Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
7. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A gázmentesítés részfolyamatainak gyakorlati vizsgálata
Dr. Karácsonyi S.: A gázmentesítés Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. 321 4. Együtt érvényesülő gázmentesítési részfolyamatok komplex hatásának értékelhetősége 4.1 Az előzőekben a több hálást magukba foglaló gázmentesítő megoldásoknál egy-egy meghatározónak feltételezett részfolyamat értékelésére koncentráltunk. Kísérleteket végeztünk olyan esetekre is, amikor a koncentrációkülönbség — a hajtóerő — növelése, azaz inert-gáz adagolása és a koncentráció különbség fenntartását szolgáló ellenáramú levegő átvezetés együttesen került alkalmazásra. Megállapítható volt, hogy a csak koncentrációnövelő és csak ellenáramú levegő adagolásnál a szükséges levegő mennyisége lényegesen nagyobb, mint a különböző arányokban alkalmazott elő- és ellenáramú levegő együttes mennyisége. A 12. ábra diagramja, egy olyan görbesort jelez, melyekből az egyidejű elő- és ellenáramú levegők mennyiségi aránya kiválasztható, amennyi ben az előzőek szerinti számítási móddal a csak ellenáramú levegő alkalmazása esetén szükséges levegő mennyisége már meghatározást nyert. Pl. ha a számításból az 1/1 ellenáramú levegőt kapunk: akkor — az 1,0-al jelzett görbe bármely pontjához tartozó és az elő-, ill. (ellenáramú) levegő skálán leolvasható összetartozó értékpárok adnak azonos gázmentesítési hatást, a megállapított l/l-es csak ellenáramú levegővel üzemelő gázmentesítéssel szemben. — a diagramot három tartományiba osztva (A, B, C) — az A tartományba eső értékpárok használatától általában el kell tekinteni, mert a 0,1/1-nél kisebb levegőadagolásnál a jó levegőeloszlás technikailag nehezen valósítható meg. •—a H tartomány már megfelelő, míg — aC tartomány adja általában a legjobb műszaki és a leggazdaságosabb megoldást. 4.2 Kísérleteket végeztünk továbbá az ún. vízáram, megszakítása nélküli, nyomás alatti gázmentesítőkkel is. Ezeknél az előlevegő bekeverése nyomás alatt, a tartály előtti csővezetékben történik, majd a víz a tartályban felülről lefelé áramlik. Az ellenáramú levegő az áramlás irányával ellentétesen, finom buborékokra egyenletesen elosztva a tartály alsó részén jut a vízbe. A kivált metángáz az elő- és ellenáramú levegővel nem robbanó gázelegylént távozik a tartály felső légkibocsátóján át a szabad térbe. 4.21 Az eredmények összefoglalása 4.21.1 Az eljárás alkalmazási feltételei: — a nyersvíz metángáztartalma max. 10 l/m 3 CH 4 lehet. — a tartályban a nyomás lehetőleg ne legyen nagyobb mint 1,5 bar. —a víz áramlási sebessége a tartályban ne lépje túl a v=5 cm/sec-t. 4.21.2 A 13. ábra diagramja különböző víz sebességénél (v = 1—5 cm/sec) a szükséges előés ellenáramú levegőmennyiségek összetartozó értékeit mutatja a 0,8 l/m 3 maradék metántartalom esetében. A célszerűen választandó értékek tartománya (A) külön feltüntetésre került. 0,02 0,02 Ellenáramú levegő ^'^J 12. ábra. A gázkiválás hajtóerejének növelésére és fenntartására alkalmazott levegőztetés célszerű arányai Puc. 12. U,cMC006pa3Hbie pa3Mepbi aapaifuu, npuMeiifieMOÜ e tjejiHX yeeAuneiiuH u noddepucueaHun dnu.ncyiqeü cuAbi ßbiöeAeuun aa3a Abb. 12. Zweckmässige Dimensionen der zur Erhöhung des Triebkraftes der Gasausscheidun g angewandten Belüftung it a [ m^ lev /h 1 Ellenaramu levegő ^ vh/ h J 13. ábra. A gázkiválás hajtóerejének növelésére és fenntartására alkalmazott levegőztetés eredménye nyomás idatti gázmentesítés esetén Puc. 13 Pe3)>Abiuamuenocmb a3pupoeauun e I\CAHX ycicopmuH u nodoepjKKU ebideAeiiun ea3a npu nanopnoü deza3aifuu Abb. 13. Das Resultat des zur Erhöhung und Erhaltung der Gasausscheidungs-Triebkraftas angewandten Belüftung im Falle einer Entgasung unter Druck
