/2. Nemzetközi Hidrológus Továbbképző Tanfolyam. UNESCO—VITUKI, Budapest. 11] Dávid László (1978a): Vízkészletgazdálkodás fejlesztése öntözőrendszerek vízigónyeloszlásának figyelembevételével. MTA Kandidátusi értekezés. Kézirat, Budapest. 12] Dávid László (1978b): Vízgyűjtőfejlesztés, VMGT 95. VIZDOK, Budapest. 13] Dávid László (1981a): A lefolyási viszonyok ós a vízgyűjtőfejlesztés kölcsönhatása. MHT, II. Országos Vándorgyűlés, I. kötet, Pécs. 14] Dávid László (1981b): A vízgyűjtőfejlesztés folyamatelmélete és alkalmazása a térségi vízgazdálkodásban. Vízügyi Közlemények, 3. sz., Budapest. 15] Dávid László—Nagy László (1972): Gondolatok a jövő század magyar vízgazdálkodásáról, Vízügyi Közlemények, 2. sz., Budapest. 16

] Dávid László—Telegdy László (1981): Discrete time modelling and forecast of eutrophication in Lake Balaton on the basis of watershed development. Third Task Force Meeting on Lake Balaton Modelling, MTA—SZTAKI Working Paper, MS/5, Veszprém. 17] Dávid László—Telegdy László (1982): The influence of watershed development on the eutrophication of shallow lakes: a modelling applied to Lake Balaton, II AS A, CP—

82—42, Laxenburg. 18] Dégen Imre (1972): Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás, Tankönyvkiadó, BME Továbbképző Intézet M. 272. Budapest. 19] Déri József (1971): Az emberi tevékenység hatása a természetes vízkészletre. VMGT 16, VIZDOK, Budapest. 20] Déri József (1981): Folyóink vízjárásának stabil és változó elemei. MHT, I. Országos Vándorgyűlés, 1. kötet, Pécs. 21] Domokos Miklós (1974): A vízkészlet és a vízigény együttjárása. VITUKI 1974. évi tudományos napok, Kézirat, Budapest. 22] Domokos Miklós (1980): A Vízrajzi Intézet hidrológiai kísérleti és tájjellemző területeinek múltja és jövője, Vízügyi Közlemények, 1. sz. Budapest. 23] Ooda László (1967): Az emberi tevékenység hatása a vízháztartási mérleg elemeire. 1966. évi Vízkészletgazdálkodási Évkönyv, VITUKI, Budapest. 24] Jolánkai Oéza—Somlyódi László (1981): Nutrient loading estimate for Lake Balaton. Collaborative Paper, CP—

81—21, IIASA, Laxenburg. 25] Joó Ottó, Lötz Gyula (1980): A Zala folyó szerepe a Balaton eutrofizálódásában. Vízügyi Közlemények, 2. sz., Budapest. 26] Kindler József, Papp Ottó (1977): Komplex rendszerek vizsgálata, Műszaki Kiadó, Budapest. 27Kovács György (1977): Nagy síkságok különleges hidrológiai adottságainak jellemzése. Vízügyi Közlemények, 4. sz. Budapest. 281 Kovács György (1979): A korszerű vízrajzi munka alapelvei, I—II. Vízügyi Közlemények, 3—4. sz. Budapest. 29] Lászlóffy Woldemár (1932): A Tisza-völgy. Vízügyi Közlemények, 3—4. sz. Budapest. 30] Lászlóffy Woldemár, Csermák Béla (1967): A vízhasznosítás hidrológiai vonatkozásai. 1966. évi