Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa (I. rész)

Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 413 gázvisszatartóképesség általában felszínközeiben a legkisebb, BjZBjZ £L legintenzívebb biogén gázképződés zónában. A felszín változásaitól függően (feltöltődés vagy erózió) a gázkészlet azonos képződési intenzitás mellett is jelentősen elérhet. A nagy depressziós területek rétegvizeinek gáztartalom eloszlása megegyező a 15. ábra lefutásával (a békésisüllyedék rétegvizeinek gázeloszlása). A makói területre viszont a b) változat jellemző. Megemlíthető harmadik fokozatként a Szentes—Csongrád-i terület is, amelynek erősen homokos jellegű rétegei nem kedveztek az intenzív gázképződésnek és minimális a rétegek gázvisszatartóképessége, így a területre az alacsony biogén gázkészlet a jellemző. A rétegvizek gázkészletére vonatkozóan a 15. ábra a zavartalan állapotot jelzi. Különböző események hatására gyakori, hogy a folyamatot, valamilyen események zavarják (mozgás stb.), amelynek következtében az csak részlegesen és torzulásos formában jön létre. Az előzőekből következő megállapítások — A biogén gázképződés feltételei is azonos időben és helyen változóak voltak. — A biogén helybeni gázképződés csak ott indulhatott meg, ahol az általános földtani feltételekhez sajátos helyi adottságok és körülmények társultak (nagyobb szervesanyag tartalmú iszapos-agyagos üledékfelhalmozódás, mocsarak, lefűződött zárt holtágak kialakulása stb.). — A gázképződés akkor és ott lehetett a legintenzívebb, amikor az éghajlat (hideg-nedves, vagy meleg-nedves) a dús növényzet kialakulásának kedvezett, és a szerkezeti mozgások (süllyedések lelassultak, vagy szüneteltek, a folyók sok lebegőanyagot szállítottak és ártereik hosszú időre elmocsarasodtak, továbbá az üledékképződés és a képződött rétegek elzáródása gyorsabb ütemű volt. — A negyedidőszak üledékeiben is a gázok keletkezése mellett a visszatartás és a felhalmozódás körülményeit a földtörténeti események határozzák meg. — A negyedidőszak üledékeiben a gázok keletkezésének és felhalmozódásának feltételei hasonlatosak a szénhidrogének keletkezésére és felhalmozódására megállapítottakkal, de ez a folyamatnak megfelelően egyszerűbb formában érvényesül. IRODALOM [1] Alföldi L.: Lefolyástalan területek üledékföldtani kérdései. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1961-ről. II. rész. p. 271—290. Budapest, 1964. [2] Csiky O.: A Duna—Tisza köze mélyszerkezeti és ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogénkutatások tükrében. Földrajzi Közlöny XI. p. 19—36. Bp. 1963. [3] Dank V.: A délalföldi neogén medencék rétegtani viszonyai és kapcsolatuk a délbaranyai és jugoszláviai területekhez. Földtani Közlöny XCVTI. p. 404—324. Bp. 1963. [4] Dank V.: A délalföldi neogén medencerészek mélyszerkezeti viszonya és kapcsolatuk a délbaranyai és jugoszláviai területekkel. Földtani Közlöny 123—139. Bp. 1965. [5] Dank V.: Szénhidrogének genetikája, migrációja, felhalmozódása. Földtani Kutatás XIII. 1. p. 1—5. Bp. 1970. [6] Hutter E.—Karácsonyi S.: A rétegvizek gázossága. Hidrológiai Közlöny 1982. 62. évf. 3. [7] Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája. Hidrológiai Közlöny 1973. 11. [8] Karácsonyi S.—

Scheuer Oy.: A gázos víz és a gázmentesítés jelentése a vízellátásban. Magyar Hidrológiai Társaság Különkiadványa 1975. Budapest. [9] Karácsonyi S.—

