Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
1. szám - Varsányiné Tóth Irén–Wesselné Dr. Fodré Zsófia: Az ivóvíz kémiai paramétereinek változása a gáztalanítás hatására
36 Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. Az ivóvíz kémiai paramétereinek változása a gáztalanítás hatására VARSÁNYINK TÓTH IltÉN,' WESSELNS EODKÉ ZSÓFIA* A Nagyalföld lakóinak ivóvízellátását mélyfúrású kutak vize biztosítja. Ezek nagy része többkevesebb oldott gázt tartalmaz. A gáz főleg nitrogénből, széndioxidból, metánból; illetve metánhomológokból áll. Az MSZ 450—1/78. sz. szabványban előírtak szerint hazánkban az ivóvizek metántartal ma nem haladhatja meg a 0,8 l/m 3-t (0 °C-on, 1 bar nyomáson), ennél nagyobb metántartalom esetén a vizek gáztalanítása kötelező. Az elvégzett gázvizsgálatok szerint Csongrád megyében a megvizsgált vízműkutak 80%-ában a metántartalom 0,8—10,0 l/m 3 között van. Egyetlen helyen, Rúzsán mértek 0,8 l/m 3 alatti értéket. A fennmaradó 20%-ban pedig 10,0—100,0 l/m 3 közötti értéket találtak [3]. Megyénkben 1975 óta vannak próbálkozások a vizek gáztalanítására. Az üzembe állított gáztalanító berendezések működési elve hasonló, levegőbekeverés hatására a parciális nyomásviszonyok megváltozása miatt a vízben oldott gázok eltávoznak. A levegőbekeverésnek azonban hátrányos következményei is lehetnek. Levegőztetés hatására a baktériumok elszaporodhatnak, ennek mértékét befolyásolja a víz szervesanyag tartalma és hőmérséklete [2]. A baktériumok elszaporodásának következtében jelentősen csökken a víz oldott oxigén tartalma, mely a pH értéket és a korrózió mértékét is befolyásolja [4]. A víz kémiai összetétele is változik a levegőztetés hatására. A C0 2 eltávozása miatt a CaC0 3, az oxidáció következtében az oldhatatlanná váló vasvegyületek kiválnak. Az oldott oxigén elősegíti a vasbaktérium telepek kialakulását mely még akkor is bekövetkezik, ha a víz csak megengedhető koncentrációban tartalmaz vasat [8]. Az előbb említett problémák egy része megyénkben is jelentkezett. A gáztalanítók üzembeállítását követően megszaporodtak a vezetett víz érzékszer vileg észlelhető romlására utaló panaszok. Több helyen a víz zavarossá, üledékessé vált, szaga, íze romlott. A fentiek miatt célul tűztük ki a gáztalanítás ivóvízre kifejtett hatásának vizsgálatát kémiai módszerekkel. Vizsgálati módszerek A vizsgálatsorozat kiterjedt a higiénés szemle mellett a minták laboratóriumi feldolgozására és néhány esetben helyszíni kémiai vizsgálatra. A kémiai vizsgálatok során mértük a fajlagos elektromos vezetőképességet, kémiai oxigénigényt, alkalinitást, összes keménységet, klorid, nitrit, nitrát, szulfát, ammónium, mangán és összes vas tartalmat a megfelelő szabványok által előírt módon. A helyszíni vizsgálatok során mértük a hő* Csongrád megyei KÖJÁL, S zeged. mérsékletet, pH-t, vastartalmat és az oldott oxigén mennyiségét. Ismerve mélyfúrású kútjaink vizének kémiai minőségét, a telep üléseket úgy választottuk ki vizsgálatainkhoz, hogy az egyes gáztalanító típusok vízminőségre kifejtett hatását külön-külön megállapíthassuk a megyénkre jellemző vízminőségekre. Összesen 16 településen kísértük figyelemmel a vízminőség változását a hálózatban. Ezek közül 4 településen gáztalanító nem üzemelt. Ezek hálózati vízminőségével hasonlítottuk össze az „A", ,,B" és ,,C" típusú gáztalanítók hatására bekövetkező vízminőség változásokat. A laboratóriumi módszerekkel történő feldolgozásra a gáztalanítás .fázisainak megfelelően az egyes településeken az alábbi helyekről vettünk mintákat: 1. A vízműtelepek területén a kut(ak)ból, a gáztalanítóból elfolyó vízből és a gépházi kifolyóból. 2. A hálózat vízműteleptől különböző távolságra levő közkifolyóiból. A kiválasztott településeken a fázisvizsgálatokat többször megismételtük, ígv nagyszámú minta került feldolgozásra. Kredniények és megbeszélés Az Alföldön a negyedkori rétegvizek, azaz a mélyfúrású kutakból nyert ivóvizek kétféle típusúak : Ca- és Mg(HC0 3) 2 típusú a durvább szemcséjű kavics és homok üledékekből származó víz, míg NaHCOg-os az agyagos, iszapos üledékek vize [5]. Megyénkben a Szentes—Hódmezővásárhely vonaltól nyugatra Ca és Mg(HC0 3) 2-os típusúak a vizek, míg ettől keletre NaHC0 3-osak. A korábban végzett kémiai vizsgálataink eredményei alapján megállapítottuk, hogy megyénk K-i, EK-i részén mélyfúrású kútjaink vizében jellemzően magasabb az NH + 4ésa szervesanyag tartalom, valamint a fajlagos elektromos vezetőképesség a megye többi területéhez viszonyítva, míg a Tiszától nyugatra a magasabb vastartalom a jellemző [9], A gáztalanítás ivóvízre kifejtett hatásának vizsgálatára úgy választottuk ki a településeket, hogy a három gáztalanító típus hatását a megyénkre jellemző vízminőségekre észlelni tudjuk. A kiválasztott községeket és az ott üzemelő gáztalanító típusokat tüntettük fel az 1. ábrán. Megyénkben a gáztalanítás elsősorban a Tiszától keletre eső, magasabb metán tartalmú területeken valósult meg, a Tiszától nyugatra még kevés gáztalanító üzemel. Az általunk vizsgált komponensek a gáztalanítás előtt és közvetlenül a gáztalanítás után vett vízmintákban értékelhető változást nem mutattak az oldott oxigén kivételével. Az oldott oxigén
