Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
7. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A gázmentesítés részfolyamatainak gyakorlati vizsgálata
Dr. Karácsonyi S.: A gázmentesítés Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. 323 abed K rf!fiztonshg^ B 17. ábra. A gázmentesítés folyamata és méretezése forgókefés levegőztető berendezésnél Puc. 17. Hpoiiecc deeasaijuu u eeo npoeKmupoeanue c ynemoM npiiMeiieHUH adpemopuoü ycmanoeKU c pomopuuMii igemKaMu Abb. 17. I'rozess und Bemessung der Entgasung bei Drehbürsteid>elüftu ngs Einrichtungen A gázmentesítő medence egy adott keresztmetszetéhen (17. ábra x—x metszet) szélsőséges helyzetben (felszínen a, a lefelé haladásban d, a fenékközeiben c, a felfelé haladásban b) lévő egy-egy vízrészecske oldott metán tartalmának változását a víz előrehaladásának — ezzel a vízréteggel állandó periódusú mozgásának — megfelelően a kefehossz függvényében a 17. ábra A részlet mutatja. Látható — az x—x részlettel összevetve —, hogy a vízrészecskék részleges gáztalanodása mindig akkor történik, amikor a vízrészecske a felületen és a kefén halad át. Az egyes vízrészecske gáztartalmának változását a fenti görbék helyett lehet egy olyan egyenessel is ábrázolni (17. ábra B részlet), amely a kefén legutoljára gázmentessé váló részecske belépéskori metántartalmát köti össze a gázmentessé válás pontjával. Természetes ilyen átlagegyenesek meghatározhatók sorban a kiinduló, a gázmentesítendő víz metántartalmának megfelelően. Egy vízrészecske metántartalmának változását vizsgálva a különböző gáztartalmak függvényében — de állandó vízterhelés, kefebemerülés és fordulatszám, valamint levegőmennyiség és hőfok esetén — a párhuzamos egyenesekkel ábrázolható. Ezek kiadják a szükséges kefehosszat, melyet egy, a biztonságot szolgáló hosszal kell kiegészíteni. Belátható, hogy minél nagyobb a víz gáztartalma — az egyéb meghatározók állandósága mellett — annál többször kell egy vízrészecskének a teljes forgást megismételnie, hogy a gázmentességet elérje. A gázkiválasztás, ill. kiválás jellege más gázokra (C0 2) vonatkozólag is hasonlóan, de természetesen a gáz mennyisége és egyéb tulajdonsága (mol-súly, oldhatóság stb.) szerint alakul. 5. Összegezés — A gázmentesítés —- mint a vízellátás egyik újabb problémája — kevés közvetlen tapasztalattal rendelkezik alkalmazott megoldásait általában az ötletszerűség jellemzi. — A megoldások rendszerint több, a gázmentesítést elősegítő hatás alkalmazására törekszenek és így az egyes részhatások hatékonysága nem könnyen ismerhető fel. — A részhatások elemzése így fokozott jelentőségű, amelyet kizárólag a gyakorlatban végzett sorozatmérések eredményeiből szűrtünk le. —- Szándékosan kerültük a részfolyamatok eredményességének súlyozását és közvetve az egyes megoldások összehasonlítását. Kizárólag arra törekedtünk, hogy az egyes részfolyamatok alkalmazásához gyakorlatban hasznosítható tapasztalatokat összegezzünk. IRODALOM fi].7. K. Boars: L 'aeration de l'eau an moyen de hrosses rotatives. A víz levegőztetése forgókefékkel. La Technique de l'Eau. 1960. |"2] Bulkai L.—Tóth A.—Kiss J.— Pinkola L: Metanull gáztalanító. Hidrológiai Közlöny 1979. 4. [3] Benedek P.: Intenzív levegőztetéssel fellépő áramlási zavarok. Hidrológiai Közlöny 1962. [ 4] Bosselmann W.: Mechanisch — Thermische Entgaser. Mitt. VGB 1960. [5] Degrémont: Mémento. Technique de l'eau 1972. jO] Harmata A.: Termálvizek metántartalmának csökkentéséről. Energia és atomtechnika 1976. [7] Horváth 1 Levegőztető rendszerek a szennyvíz technológiában. Mérönktovábbképző Intézet Kiadványa 1975. [8Karácsonyi S.: Gázmentesítés. Hidrológiai Közlöny 1976. 11. [9] Karácsonyi S.: A gázmentesítés részfolyamatainak értékelése. Hidrológiai Közlöny 1982. 8. [10] Kasztalszky A. A.: Technikai tervezési és méretezési utasítások a vízelőkészítő berendezéseknél alkalmazott különféle gáztalanítókhoz. VODGEO 1956. [11] Kasztalszky A. A.-—Lebegyeva N. Sz.: A levegőztetéssel működő vastalanító berendezés méretezési módszere. Vodasznabzsenije i Szanitarnaja Tyehnika 1956. [12] Kasztalszky A. A.: Vízben oldott gázok eltávolítására szolgáló vízkezelő berendezések tervez.ése. Gosztsztrojizad 1957. 113] Kittner H.: Die mechanische Entsäuerung und Belüftung in der Wasseraufbereitung WWT. 196Ü. [14] Kljacsko V. A.— Apelicin E. E.: Természetes vizek tisztítása. 1976. [15] Kolozskov Sz. L.— Komarov A. F.: A víz előkészítése. 1963. [ 16] Langelier W. F.: A víz szellőztetésének elmélete és gyakorlata. J. A. W. W. A. 1932. [17] Makszimov G. A.—Orlov A. L.: Szellőztetés. 1968. [18] Nagy 0.: A termikus gáztalanítók értékelésének elvi alapjai. HÖK1 Kiadvány 1962. [19] Nagy O.—Büki G.: Hőerőművek és kazánüzemek vízkezelése. Tankönyvkiadó. Budapest, 1966. [20] Ollós G.: Vízellátás Csatornázás I—11. BME 1969. [21 ] Starke L. A.: Stab walzen zur mechanischen Entsäuerung in der Wasseraufbereitung WWT. 1961.