Scheuer Gy.: A vízellátásra igénybevehető vízkészletek vízszerzési és vízminőségi vonatkozásai. Hidrológiai Közlöny 1976. 1. [10] Karácsonyi S.—és társai: A rétegvizek gázossága és a gázmentesítés. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 1981. 125. [11] Karácsonyi S.: Kutak gázvizsgálatának tapasztalata. Hidrológiai Közlöny 1975. 12. [12] Kertai Gy.—és társai: Szénhidrogének és mélységi vizek felhalmozódása a hazai medencékben. Földés Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei p. 295—302. Bp. 19Ö7. [13] Koncz J.: A pirolízis vizsgálatok eredményeinek felhasználása a szénhidrogén-képződés folyamatának megismerésére a neogén üledékes kőzetekben. Bányászati Lapok 1979. 12. évf. 12. [14] Koncz J.—Szalay Á.: Szénhidrogén képződés és migrációs folyamatok a Délkelet-alföldi és Dráva süllyedékekben. Bányászati Lapok. 1980. 13. évf. 6. [15] Körössy L.: A kőolaj és földgázmigráció és akkumuláció lehetősége a magyarországi üledékes medencék földtani fejlődéstörténete folyamán. Föld- .és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei 2—4. 1971. [16] Körössy L.: Neogén ősföldrajzi vizsgálatok a Kárpát-medencében. Investigations into Neogene palaeogeography in the Carpathian Basin. Földtani Közlöny 473—483. Bp. 1980. [17] Kretzoi M.: Adatok a Magyar-medence negyedkori tektonikájához. Földtani Közlöny 35. pp. 44. 1955. [18] Kretzoi M.—Krolopp E.: Az alföld harmadkori végi és negyedkori rétegtana az őslénytani adatok alapján. Földtani Értesítő 21. 2—3. pp. 133—58. 1972. [19] Miháltz I.: Az alföld negyedkori üledékeinek tagolódása. MTA Alföldi Kongresszus Anyaga Bp. 1953. [20] Molnár B.: A délalföldi pliocén és pleisztocén üledékek tagolódása nehézásvány-összetétel alapján. Földtani Közlöny XCVIII. p. 97—107. Bp. 1963. [21] Molnár B.: A Duna—Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszínalatti kiterjedése. Földtani Közlöny 91. k. 3. pp. 303—315. 107. I. Bp. 1977. [22] Molnár B.: Adatok a Duna—Tisza köze fiatal harmadidőszaki és negyedkori rétegeinek tagolásához és származásához nehézásvány-összetétel alapján. Földtani Közlöny 95. o. k. 2. p. 217—225. 1965. [23] Molnár B.: Pliocén és pleisztocén lehordási területváltozások az Alföldön. Földtani Közlöny 96. k. 4. p. 403—413. 107. 1. Bp. 1966. 403—413. [24] Molnár B.: Az Alföld harmadidőszak-végi és negyedkori feltöltődési ciklusai. Földtani Közlöny 103. k. 3—4. p. 294—310 Bp. 1973. [25] Rónai A.: Negyedidőszaki kéregmozgások a Magyar-medencében. Quaternary tectonic movemento in the Hungarian Basin. Földtani Közlöny 431—436. Bp. 1977. [26] Somfai A.: A pannon medence magyarországi területén feltárt csapdatípusok osztályozása, a litológiai és sztratigráfiai csapdatípusok kutatásának lehetőségei. Földtani Közlöny 1976. XIX. évf. 4. 11—19. [27] Sümeghy J.: Medencéink pliocén és pleisztocén rétegtani kérdései. Földtani Intézeti Értesítő 1951tőlp. 83—108. [28] Sümeghy J.: A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. Földtani Intézeti Értesítő 1953tól II. r. p. 395—404. Bp. 1955. [29] Tissot P. P.—

Welte D. H.: Petroleum Formation and Occorranca, New York, 1979.