Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
1. szám - Varsányiné Tóth Irén–Wesselné Dr. Fodré Zsófia: Az ivóvíz kémiai paramétereinek változása a gáztalanítás hatására
")8 Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. Varsányiné Tóth I.—Wesselné Fodré Zs.: Az ivóvíz tredeti NH{ tartatom [mg/l] 0,2 OA ú 0,S £ Cj 0,8 1,0 1,2 1A 2. ábra. Az NH t +-tartalom csökkenése a hálózatban a kutak eredeti NH t + tartalmának függvényében Puc. 2. Coicpaiyeime KOnifenmpaituu NH 4 + e cemu 83aeucuMocmu <>m ncxoOnmo eío coOepmamin « KOAOdifax Abb. 2. Verringerung des NH t + -Gehalts im Netz , in Funktion des ursprün glichen NH 4~ -Gehalts der Brunnen NH+ 4 Ezt meghaladó kiindulási NH+-tartalom esetén azonban a hálózatban tovább már nem csökkent az NH + mennyisége, tehát 1,3 mg/l-nél nagyobb mértékű csökkenést nem észleltünk, sőt az igen magas NH + -tartalmú 5,8 mg/l-es vízmintánál a hálózatban csak 0,75 mg/l-es átlagos csökkenés volt megfigyelhető, tehát a hálózatbaji tekintélyes mennyiségű NH + maradt. A NO7 és N0~ mennyiségének az alakulását az egyes települések hálózati vízmintáiban a 2. táblázatban tüntettük fel. A vízműkutak vize sem NO~-t sem N0~-t nem tartalmaz, kivételt képez Csanádalberti, Eperjes és Székkutas, ahol kis mennyiségű (<0,4 mg/l) NO~ már a gáztalanító előtt vett vízmintában kimutatható. Mielőtt a NO~ és NO "-tartalom alakulásából bármiféle következtetést levonnánk, előre kell bocsátani, hogy a N O ~-meghatározás nagyon érzékeny, már 0,01 mg/l koncentrációtartományban is alkalmazható. A NO~-tartalmat azonban a rendelkezésünkre álló eszközökkel csak kb. 3,0 mg/l koncentráció felett tudjuk megfelelő pontossággal mérni. A 2. táblázat alapján látható, hogy azokon a településeken, ahol nincs gáztalanítás, sem NO~, sem N0~ nem mutatható ki a hálózatban. Azokon a településeken ahol a két vízműkút közül csak az egyik vizét gáztalanítják, NO~-t találtunk a hálózati vízmintákban, NO~-t azonban nem. Figyelembe véve, hogy egy településen belül is előfordult, hogy egyik alkalommal egyáltalán nem képződött sem N0~, sem NO~, a másik alkalommal azonban vagy NO~, vagy NO~-képződés volt, illetve egyik alkalommal NO^-t, másik alkalommal NO^-t mutattunk ki, feltételezhető, hogy a víz NH ^"-tartalmából N0~ képződik és a NO~ tovább oxidálódik NO~-tá. A reakció sebességét meghatározza a víz NH+-tartalma, illetve a bekevert levegő mennyisége és a hőmérséklet, valamint feltételezhető, hogy mikrobiológiai tényezők is szerepet játszanak. Mivel e tényezők a különböző vizsgálatsorozatoknál, melyeket különböző évszakokban végeztünk, különbözhettek, valamint a víz hálózatban történő tartózkodási ideje is más és más lehetett a fogyasztástól függően, így érthető, hogy az azonos települések, azonos mintavételi helyein sem kaptunk azonos eredménveket. 2. táblázat. A víz NO. és NO,, tartalmának változása a hálózatban i <> Tü6A.2. H3Meiienue KoiuienmpqiiuuN0 2 U N0 3 e cemu Tabelle 2. Änderung des N0 2 und NO^ -Gehalts desWassers im Netz Település A vizsgálatsorozat.száma NO; NO: Átlagos növekedés a hálózatban Max. koncentráció a hálózatban a hálózatban NO: NO: NONO Gázta""" lanító típus nem vált. növ. nem vált. növ. [mg/l] [mg/l] [mg/1] [mg/l] Bäks 2 2 0,00 0,00 0,00 0,00 Magyarcsanád 2 2 4 —. 0,0!) 0,00 0,66 0,00 A Opusztaszer 2 -— 2 — 0,00 0,00 0,00 0,00 — Zákányszék 1 1 2 ,— 0,03 0,00 0,10 0,00 B Ambrózia] va 3 — 3 — 0,00 0,00 0,00 0,00 — Derekegyház 2 —2 —0,00 0,00 0,00 0,00 — Csanádalberti 1 1 2 — 0,02 0,00 0,10 0,00 A Eperjes 2 -— 2 — 0,00 0,00 0,00 0,00 C Nagyér — 4 4 2,80 0,00 5,20 0,00 A Nagylak Tiszasziget 2 3 4 1 0,06 0,75 0,21 4,00 B Nagylak Tiszasziget * — 2 — 0,00 0,00 0,00 0,00 B Csongrád l 2 2 I 0,08 1,00 1,30 • 8,00 A Óföldeák — 4 1 3 0,16 3,25 0,65 10,00 C Dóc 1 — — 1 0,00 4,50 0,00 5,00 A Szegvár — . 2 1 1 0,35 1,40 1,50 . 4,50 A Székkutas 2 — 1 1 0,00 1,12 0,00 4,50 B
