Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
1. szám - Dr. Juhász Endre: A regionális szennyvízkezelés optimalizálása
.34 Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. Dr. Juhász E.: A regionális szennyvízkezelés 5. ábra. A többcélú értékelés szerint vizsgált változatuk nagyságrendi összehasonlítása Puc. 5. Cpaenueanue eapuanmoe Miioeoifejieaoii oijeiiKU no nopnÖKUM 3Haienua Abb. 5. Grössanordnungsvergleichung der laut Mehrewer tuny untersuchten Varianten A bemutatott egyszerű példában a célfüggvényeknek a független változóktól való függése nem szerepel, ezért azokat a független változók finomításával kell tovább vizsgálni. A 3. táblázatban felvett súlyozó vektorkomponenesek várható értékek, melyekhez mellékelni kell a szórási értékeket. A 4. táblázat a szórási tényezőt és a használati érték szórását tartalmazza. A táblázat értékeit úgy kapjuk, hogy a 2. tábláeat négyzetes értékeit megszorozzuk a szórási tényező négyzetével. A szórásnégyzet értékeket változatonként kell összegezni majd (lásd a táblázat utolsó sorát) annak négyzetgyökét kell venni. Képezzük ennek a legoptimálisabb változatnak a 20 %-os alsó küszöbét. A (15) összefüggés szerint [£7~*] 20 % = 0,8194 -0,841 X0,0623 = 0,7670, kisebb. mint a G változat vonatkozó várható értéke 'Ü?= 0,7952, sőt kisebb az 0,7738 értéknél is. Un* és Uc* értékei a 3. táblázatból kaphatók, míg az m = 0,841 a p = 20 %-hoz tartozó normál, eloszlás táblázatból megkapható értéke. A fentiekből az következik, hogy az E változat mellett a C változatot, tovább kell vizsgálni. Az A változat értéke közeli az E és C változatok értékeihez s az E változat 20%-hoz tartozó alsóküszöbnél szintén nagyobb, ezért az A változat további vizsgálata is megfontolandó. Egyértelmű hogy a B és D változatok elvethetők. Az értékelemzéses és a rendszerszemléletű módszerek összevetéséből — az adott vizsgálati szempontok, súlyozó vektorok és szórási tényezők mellett megmutatkozik, hogy míg az első eljárásnál (értékelemzés) — csupán gazdasági tényezőket figyelembe véve — az A változat adódott a „leggazdaságosabb" megoldásnak, addig a második (rendszerszemléletű) módszer mellett a nagyobb megvalósítási és üzemeltetési költséget tartalmazó K változat csupán minimális különbséggel előzi meg a C változatot (lásd 5. ábra)). Érdekesség és tanulságként utólag vessük mégegyszer össze a rendszerszemléleti vizsgálat legkedvezőbb E és C változatokat egymással a hagyományos módszerek szerint is, vizsgálva azoknál a reatív megtérülési időt (6. ábra). 6. ábra,. Az ,,K" és ,,C" változatok relatív megtérülési idejének grafikus ábrázolása Puc. 6. VpwfimecKoe ii30öpa3Kenue omnocumejibnoeo epcMenu OKynaMocmu no oapuanmaM «E» u «C» Abb. 6.'Graphische Darstellung der relativen Umschlagzeit der Varianten „E" und,,C" Az eredményből kitűnik, hogy meghatározott idő (6, 18 év) eltelte után a hagyományos számítási elvén a C változat lesz előnyösebb. A bemutatottak szerint belátható, hogy a többcélú értékelés kiterjedtebb elemzésre ad lehetőséget valamennyi szennyvízkezelési és elhelyezési feladat szerteágazó műszaki megoldásainak összevetése területén. Ezek alkalmazásával lehetőség nyílik a időszakonként megnyilvánuló speciális szempontok kiemelt figyelembevételére, s egyben mód nyílik a vizsgálat idején éppen időszerű és aktuális gazdasági befolyásoló tényezők súlyozott mérlegelésére is. I KODALOM [1] Anneng V.: Helyi vagy regionális szennyvíztisztító rendszerek gazdasági elemzése. Prag. Wat. Techn. 1980. 12 k. 3. 123—127 old. [2] Déyen Imre: A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai I. Tankönyvkiadó, 1972. Budapest. [3] Mistéth Endre: Rendszerszemléletű többcélú értékelés (Hidr. Társ. Konf. anyag. 1978. Budapest. [4] Orbán Sándor: Építmények élettartamának tervezése. Műszaki Könyvkiadó, 1978. Budapest. [5] Solt György: Valószínűségszámítás példatár. Műszaki Könyvkiadó, 1979. Budapest.[ö] Starr, Martin Kenneth: Rendszerszemléletű termelésvezetés, termelés szervezés. Közgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1973. [7] Juhász Endre: A regionális szennyvízkezelés rendszerelméletű felépítése és vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1981. 11. ONTUITIH3AITTIN per iioiiajibiibix cHCTeM OHHCTKH CTOMHblX BOA JJ-p lOxac, 3. CpaBHH'rejibHa>i 3K0H0MHHeci<a>i ouenKa BapnaHTOB perHOHajibHbix cucrreM OTBOAH, oßpaSoTKit H pasivieineHHíi CTOMHblX BOA HBJIfleT COCOH BeCbMa CJ10>KHyK>, MH0r0({iaKTopHyio 3aAaMy. npa Hcn0Jib30BaHHH rpaAHiuiOHajibHbix MeTOAOB OIjeHKH (AHCKOHTHpOBaHHe, OTHOCHTejIbHaH 3l|)(J)eKTHBHOCTb, OTHOCHTeJIbHOe BpeMH OKyriaCMOCTII II T. n.) npHXOAHTCji npeHeSperarb yieTOM (fiaicropoB, He noAAaroimixc« AeHe>KHOMy Bbipa»<eHHio. Ilpii MHoroaejiBOH oijeHKe c ncii0Jib30BanneM cucTeMHoro riOAxoAa ara BTopHinue (jiaicropbi raioKC Moryr öbiTb yweHbi, Kpoiwe Toro B oijeHKy Moryr 6biTb BOBJieieHbi AonoAHHTejibHO Apyrwe Ba>KHbie 06cT0íJTeJibCTBa, HMeiouute B.SANMOOTHOLUEHHH c AKTYAJIBHBIM SKOHOMHMecKHM nojioweHHeM (SKOHOMHJI TOÍIJIMBOM H 9HeprHeií, CHH>KeHHe 3aTpaT >KHBoro TpyAa, noBropHoe Hcn0Jib30BAHHE nojie3Hbix OTXOAOB H T. n.).
