Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
8. szám - Dr. Öllős Géza–Dr. Kollár György: A klórozás szerepe, folyamatai, korlátai az ivóvíztisztításban
Dr. öllős G.— dr. Kollár Gy.: A Iclórozás szerepe Hidrológiai Közlöny 1983. 8. sz. 361 KETRETEGU SZŰRŐ AKTIVSTEN SZŰRÖK 16 12 5: £ 8 .5 GYAfíbZAT-x—TTHM —CHBrCLi •CHCl, --*"-CHBr 2CL J —+— CHBr 3 02^680 24680 Klóradag [mg/l] IS. ábra. THM képződén a kétrétegű szűrő és két (egymástól eltérő tulajdonságú) aktívszén szűrő szűrletének a klórozásakor A szűrőkre került víz előzetesen töréspontig-klórozott Fig. 18. THM-concentration ivhen chlorinating the filtrates from, a two-layer filter and two activated carbon filters of different properties. The inflow to the filters prechlorinated to the breakpoint kétrétegű szűrő szűrlete esetéhen kapottnál nagyobb. Az utóklórozásra vonatkozik a 18. ábra is. Ez esetben a kétrétegű szűrőre, ill. a két egymástól eltérő tulajdonságú aktívszén-szűrőre vezetett vizet előzőleg már törésponti klórozásnalc vetették alá A szűrők szürletében az adagolt klór hatására keletkezett THM vegyületek alapján megállapítható: — a szóbanforgó esetben a kétrétegű szűrő szürletét tovább klórozva csak CHCI 3 és CHBrCl 2 képződik, — az aktívszén szűrők szűrletét klórozva, minden minden THM-fajta képződik. Sajátos vonás, hogy a CHC1 3 kloroformmal szemben a klórozott THM-vegyületek koncentrációja a nagyobb. Szembetűnő az is, hogy a CHBr 3 koncentráció maximuma 0,5—1,0 mg/l klóradaghoz tartozik. A kapott eredmények egyértelmű magyarázata, amint az előzőekből már várható, nem egyszerű. Itt a szűrési mechanizmusok, ezen belül az adszorpciós hatások, a szürletben maradt vegyületek, azok reakcióképessége a klórral, a reakciósebesség, a reakciók közötti „verseny" stb. olyan rendszer tényezői, melynek viselkedése csak beható analitikai elemzések révén ítélhető meg. 6. Az ivóvíz E0C1- és AOCl-koncentrációja A trihalometán vegyületeken túlmenően az ivóvízben egyéb, halogénezett vegyületek is találhatók. (Kruithof 1981). A 19. ábra az EOC1 (extrahálható szerves klór) koncentrációt adja meg a szűrési idő függvényében (derítés, törésponti klórozás, kétrétegű szűrés, aktívszénszűrés, utklórozás tisztítórendszer véve alapul). Az egyik görbe a törésponti klórozás-utóklórozás, a másik az aktívszén szűrés-utóklórozás kapcsolat esetére vonatkozik. Az ábra alapján kitűnik, hogy az EOOl-koncentráció mindkét szóban forgó esetben 0,5—(i,0 pg/\ közé esik. Azonos feltételekre vonatkozik a 20. ábra, amelyről megállapítható, hogy az AOC1 (adszorbeálható szerves klór) a vizsgált esetben 20—140 pg/\ közé esett. Az AOCl-koncentráció a szóban forgó esetben tehát 2—3 nagyságrenddel nagyobb a THM-koncentrációnál. Szűrési időszak 19. libra. Az ivóvíz EOCl-koncentrációja Fig. 19. EOCl-concenration of drinking water -1—1—1——rr , Szűrési időszak J ELM AGY ARAI AT- _ o—-0 Törésponti klórozás x—« utáklározós 20. ábra. Az ivóvíz A OCl-koncentrációja Fig. 20. AOGl-concentration of drinking water A 21. ábra a nyersvíz, a kétrétegű szűrő szűrlete, az aktív szén szűrő szűrlete és a tisztított, utóklórozot vízben jelenlévő EOC1 koncentrációt mutatja az idő függvényében. Megállapítható: — a nyersvíz EOCl-koncentráció átlaga 0,4 /.tg/l, ami — a közbenső törésponti klórozással 1,4 /íg/l-re emelkedik, — az aktívszén szűrő ez utóbbi koncentrációt bizonyos szűrési időtartamon belül az észlelési határ alá szorítja le, — az aktívszén szűrlet utóklórozása esetében a koncentráció ismét tetemesen nő, — az KOOl-koncentrációt az aktívszén szűrés és az utóklórozás együttesen csak rövidebb üzemi időtartamon belül képesek alacsonyabb szinten tartani. 7. A THM-vegyületek koncentrációjának csökkentési lehetőségei A már keletkezett THM-vegyületek eltávolítása mértékére — példaként — a derítés, a homok gyorsszűrő (Baherck, Singer, 1979; Oliver, Lawrence,
