Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

7. szám - Kardos Imre–Fajka László: Többcélú víztározó a Szegedtől nyugatra összegyülekező belvizek hasznosítására

Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. 301 Többcélú víztározó a Szegedtől nyugatra összegyülekező belvizek hasznosítására KAKDOS IMRE — IAJKA LÁSZLÓ* 1. Csongrád megye vízrendezésére koncepciótervet dolgozott ki az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1976-ban. A koncepcióterv — összhangban az 1960-as évek elején összeállított vízgazdálkodási keretterv általános célkitűzéseivel — hosszabb távra meghatározta a megye vízrendezésfejlesztési feladatait is. A koncepciótervben összefoglalt korszerű vízrendezési elvek szerint a beivíztározók létesítése kiemelt fontosságú. Tározással tehermentesíthetők a torkolati szivattyútelepek, ami visszahat a beruházásra és üzemeltetésre egyaránt. A tározók létesítése egyenesen kívánatos akkor, ha a fejlesztendő vízrendszer területén további— a korszerű vízgazdálkodással, a vízhasznosítással, a vízkárcsökkentéssel, a sporttal, a környezetvédelemmel kapcsolatos — igények is kielégíthetők. 2. A Tisza jobb parti mélyárterén, Szegedtől ÉNY—NY-ra elterülő térségek belvizeit a 37. számú algyői belvízrendszer, a várostól D—DNYra elterülő térségek belvizeit pedig a 38. számú gyálai belvízrendszer gyűjti össze a továbbítja a befogadóba, a Tisza folyóba. (1. ábra) Az algyői belvízrendszer teljes vízgyűjtő területe 923 kin

2, teljesítő képessége q = 2ő,3 l/s. km'

2. A rendszer vízgyűjtőterületéből 769 km

2 a mezőgazdaságilag művelt teriilet, amelynek 62%-a szántóterület, ezen belül mintegy 200 ha-on öntöznek. A vízgyűjtőterületen 22 vízrendezett belteriiletű község, illetve település található. A vízgyűjtőterület északnyugat — délkelet irányú átlag terepesése 0,8—1,0 %

0, míg a műtárgyakkal (bukókkal) szabályozott csatornák vízfelszínesése 0,5—0,6 %o, amiből következik, hogy rövid összegyülekezési időre és gyors belvíz levonulásra kell számítani. Éppen ezért a főcsatorna alsó szakaszát és a torkolati szivattyútelepet a csúcs belvízhozamok levezetése idején, tehermentesíteni kell. A vízrendszer Algyői főcsatornájának 11,1 km szelvényében lévő árapasztó műtárgyon keresztül 1,00 ra

3/s. vízmennyiség adható le a Maty-Fehértói főcsatornába, majd azon keresztül a Matyéri tározóba. Az algyői vízrendszer tehát ezen az úton kapcsolható össze a gyálai vízrendszerrel (1. ábra). A 38. számú gyálai belvízrendszer ugyancsak a Tisza jobb parti mélyárterén helyezkedik el Szegedtől NY—DNY-i irányban (1. ábra). Teljes vízgyűjtő területe: 534 km

2, teljesítőképessége: <1 = 38,4 l/s km'

1. A rendszer vízgyűjtőterületéből 429 km® a mezőgazdaságilag művelt terület, ennek 71,7%-a szántóterület. A vízgyűjtőterületen Szeged területének egy részén kívül még 12 vízrendezett belteriiletű község és település helyezkedik el. A vízgyűjtő terepadottságai közel azonosak a 37.-es belvízrendszerre már leírtakkal. A két fontos Tisza jobb parti vízrendszer között létesít tényleges kapcsolatot a Matyéri belvíztározó, jelentősen meggyorsítva a belvízlevezetés ütemét, növelve a belvízmentesítés hatékonyságát, belvizes csúcshozamok időszakában. Az elmúlt év* Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged. tizedekben ugyan jelentősen növekedett a térség csatornahálózata, de a vízlevezető művek építésével párhuzamosan nem épültek ki azok a belvíztározók, amelyek a belvízkormányzásban elengedhetetlenül szükségesek. Ezért alakult ki időnként az az ellentmondásos helyzet, hogy a megfelelő csatornasűrűség ellenére is belvízkárok keletkeztek. A nagyesésű „fennsíki" területekről a felszíni vizek gyorsan lefutottak, csúcsban terhelték a hálózatot, ezért kiépített tározók hiányában mezőgazdasági területeket öntöttek el, jelentős belvízkárokat okozva. A Matyéri belvíztározó az első olyan objektum a térségben, amely részben már feloldja az ,,ellentmondást". Kedvező helyzete következtében alkalmas mind a saját vízgyűjtője peremterületeiről lefutó csúcshozamok befogadására, mind az algyői rendszerben jelentkező és átterel he tő csúcshozamok befogadására, ezáltal két önálló és igen jelentős belvízrendszer működését teszi biztonságosabbá és kiegyenlítettebbé. A tározó létesítése — a belvízkárok csökkentésén túlmenően — a beruházási fenntartási és üzemelési költségcsökkentő hatása miatt is kiemelt fontosságú, (levezető művek méretcsökkentése, torkolati szivattyútelepi kapacitás csökkenés stb. révén). JELMAGYARÁZAT: Belvízi csatorna Kettős működésű csatorna Tározót leürifi csatorna e Szivattyútelep ® Átemelő szivattyútelep 1. ábra. A tározóhoz kapcsolódó belvízrendszerek helyszínrajza Puc. 1. CxeMa ocymumeAbHbix cucmeM, cetuannbix c eodoxpaHUAUufeM Abb. 1. Lageplan des dich den Polderwassersystemen anschliessenden Speichers